Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

Szabó 812 ig.-választmányi tagjával tervet dolgozott ki egy külön, közvetlen min.-i alárendeltségű m. közgyűjt.-i szervezetre, közben igyekez­tek kivédeni a beolvasztásukat célzó rendel­kezéseket, s biztosították a bp.-i Gozsdu Ala­pítvány ellentételezéseként 1936 óta a múz. igazgatásába került Háromszék m.-i Székely Tanalap fölötti ellenőrzést. Sepsiszentgyör­gyi korszakát kifejezetten a m. nemzeti érde­kek védelme jellemezte. A Székely Nemzeti Múz.-ban tb. ig.-választmányi tag (1947-től), az Orsz. M. Művész. Biz. tagja. A kolozsvári Bolyai Tudományegy. tanára (1947-1959), közben tanszékvezető (1952-1956); iroda­lomtörténetet, világirodalmat, művészettör­ténetet, esztétikát, népköltészetet, irodalmi nyelvtörténetet és történeti mondattant taní­tott. Megpróbálta bizonyítani a m. nyelv in­doeurópai nyelvrokonságát. A Művészeti Int. óraadó tanára, a színházi tanács tagja (1948-tól), előkészítette a m. opera megnyitá­sát. Az Erdélyi Múz.-Egylet főtitkára. A Nyelvész, és Irodalomtörténeti Int. tud.-os tanácsának tagja. Az 1950-es években három­szor néptanácsi képviselő. Az egy. beolvasz­tásakor („egyesítése" a román Babeş Tudo- mányegy.-mel) öngyilkos lett. - Az Ellenzék, a Jövendő c. antológia, a Pásztortűz, az Unitárius Közlöny, a Protestáns Szemle, a Hitel, a Keleti Újság, a Brassói Lapok, az Erdélyi Helikon kö­zölte írásait, szépirodalmi munkáit (1937). A Népi Egység (Sepsiszentgyörgy) szerkesztője (1947). F. m.: Délia. Drámai költemény (Kolozsvár, 1936); Alkotó szegénység. Versek (Bp., 1939); Veér Anna al­szik. Elbeszélések (Bp., 1941); Ész és bűbáj. Tanul­mányok (Bp., 1943); Zöld levél. Román népdalok. Ford. (Kolozsvár, 1945); A magyar ritmus formái (Bukarest, 1955); Nyelv és irodalom. Tanulmányok (Bukarest, 1956); Versuri alese. Válogatás (román nyelven, Bukarest, 1956). írod.: Mózes Huba: Az egészet akartam. Kismo­nográfia (Kolozsvár, 1984); Horváth Andor: A vi­lágirodalom előadója (in: Szabédi napjai. Kolozs­vár, 1998); M ÉL II.: 672. Boér Hunor Szabó Béla Lőrinc (1923. aug. 10. Vele- mér - 1982. febr. 1. Bp.): tanár, történész. - A József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. Állatorvosi Karán tanult (1941-1943); tanulmányai a háború miatt megszakadtak. Az ELTE történelem­földrajz szakán közép- isk.-i tanári (1950), utóbb bölcsészdokto­ri oklevelet szerzett (1970). Egy.-i évei alatt részt vett az úttö­rőmozgalom szerve­zésében, a MADISZ- és a DlSZ-központ- ban dolgozott (1946­1950). Az MDP Központi Vezetősége agitá- ciós és propaganda osztályán Mód Aladár munkatársa; politikai okokból elbocsátották (1951). Bp.-en, Cinkotán, a Tanítóképző Int.-ben (1952-től), majd a pesterzsébeti Kossuth Gimn.-ban tanított (1958-1963). A XX. ker.-i Tanács VB oktatási osztályvezető­je (1963-1964), az ELTE BTK rektori oktatási osztály mb. vezetője, az ELTE adjunktusa, történelemtanítás-módszertant és újkori egyetemes történelmet tanított; ideológiai „baklövése" miatt fegyelmivel elbocsátották (1965), s csak fizikai munkásként (a Csepeli Acélmű marósa, 1966), majd vidéken he­lyezkedhetett el. Salgótarjánban a Művelő­dési Ház módszertani főelőadója; felnőttok­tatással (mizserfai bányatelepi munkásisk. megindítása) és ismeretterjesztéssel foglal­kozott. A Nógrád M.-i Munkásmozgalmi Múz.-ban (Salgótarján) tud.-os főmunka­társként (1968-tól) az ismeretterjesztés és a honismereti munka koordinálója, utóbb me­gyei szakmai irányítója, mb. megyei múze­umig. (1970), osztályvezető (1971-től). Létre­hozta a bánki Szlovák Nemzetiségi Házat, a karancsberényi emlékmúz.-ot, részt vett a Nógrádi Sándor-emlékkiáll. rendezésében. A Nógrád megye története és a Salgótarján tör­ténete c. monográfia szerkesztője és szerzője, foglalkozott a Madách- és a Mikszáth-élet- mű történelmi-társadalmi hátterével. A szé- csényi múz. ig.-ja; igazgatása idején került elő egy addig ismeretlen corvina, amelyet át­adott az MNM-nek. Bp.-en a M. Munkásmoz­galmi Múz. Gyűjt.-i Osztályának osztályve­zetője (1974-től); létrehozta az Iratgyűjt.-t, a tárgyi anyagot jól használható gyűjt.-ékké fejlesztette, elindította az életmódkutatást, a koalíciós időszak (1945-1948) felelőseként részt vett a múz. állandó történeti kiáll.- ának megrendezésében. Vezetése idején sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom