Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Sükösd 810 nagymestere, a M. Szimbolikus Nagypáholy főtanácsának tagja. A m. írók és az irodalom támogatása céljából kezdeményezésére rendezték meg az első könyvnapot (1927). Régész és művészettörténész munkája során a keleti népek régészetét és művészetét kutatta, felismeréseit azóta több kutatási eredmény hitelesítette. Újságíróként egyike volt az irodalmi igényű, népszerű-tud.-os riport műfaja megteremtőinek. Műfordítással is foglalkozott. - Az MTA 1. tagja (1945-1949). F. m.: A Budafelhévizi Szentháromság templom (Ar- chaeologiai Értesítő, 1907, 97-119.); 1848, 1949 (Bp., 1895); Lehel kürtje (Bp., 1910); A százéves régiségtár (Bp., 1913); Motívumvándorlás a korábbi középkorban (Archaeologiai Értesítő, 1914,1-19., 7071., 89-110., 165-166., 184-203., 273-274.); Az átkozott asszony. Báthory Erzsébet (Bp., 1914); A nagyszentmiklósi kincs revíziója (Archaeologiai Értesítő, 1915, 50-64.); Das Rätsel des Goldfundes von Nagyszentmiklós (Leipzig, 1916); Buddhistische Spuren in der Völkerwanderungskunst (Leipzig, 1917); A nagy dráma. Az első világháborús események háttere (Miskolc, 1924); Népvándorlás kori ötvösség Magyarországon (A Magyar Nemesfémipar Évkönyve. Bp., 1930); Népvándorlás kori művészetünk ősforrása: a művészeti nacionalizmus átértékelése (A Magyar Nemesfémipar Évkönyve. Bp., 1931); 1848. A márciusi forradalom előzményei (Bp., 1938); A béke és a háború csodái (Bp., 1939). írod.: Rónai Mihály András: S. G. halálára (Irodalmi Újság, 1956. 22.); Horváth Tibor: S. G. (Archaeologiai Értesítő, 84., 1957, 74-75.); MÉL II.: 666. Bandi Gábomé Sükösd Ferenc (1933. márc. 3. Alsósófal- va - 1972. dec. 24. Marosvásárhely): festőművész. - Marosvásárhelyen, a Zene- és Képzőművészeti Líceumban (1949-1953), majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főisk.-n tanult (1953-1959). AMaros- vásárhelyi Képtár muzeológusa (1960-1972). A nagy előd, Vida Árpád gyűjteményes kiáll.-ának szervezője (1970). A marosvásárhelyi Igaz Szó 1972. dec.-i, a kortárs erdélyi képzőművészetet összegző számának egyik szerkesztője. A képtár gyűjt.-ét Nagy István, Vida Árpád, Tonicza, Mihailescu, Grogores- cu műveivel gazdagította. - Szülőfaluja ált. isk.-ja felvette a nevét (1990), uo. megnyitották emlékházát (1995). írod.: Maros megyei személyiségek. Életrajzai jegyzetek (Maros Megyei Könyvtár, 1981); KMML III. (téves születési adat: márc. 5.!). Bónis Johanna Sütő-Nagy Jenő: — Nagy Jenő, S. Sz. Koroknay Éva: — Koroknay Éva, Sz. Szabadfalvi József (1928. jún. 21. Debrecen - 2001. márc. 29. Miskolc): etnográfus, múzeumigazgató. - A debreceni KLTE-n m.-történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1952). A KLTE Néprajz Tanszékén gyakornok, tanársegéd, majd tud.-os munkatárs (1952-1967), a tanszék mellett működő MTA Néprajzi Kutató Csoport tud.-os főmunkatársa (1967-1973), a miskolci Herman Ottó Múz. ig.-ja (1973-1990), a KLTE egy.-i tanára (1989-től). Meghatározó szerepet játszott a miskolci bölcsészképzés megindításában; a Miskolci Egy. egy.-i tanára (1992— 2001), Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének alapító vezetője (1992-1995), az É-mo.-i Universitas elnöke (1993-tól). Miskolc város közgyűlési képviselője (1990— 1994). - A Borsod-Abaúj-Zemplén M.-i Múz.-i Igazgatóság vezetőjeként újjászervezte a Herman Ottó Múz. tevékenységét; ez idő alatt jelentősen fejlődtek a gyűjt.-ek, kialakultak a tud.-os osztályok. A tájmúz.- ok és tájházak létrehozásával kiépítette a megyei intézményhálózatot. Megerősítette a múz. munkatársi gárdáját, a keze alatt felnőtt fiatal szakemberek utóbb orsz. és megyei múz.-ok ig.-jaként és munkatársaként, egy.-i tanszékek vezetőjeként és oktatójaként öregbítették a miskolci múz. jó hírét. A hazai és nemzetközi kapcsolatok révén a Herman Ottó Múz.-ot a tud.-os kutatóhely rangjára emelte, és - munkatársaival - az egyik legmegbecsültebb hazai közgyűjt.- nyé tette. - Bárczi Géza és Gunda Béla tanítványaként kezdetben a kismesterségek, a kézművesség nyelvi és néprajzi kutatásával foglalkozott; disszertációja csak később jelent meg nyomtatásban (Mézeskalácsosság Debrecenben. Debrecen, 1987). Kutatta a méhészeti irodalom történetét (A magyar méhészkedés múltja. Debrecen, 1992), behatóan tanulmányozta a fazekasság, elsősorban a m. feketekerámia történetét és nemzetközi
