Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
Stöhr 808 kája mellett képeket festett; művei orsz. kiáll.-okon, később külföldön (Bécs, München) is szerepeltek. Amatőr régészként részt vett Sopron környéki ásatásokon, és vásárolt is régészeti tárgyakat. Baráti viszonyban volt Paur Ivánnal, a Sopronm.-i Régészeti Társulat alapítójával. A család soproni otthonának (Storno-ház, Sopron, Fő tér 8.) tárgyai jelentős részének gyűjtője, s a ház belső kialakításában, kifestésében, díszítésében is nagy része volt. A családi gyűjt.-t tudatosan fejlesztette tovább; elkezdte a céhes tárgyi emlékek, a helyi krónikák, ill. a Széchényi családra vonatkozó tárgyak és dokumentumok gyűjtését. Elkészítette a műgyűjt. első kat.-át. Apjával közösen kialakította a család neoreneszánsz stílusú soproni műtermét, amelyben félrevo- nultan, haláláig dolgozott. - A sopronvm.-i múz.-i egylet tagja. írod.: Storno Miksa: A Storno család magángyűjteménye (Sopron, 1942); Askercz Éva: A Storno család műgyűjteménye (in: Tanulmányok Csatkai Endre tiszteletére. Sopron, 1996, 319-323.); MÉL II.: 661. (téves születési adat: nov. 6.!). Askercz Éva-Tóth Imre Stöhr Antal Szilárd (1841. jan. 31. Beje - 1909. szept. 27. Kassa): premontrei pap, tanár. - Belépett a premontrei rendbe (1858), pappá szentelték (1864). Teológiai tanulmányait Jászón végezte. A nagyváradi gimn.- ban tanított (1861-től), közben a pesti tudo- mányegy.-en matematika-fizika szakos kö- zépisk.-i tanári és a bölcseleti doktori oklevelet szerzett. A kassai gimn. tanára (1865- től), ig.-ja (1892-1898), majd haláláig a kon- viktus ig.-ja, egyben a jogakad.-n a „bölcseleti encyklopédia" magántanára (1875— 1898). Pedagógiai képességeit a kassai iskolaügy szervezésénél bizonyította, amiért a Ferenc József-rend tiszti keresztjével tüntették ki. Aktívan részt vett Kassa irodalmi és zenei életében. A Felsőmo.-i Múzeumegylet alapító tagja, titkára (1875-1892), elnöke (1892-1900). Megírta az egylet keletkezésének történetét, alapos írásbeli jelentéseket készített az egylet működéséről, amelyek az egylet évkönyveiben és részben a napi sajtóban jelentek meg. Mint titkár szerkesztette az egylet évkönyveit (1876-1892). Több történelmi tanulmánya és a múz. gyűjt.-eiről szóló beszámolója jelent meg a múz., ill. a gimn. évkönyveiben. F. m.: A kassai volt egyetemnek egy actuma (A Felsőmagyarországi Múzeumegylet második évkönyve. Kassa, 1876); Egy régi Articulus (A Felsőmagyarországi Múzuemegylet nyolcadik évkönyve, Kassa, 1887); Művészeti ipar (A Felsőmagyarországi Múzeumegylet kilencedik évkönyve, Kassa, 1888). írod.: Kovács Zs.: Kassai írók (Kassa, 1907); Mihó- ková Mária: Slovník kosickych osobností 1848- 1918 (Koăice, 1995); Szinnyei XIII. Mihóková Mária Streitmann Antal (1850. szept. 20. Nagykároly -1918. márc. 3. Nagybecskerek): rajztanár, festő, iparművész, etnográfus, amatőr régész, múzeumszervező. - A bp.-i Mintarajz- isk.-ban tanári oklevelet szerzett (1876). Lip- pán (1876-tól), majd Nagybecskereken tanított (1879-től haláláig). Nevéhez fűződik a torontáli szőnyeg iparművészeti megújítása, a nagybecskereki szőnyegszövő tanműhely és uo. a szőnyeggyár megalapítása (1894), a mai Vajdaság területén létrehozott első - az ún. Vágó-féle - művésztelep megszervezése (1897-1999), vmint az első gyermektanulmányi kiáll, megszervezése (Nagybecskerek, 1903). - Lippai tanárkodása idején fordult figyelme a régészet felé. Rómer Flórissal levelezett Lippa és környéke régészeti, építészeti és egyéb emlékeinek feltérképezése ügyében. A 20. sz. első éveiben Nagybecskereken intenzívebben foglalkozott a régészet és a muzeologia tárgykörébe vágó dolgokkal. Tagja volt annak a múzeumszervező biz.-nak, amelyet a Toron- tálvm.-i M. Közművelődési Egyesület hozott létre egy Torontálvm.-i Múzeum és Könyvtár megalakítása érdekében (1903). Rendszerezte és feldolgozta - többek között - az alakulófélben lévő múz.-ba beérkezett vagy ajándékozott műtárgyakat és leleteket. 1909. szept.-ben a Torontál c. lapban fejtette ki elképzeléseit a múz. megszervezésével kapcsolatosan. 1909. nov.-ben többedmagá- val részt vett a németeleméri dombok feltárásában, ahol érdekes avar kori cserép- és kőedénydarabok kerültek elő. F. m.: A művészeti oktatás a középiskolákban (Nagybecskerek, 1900); A gyermekek rajzai (Nagybecskerek, 1905); Torontál vármegye népe (in: Borovszky Samu: Torontál megye. Bp., 1912).
