Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
Soó 794 könyvei, a Székelyföld flórája és pótkötete (1940,1942), később az Erdélyi-Mezőség flórája (1949), a Mezőség, a Radnai-havasok és a K-i-Kárpátok növénytársulásainak elemzései. Kolozsvárott is számos szervezet, társaság, biz. tagja, tisztségviselője volt. Második kolozsvári tartózkodása alatt került kapcsolatba gr. Bánffy Miklós íróval, akinek többször vendége volt bonchidai birtokán. Előadásokat tartott Lengyelo.-ban és Né- meto.-ban, Königsbergben fél évig vendég- professzor volt (1939). 1944-ben menekülnie kellett Kolozsvárról, visszatért Debrecenbe, ahol átvette régi tanszékét (1945-től); botanikát, ált. biológiát, örökléstant adott elő (az orvosi karon is). A KLTE TTK dékánja (1951-1952). Tanári működése eredményeképp jelent meg Növényföldrajz c. egy.-i tankönyve (1945; több kiadásban). Jávorka Sándorral közösen írt nagy munkája, a Magyar növényvilág kézikönyve 1951-ben jelent meg. A Művelődési Min. megbízásából készítette el Fejlődéstörténeti növényrendszertan (1953; újabb kiadásai: 1963, 1965) c. tankönyvét. A debreceni évek alatt kezdte meg a hazai növénytársulások rendszerének kidolgozását, a Ny-Európában akkor elfogadott - Braun- Blanquet nevével fémjelzett - zürichi-mont- pellier-i isk. felfogása alapján. E tárgykörből később publikációsorozata jelent meg Systematische Übersicht der pannonischen Pflan- zengesellschaflen címmel (1957-1963). 1952- 1955 között a debreceni és a pesti egy.-en is előadott, utóbb az ELTE TTK Növényrendszertani és Növény földrajzi Tanszéke és Botanikus Kertje ig. professzora volt (19551969). Életműve a hatkötetes, közel négyezer oldal terjedelmű A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve (1964-1980); ez az óriási munka a hazai növénytaxonok fontos adatainak hatalmas szintézise. Szakirodalmi munkássága páratlanul gazdag; 29 könyvet írt, több mint 400 tud.-os közleménye jelent meg, ismeretterjesztő cikkeinek és előadásainak száma mintegy háromezer. Szerkesztette az általa vezetett debreceni tanszék folyóiratát, az Acta Geobotanica Hungaricát (1936-1949). Kolozsvárott új folyóiratot indított, a rövid életű Scripta Botanica Musei Transsilvanicit (1942-1944). - Jelentős bibliofil, műgyűjtő és filatelista. Könyvtárának alapjait Debrecenben vetette meg; neves kortársak dedikált kiadványait, metszetes, illusztrált első kiadásokat, Ady műveit gyűjtötte. Kutatásaihoz kapcsolódott szakkönyvtára, 15-16. sz.-i metszetes füvészkönyvekkel. Külföldi metszetgyűjt.-ének erőssége a francia és a japán anyag. Érdeklődött a K-i művészet iránt is, K-i szőnyegei, selyemre festett japán tekercsei is voltak. A maga idejében a világ egyik legnagyobb kisgrafikai magán- gyűjt.-ét mondhatta magáénak, s mintegy 65 000 db-os ex libris-kollekciója is volt. Az utóbbit, grafikai szakkönyvtárával együtt, 1969-ben az Iparművészeti Múz.-nak ajándékozta, míg a kisgrafikai gyűjt, többezres duplumanyagát a keszthelyi Balatoni Múz. kapta meg. Kb. 170-180 000 db-ra tehető, motívumok és országok szerint elrendezett bélyeggyűjt.-e a Bélyegmúz.-ba került. - Az MTA 1. (1947), majd r. tagja (1951), a Biológiai Osztály elnöke (1952-1953). A német Akademie Leopoldino-Caroliniana tagja, a Magyar Biológiai Társaság, a Botanikai Szakosztály, a volt Szovjet Össz-szövetségi Botanikai Társaság, az osztrák, finn, bajor, bolgár, svéd botanikai társaság tagja, több nemzetközi botanikai kongresszus alelnöke, négy külföldi szakfolyóirat szerkesztőbiz.-i tagja, számos társadalmi egyesület tb. tagja, ill. díszelnöke. - Kossuth-díj (1951,1954). 70. születésnapján a KLTE díszdoktorrá avatta. Debrecen város díszpolgára (1979). - Mintegy 50 növényt neveztek el róla. Herbáriumának legnagyobb részét (mintegy 50 ezer példány) a kolozsvári Babeş-Bolyai egy.-en őrzik, kisebb részei a debreceni KLTE-n, egykori int.-ében és a bp.-i tudományegy. Botanikus Kertjében találhatók. Az ELTE Növényrendszertani Tanszéke ~ herbáriumát átadta a M. Természettud.-i Múz. Növénytárának. F. m.: Növényfóldrajz (Geobotanik) (Bp., 1945); A magyar növényvilág kézikönyve. Magyarország vadontermő és termesztett növényeinek meghatározója, ökológiai és gazdasági útmutatója. I—II. Jávorka Sándorral (Bp., 1951); Fejlődéstörténeti növényrendszertan (Bp., 1953; 1963; 1965); Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften (Acta Botanica Hungarica, 3., 1957, 316-373.; 5., 1959, 473-500.; 7., 1961, 425-450.; 8., 1962, 335-366.; 9., 1963, 123-150.); A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve (Synopsis Syste-
