Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Szabó 812 ig.-választmányi tagjával tervet dolgozott ki egy külön, közvetlen min.-i alárendeltségű m. közgyűjt.-i szervezetre, közben igyekeztek kivédeni a beolvasztásukat célzó rendelkezéseket, s biztosították a bp.-i Gozsdu Alapítvány ellentételezéseként 1936 óta a múz. igazgatásába került Háromszék m.-i Székely Tanalap fölötti ellenőrzést. Sepsiszentgyörgyi korszakát kifejezetten a m. nemzeti érdekek védelme jellemezte. A Székely Nemzeti Múz.-ban tb. ig.-választmányi tag (1947-től), az Orsz. M. Művész. Biz. tagja. A kolozsvári Bolyai Tudományegy. tanára (1947-1959), közben tanszékvezető (1952-1956); irodalomtörténetet, világirodalmat, művészettörténetet, esztétikát, népköltészetet, irodalmi nyelvtörténetet és történeti mondattant tanított. Megpróbálta bizonyítani a m. nyelv indoeurópai nyelvrokonságát. A Művészeti Int. óraadó tanára, a színházi tanács tagja (1948-tól), előkészítette a m. opera megnyitását. Az Erdélyi Múz.-Egylet főtitkára. A Nyelvész, és Irodalomtörténeti Int. tud.-os tanácsának tagja. Az 1950-es években háromszor néptanácsi képviselő. Az egy. beolvasztásakor („egyesítése" a román Babeş Tudo- mányegy.-mel) öngyilkos lett. - Az Ellenzék, a Jövendő c. antológia, a Pásztortűz, az Unitárius Közlöny, a Protestáns Szemle, a Hitel, a Keleti Újság, a Brassói Lapok, az Erdélyi Helikon közölte írásait, szépirodalmi munkáit (1937). A Népi Egység (Sepsiszentgyörgy) szerkesztője (1947). F. m.: Délia. Drámai költemény (Kolozsvár, 1936); Alkotó szegénység. Versek (Bp., 1939); Veér Anna alszik. Elbeszélések (Bp., 1941); Ész és bűbáj. Tanulmányok (Bp., 1943); Zöld levél. Román népdalok. Ford. (Kolozsvár, 1945); A magyar ritmus formái (Bukarest, 1955); Nyelv és irodalom. Tanulmányok (Bukarest, 1956); Versuri alese. Válogatás (román nyelven, Bukarest, 1956). írod.: Mózes Huba: Az egészet akartam. Kismonográfia (Kolozsvár, 1984); Horváth Andor: A világirodalom előadója (in: Szabédi napjai. Kolozsvár, 1998); M ÉL II.: 672. Boér Hunor Szabó Béla Lőrinc (1923. aug. 10. Vele- mér - 1982. febr. 1. Bp.): tanár, történész. - A József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. Állatorvosi Karán tanult (1941-1943); tanulmányai a háború miatt megszakadtak. Az ELTE történelemföldrajz szakán közép- isk.-i tanári (1950), utóbb bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1970). Egy.-i évei alatt részt vett az úttörőmozgalom szervezésében, a MADISZ- és a DlSZ-központ- ban dolgozott (19461950). Az MDP Központi Vezetősége agitá- ciós és propaganda osztályán Mód Aladár munkatársa; politikai okokból elbocsátották (1951). Bp.-en, Cinkotán, a Tanítóképző Int.-ben (1952-től), majd a pesterzsébeti Kossuth Gimn.-ban tanított (1958-1963). A XX. ker.-i Tanács VB oktatási osztályvezetője (1963-1964), az ELTE BTK rektori oktatási osztály mb. vezetője, az ELTE adjunktusa, történelemtanítás-módszertant és újkori egyetemes történelmet tanított; ideológiai „baklövése" miatt fegyelmivel elbocsátották (1965), s csak fizikai munkásként (a Csepeli Acélmű marósa, 1966), majd vidéken helyezkedhetett el. Salgótarjánban a Művelődési Ház módszertani főelőadója; felnőttoktatással (mizserfai bányatelepi munkásisk. megindítása) és ismeretterjesztéssel foglalkozott. A Nógrád M.-i Munkásmozgalmi Múz.-ban (Salgótarján) tud.-os főmunkatársként (1968-tól) az ismeretterjesztés és a honismereti munka koordinálója, utóbb megyei szakmai irányítója, mb. megyei múzeumig. (1970), osztályvezető (1971-től). Létrehozta a bánki Szlovák Nemzetiségi Házat, a karancsberényi emlékmúz.-ot, részt vett a Nógrádi Sándor-emlékkiáll. rendezésében. A Nógrád megye története és a Salgótarján története c. monográfia szerkesztője és szerzője, foglalkozott a Madách- és a Mikszáth-élet- mű történelmi-társadalmi hátterével. A szé- csényi múz. ig.-ja; igazgatása idején került elő egy addig ismeretlen corvina, amelyet átadott az MNM-nek. Bp.-en a M. Munkásmozgalmi Múz. Gyűjt.-i Osztályának osztályvezetője (1974-től); létrehozta az Iratgyűjt.-t, a tárgyi anyagot jól használható gyűjt.-ékké fejlesztette, elindította az életmódkutatást, a koalíciós időszak (1945-1948) felelőseként részt vett a múz. állandó történeti kiáll.- ának megrendezésében. Vezetése idején sze-
