Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
817 Szabó egyezmény megkötése után, a bizalomvesztésre hivatkozva, Turóczy Zoltánnal együtt lemondott püspöki tisztségéről (1952. febr. 9.). Balassagyarmaton ig. lelkész maradhatott (1973. jún.-ig). Az 1956. évi forradalom ev. egyházi eseményei között az Ev. Egyetemes Egyházi Presbitérium rehabilitálta (1956. dec.). A balassagyarmati lelkészség mellett az É-i Ev. Egyházker. püspökhelyettesévé választották; ebben a minőségében helyettesítette öt hónapon keresztül a beteg Vető Lajos püspököt. Balassagyarmaton megérintette az ott élő Madách-kultusz szelleme; belemélyedt Az ember tragédiája filozófiai-irodalmi eszmevilágába, szenvedélyesen gyűjtötte a Madách-emlékeket, érdeklődött a Madách család iratai, levelei, okmányai iránt, figyelte a Tragédia hazai és külföldi kiadásait. A Madách-művek színházi, zenei, képzőművészeti anyagát, vmint könyvtárnyi kiadványt gyűjtött össze tud.- os értekezésekből és a Madách-kultuszról szóló újságcikkekből. A gyűjt, tartalmazza a Az ember tragédiája 130 kiadását, benne a szerző által dedikált 1861. évi első példányt. Az ember tragédiája 40 nyelvre lefordított kiadásaiból 34 idegen nyelvű mű megtalálható a gyűjt.-ben. Nyugállományba vonulása (1973) után a gyűjt.-t előbb Balassagyarmaton, majd Bp.-en szerette volna elhelyezni, végül a 3215 múz.-i tételből álló (1973) gyűjt.-t Győr városának ajánlotta fel; megállapodást kötött a győri Városi Tanáccsal (1973. máj. 13.), amely szerint a gyűjt.-t a Xántus János Mtíz.-ban helyezik el, s őt magát a múz. irodalomtörténészként alkalmazza. A közgyűjt.-nyé vált Madách Gyűjt.-t a múz.-i követelményeknek megfelelően, szakszerűen rendezte, s gyarapította is annak állományát. Az ember tragédiája kiadásainál szöveggondozói munkát végzett, következetesen védve a mű eredeti szövegét. Megkérdőjelezte az Arany János-féle javítások helyességét (1968), de irodalmi szempontból indokoltnak tartotta a javításokat. Szorgalmazta az „ősszöveg" változtatás nélküli kiadását, amelyet már nem érhetett meg. (Az ember tragédiája ún. érintetlen változata Striker Sándor magánkiadásában jelent meg: Az ember tragédiája rekonstrukciója. I-n. Bp„ 1996). ~ és utóda 8725 (2001. dec. 31-ei állapot) múz.-i tételre gyarapította a gyűjt.-t. - Madách-díj (Salgótarján, 1983). Az Ev. Teológiai Akad. tb. doktora (1984). F. m.: A nagy reformátor. I-VI. (Harangszó, 1935); A megítélt papi ház (Győr, 1946); Arany javításai Az ember tragédiáján (Palócföld, 1968. 1., 90-91.); Ma- dách-gyűjtemény Balassagyarmaton. Bibi. (uo., 1969. 3., 76-88.); Madách Imre: Az ember tragédiája. Jubileumi kiadás. Utószó (Bp., 1972, 309-322.); Sz. /. önéletrajza (Győr, 1984, 309-322.). írod.: Freier József: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!" I. (Arrabona, 37., 1999. 1-2., 375- 392.); Tóth László: Sz. J. (Arrabona, 37., 1999.1-2., 365-374.); Veöreös Imre: „Fényben, borúban, te maradj velem!" Dr. Sz. J. emlékezete (Diakonia, 1987.1.); MÉL IV.: 822. Tóth László Szabó József (1914 - 1995 Kolozsvár): tanár, múzeumőr. - A Székely Mikó-Koll. természetrajztanára, a Székely Nemzeti Múz. múzeumőre. Csutak Vilmos ig., majd Fel- szeghi István jobbkeze a székelyföldi kuta- tóutak szervezésében. Botanikusként vett részt a csomád-D-hargitai, kommandói, gyilkostói expedíciókon (1935, 1937-1938). Átvette a természettud.-i gyűjt.-t. Katonai szolgálatra hívták be (1936). A tervezett 1940. évi gyimesi expedíciót a háború kitörése megakadályozta. Herepei Jánossal a sepsiszentgyörgyi ősemlőslelőhelyeket szemlézte (1939), a Rétyi-nyírbe és Kászon környékére, Lassúágba szállt ki gyűjteni. A II. vh. után Kolozsváron középisk.-i tanár, majd a Bolyai Tudományegy. adjunktusa, szövet- és fejlődéstant, összehasonlító anatómiát, metodológiát tanított, pedagógiai gyakorlatokat vezetett. Részt vett a középisk.-i biológiatankönyvek románról magyarra fordításában. Az egyesített kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegy. pedagógiai és metodológiai tanszékére került, írod.: Szabó Zsigmond: Az állattani tanszék (in: A Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem. 1945-1959. Bp., 1999, 229.). Boér Hunor Szabó Kálmán (1886. szept. 11. Kiskunfélegyháza - 1963. nov. 22. Kecskemét): régész, etnográfus, múzeumigazgató. - A bp-i tudományegy. BTK-n, majd a Jogtud.-i Karon tanult; a kolozsvári tudományegy.-en jogi és államtud.-i doktorátust szerzett. Kada
