Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
779 Schwaiger Irod.: Skofitz Anton: Ferdinand Schur. Gallerie Österreichischer Botaniker XX. (Österreishische Botanische Zeitschrift, 1876); Simonkai Lajos: Erdély edényes flórájának helyesbített foglalata (Bp., 1886); Gombocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936); Speta, Franz: Leben und Werk von Ferdinand Schur (Linz, 1994). Kovács J. Attila Schuster (Nepomuk) János (1777. máj. 4. Pécs - 1838. máj. 19. Pest): orvos, vegyész, ásványgyűjtő. - A pécsi akad.-n bölcsészetet (1792-1794), majd jogot (1794—1796), végül a pesti tudományegy.-n orvostant tanult (1796-1800); orvosi oklevelet szerzett (1802). A pesti tudományegy.-n a vegytan és a botanika professzorának tanársegéde (1802- 1808), közben egy évig Berlinben Klaproth mellett dolgozott (1805). A kolozsvári akad.-n a kémia, az ásványtan és a kohászat tanárává nevezték ki (1808), de még ugyanabban az évben a pesti egy.-en a különös természetrajz (állattan és ásványtan) ny. r. tanára lett. Önkéntes katonaorvos (1809), Winterl Jakab betegsége miatt - megválva a Különös Természetrajz Tanszéktől - a kémia és a növénytan helyettes tanára (1811-ig). 1817-től 1838. évi nyugdíjazásáig csak vegytant adott elő, közben a törvényszéki orvostan (1816/17), a gyógyszerészet (1821), a patológia helyettes tanára (1822-1824). Vegytani és gyógyszerészeti értekezéseket közölt, emellett könyvet írt Pest város történetéről, kiadta Winterl két kémiai könyvét és Kitaibel hidrográfiáját. Foglalkozott a m. természettud.-i műnyelvvel, különösen annak vegytani, gyógyszerészeti, orvostani és ásványtani oldalával. Rendezte a pesti egy. Különös Természetrajz Tanszékének nagy természetrajzi gyűjt.-ét (1809-1811), és elkészítette annak vaskos revíziós kat.-át. Ásványgyűjt.-éből mind az ELTE, mind a M. Természettud. Múz. kollekciójában számos példány található. Orvoskari dékán (1810-1813), rektor (1821/22. tanév). Baranya vm. táblabírája (1836-tól). - Az MTA r. tagja (1831). F. m.: Geschichte der Stadt Pesth... (Pesth, 1806); Terminologia Botanica (Budae, 1808); De ferro (Pesth, 1829). Irod.: Reisinger, J.: Parentatio qua J. N. S. ... memoriam recolit etc. (Pestini, é. n.). Bugát Pál: Emlékbeszéd Sch. J. r. t. felett (Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 5., 1842, 132-158.); MÉL II. (téves születési dátum: máj. 7!). Papp Gábor Schwaiger Imre György Mária (1868 Szeged? - 1940 Új-Delhi): műkereskedő, műgyűjtő. - 1895-ben telepedett le Indiában, ahol a m. származású Telléry János kereskedőházának üzletvezetője volt. 1910 körül Delhiben megalapította híressé vált műkereskedését, amelyet rend kívülisége miatt a kortársak csak „Mú- zeum"-nak neveztek. Mint a K-i műtárgyak és drágakövek szakértője jelentős kapcsolatot tartott fenn a brit és az indiai arisztokráciával. Az I. vh. után felvette az angol állam- polgárságot, majd az 1920-as évek elején Londonban is kialakította műkereskedését. - Már 1914-ben számos K-i (és néhány európai) műtárgyat küldött az Orsz. Iparművészeti Miíz.-nak, majd a Hopp Ferenc K-ázsiai Művészeti Múz. megalakulása (1924) után szinte minden évben olyan jelentős adományokat tett, hogy a múz. első ig.-ja, Felvinczi Takács Zoltán a múz. második alapítójának nevezte. ~ alakította ki a Hopp Ferenc Múz. indiai gyűjt.-ét, amelynek egyik legfontosabb részévé az - akkoriban a tud.-os érdeklődés középpontjában álló - gandhárai és a mathurai művészeti alkotások váltak, s komoly értéket képviselt a Pála-korszakot megjelenítő néhány szobor is. Néhány jelentős műtárggyal a kínai gyűjt.-t is gazdagította. Ugyancsak ~nek köszönhető a Hopp Ferenc Múz. tibeti és nepáli gyűjt.-ének létrejötte; minden bizonnyal az elsők között volt, aki - a nepáli kereskedőkkel való kapcsolatai alapján - a tibetitől akkor még nehezen megkülönböztethető nepáli művészet értékeit már a 20. sz. legelején felismerte. Baktay Ervin és Felvinczi Takács lényegében őt tartották a nepáli művészet felfedezőjének. ~ számos indiai (főként gandhárai), tibeti és nepáli műtárgyat adott el, ill. adományozott a londoni Victoria & Albert Museumnak; indiai múz .-okban is találhatók a műkereskedéséből származó tár-
