Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Szalay 826 kát biztosítsa, ennek érdekében egy új ter- mészettud.-i múz. építését javasolta. Az 1896. évi millenniumi kiáll, keretében a történelmi főcsoport ig.-jává nevezték ki. Az 1900. évi Párizsi Világkiállítás m. történelmi csoportja végrehajtó biz.-ának elnöke. 1912-ben bárói rangot kapott. Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat alelnöke. Megszervezte az MNM jubileumi ünnepségeit (1902), és szerkesztette a múz. alapításának 100. évfordulójára készült gyűjteménytörténeti kötetet, amelynek bevezető tanulmányát A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása és fejlődése a mai napig címmel írta meg. Az Iparművészeti Múz.-nak számos alkalommal - 1883-tól kisebb-na- gyobb megszakításokkal 1913-ig - adományozott különféle tárgyakat, például textilneműket (régi m. hímzéseket, miseruhát, szöveteket), kerámiatárgyakat, magyart (tatai, stomfai, holicsi) és külföldit (svájcit, itáliait) egyaránt, továbbá régi könyvkötéseket. Számos tanulmánya jelent meg a Művészi Ipar és a Századok c. folyóiratban. F. m.: A XIV. és XV. századbeli ötvösség két remeke (Bp., 1893); Le pavilion historique de la Hongrie a l 'exposition universelle de Paris en 1900 (Paris, 1900); A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene, alapításának századik évfordulója alkalmából (Bp., 1902); Magyarország történeti emlékei az 1896. évi országos kiállításon. II. 896-1896. Szerk. Czobor Bélával (Bp., 1902); A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek méltó elhelyezése (Bp., 1907); Tájékoztató a múzeumok és a könyvtárak építésére és berendezésére (Múzeumi és könyvtári kézikönyvek. III. Bp., 1909); Az Erzsébet királyné emlékmúzeum (Bp., 1917). írod.: In memoriam. Sz. I. br. (Magyar Iparművészet, XX., 1917, 214.); Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon (Bp., 2000, 63.); MÉL II.: 695. Bandi Gábomé, Horváth Hilda Szalay László (1887. jún. 27. Sárvár - 1970. márc. 11. Bp.): tanár, zoológus, múzeumi főigazgató-helyettes. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en természetrajz-földrajz szakon végzett (1912), uo. ált. állattan, embertan és ásványtan tárgyakból doktori oklevelet szerzett (1912). Körmenden, Dicsőszentmár- tonban és Győrött polgári fiúisk.-i (1912— 1915), Kisszebenben, Nagybányán és a kispesti főgimn.-ban középisk.-i tanár (1915— 1924). Az MNM Állattárába szolgálattételre berendelt tanár (1924-1934), I. osztályú múzeumőr (1934-től). Közben a tihanyi M. Biológiai Kutató Int.-ben is dolgozott (1926-1928). A Pázmány Péter Tudományegy.-en magántanári képesítést szerzett (1935), habilitált (1936), majd megkapta a ny. rk. tanári címet (1943). A Természettud.-i Múz. főigh.-e (1945- 1950; nyugdíjba vonulásáig). - Tud.-os munkássága során rövid ideig a pókokkal, majd a víziatkákkal (Hydracarina) foglalkozott. Itthon és külföldön megjelent dolgozatai révén csakhamar közismert lett a Kárpát-medence, a Balkán-félsziget és Kis-Azsia Hydracarina- és Acarina-feldolgozásait végző kutatók között. Az addig ismert víziatkafajok száma munkássága nyomán 67-ről több mint 200-ra emelkedett, az addig alig kutatott biotópból, a talajvízből 4 új génuszt és több új fajt írt le. Munkássága elismeréséül még életében 12 víziatkafajt neveztek el róla. A Természettud.-i Múz. részére fáradhatatlanul építette a Hydracarina-gyűjt.-t, amelynek anyaga a szakkönyvtárral együtt az 1956. évi tűzvészben teljesen megsemmisült. Kutatásai nem csak taxonómiai jellegűek; ökológiai, állat- földrajzi, fiziológiai megfigyeléseket is publikált. Néhány jelentős közleménye a Mo.-on és a Kárpát-medencében alig kutatott százlábúak (Chilopoda), ikerszelvényesek (Diplo- poda), skorpiók (Scorpionida), kaszáspókok (Phalangidea) és szálfarkúak (Palpigradida) ismeretével foglalkozik. 1912-től kezdve 96 tud.-os cikket és három könyvet (kettőt a Fauna Hungáriáé sorozatban) írt. A Természet c. folyóirat szerkesztőbiz.-ának tagja (1934-1944); referátumokat készített a Zoologischer Bericht és a Bericht über die Literatur der Binnengewässerkunde c. folyóiratok számára. Ismeretterjesztő munkái is jelentősek. - A Természettud.-i Társulat tagja (1925-1935), jegyzője, a Pedagógiai Szakosztály, az Állattani Szakosztály vezetőségi, továbbá a M. Rovartani Társaság választmányi és a M. Hydrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, vmint a párizsi Centre Intercontinental de Documentation Arachnologique tagja. - A biológiai tud. kandidátusa (1953, addigi munkásságáért). A Természettud.-i Társulat Margódíja (1934). F. m.: Magyarországi Hydracarinák. Über Hydracari- nen Ungarns (Annales Musei Nationalis Hungari- ci, 26., 1929, 211-249.); Bars vármegye pókszabású
