Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

S

Skoflek 790 Irod.: Blénessy János: S. O, a jász király, a Jász Mú­zeum megalapítója (Jászberény, 1942); Sugárné Koncsek Aranka: S. O. (Jász történelmi arckép- csarnok. Jászberény, 1995, 78-79.); Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja (Zounuk, 11. Szolnok, 1996,147-177.); Bathó Edit: A Jász Múzeum 125 éve (Jász Múzeum Évkönyve. Jászsági Könyvtár, 4. Jászberény, 2001, 5-35.); Szinnyei XII.: 1164-1165. Bathó Edit Skoflek István (1934. jan. 6. Felsőgalla - 1981. aug. 6. Tata): tanár, archeo- és paleo- botanikus. - Az ELTE TTK-n biológia-ké­mia szakos közép- isk.-i tanári (1953— 1957), majd doktori oklevelet szerzett (1974). A tatai Eötvös József Gimn. tanára (1957-1980), a Kuny Domokos Múz. rész- (1974-től), majd fő­foglalkozású muzeo­lógusa (1980-tól halá­láig); Tatán létrehozta Komárom m. egye­düli természettud.-i gyűjt.-ét. — Ifjúkorától kezdve szenvedélyes gyűjtő volt; a környék flóráját, faunáját, vmint paleontológiái ada­tokat gyűjtött a környék bányáiból, részt vett a Pilis hegység növényföldrajzi térké­pezésében és a romániai Pareng hegység bo­tanikai feldolgozásának terepmunkáiban is. Összegyűjtötte Buják miocén flóráját (1955). Tatai tanárként érdeklődése, a helyi adottsá­goknak megfelelően, a pleisztocén kor, az édesvízi mészkőflórák felé fordult. Az általa felfedezett paleontológiái lelőhelyek száma több mint ötven. Vértes Lászlóval való meg­ismerkedése (1957) után részt vett Tata- Porhanyóbánya feltárásában (1957-1958), majd elvégezte a paleobotanikai anyag fel­dolgozását (1964). Komárom m. valamennyi általa ismert paleontológiái lelőhelyéről végzett gyűjtéseket. Különösen jelentősek az eocén, felső oligocén és pleisztocén korú makroflóra gyűjtései (Tatabánya-Márgabá- nya, Vértesszőlős-Baromállás, Süttő, Tata stb.), vmint az ország teljes területéről a pleisztocén kori édesvízi mészkőleletek, ős­növénylenyomatok begyűjtése (Monosbél, budai Várhegy, Eger stb.). A pleisztocén kor elismert szakértőjeként kérték fel pl. a bp.-i Hilton Szálloda alapozásához végzett fúrá­sok magmintáinak vizsgálatára, amelyek a budai Várhegy pleisztocén flórájára és klí­májára vonatkozóan szolgáltatnak adatokat. Foglalkozott a mo.-i lelőhelyeken előfordu­ló orgonafajokkal, a Syringa nemzetség kép­viselőivel. Két lelőhelyről négy, a tud.-ra nézve új fosszilis fajt írt le: Syringa pleisto- cenica (Vértesszőlős), Syringa pannonica (Vértesszőlős), Syringa bükkensis (Monos­bél), Syringa hungarica (Monosbél). Kiemel­kedő a Vértes László vezette vértesszőlősi ásatáson való részvétele, ahonnan a teljes paleobotanikai anyagot begyűjtötte, majd feldolgozta; ez a leletanyag lett az alapja a Kuny Domokos Múz. természettud.-i gyűjt.- ének. Vértesszőlősről is új fajokat írt le (pl. a Vértes Lászlóról elnevezett Sorbus vértesit, a Rubus samuelit, amely a lelőhelyen előkerült és Samunak elnevezett előemberleletről kapta nevét, vmint a Catalpa miklosit). Leg­teljesebb paleobotanikai munkája a vértes­szőlősi pleisztocén flóra feldolgozása; ebből készítette 1974-ben megvédett, de csak 1990-ben kiadott doktori értekezését is. A flóra feldolgozására a klasszikus határozási módszereken túlmenően méréseket végzett, klímaértékelésére új módszert dolgozott ki. Már a vértesszőlősi leletek feldolgozásánál sem csak az adott kor flórája érdekelte, ha­nem az is, hogy milyen körülmények között élhettek elődeink. Ennek feltárására kezdte meg archeobotanikai kutatásait, megteremt­ve Mo.-on is a modern arceobotanikai kuta­tások alapját. Az MTA Régészeti Int.-ének külső munkatársaként (1966-tól) számos ásatáson részt vett. Feldolgozta többek kö­zött a tatai és a budai vár régészeti leletei­nek archeobotanikai anyagát, vmint a süttői édesvízi mészkő „Süttő 6" szelvényét. A ki- iszapolt magvak vizsgálatával a termesztett növények elterjedésére, alkalmazásuk kez­deti időpontjára, nemesítési fokukra kap­tunk tőle adatokat. Munkatársával, Árendás Verával közösen dolgozta fel a római csá­szárkori anyagból, a núbiai ásatásból és a Letkésről előkerült leleteket. Posztumusz műveként jelent meg az egri édesvízi mész­kőflóra feldolgozása (Hably Lillával közö­sen). Gyűjtései számos, a fenti tudományte­rületektől távoli témákra is kiterjedtek. Első­

Next

/
Oldalképek
Tartalom