Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

S

763

Sándor

alelnöke (1891-től). Az EMKE fő célkitűzése a szórványban élő, elnemzetietlenedő magyarságot óvodák, isk.-k, könyvtárak, parókiák létesítésével megerősíteni. Az EMKE a dualizmus korának legnagyobb m. egyesülete lett. ~ szervezte meg az egyesület orsz. visszhangú negyedszázados jubileumát (1911. szept.), amely alkalomra Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885-1910 (Kolozsvár, 1912) címmel 594 lapos díszkiadványt állított össze. Az évforduló után vádaskodások érték, amelyek alól a Megtámadtatásom s egyszersmind adalék az EMKE újjászervezése kérdéséhez (Kolozsvár,

1913) c. füzetben tisztázta magát. Az I. vh. után a román hatóságok 17 éven át halogatták az EMKE működésének engedélyezését, vagyona jó részét lefoglalták. A második bécsi döntést követő első, 1941. márc. 15-ei, az EMKE által szervezett ünnepségen ~ a baloldallal szimpatizáló beszédet mondott, amiért a jún. 22-ei közgyűlésen t. elnöki címmel nyugdíjazták. 1944 dec.-étől haláláig újra az egyesület tényleges elnöke. Főtitkárként szerkesztette az EMKE 1885-1917 között évente megjelenő jelentéseit, vmint az EMKE hivatalos értesítőjét (I-XXV. évf.,

1894-1918. júl.). A Protestáns Közlöny felelős szerkesztője (1884. szept-1885 vége), Szász Domonkos ref. püspök támogatója, 1887-től egyházker.-i képviselő, tanácsbíró, végül főgondnok. A kolozsvári sajtóban, főleg a Kolozsvár és az Újság c. napilapokban állandóan szerepelt a nemzetiségi kérdést, a román politikai-művelődési eseményeket kommentáló cikkekkel. Magyarra fordította Vasile Alecsandri, Eminescu, Andrei Mure- sanu (Desteapta-te romane [Ébredj román, ébredj halotti álmaidból...]; ma a román himnusz) műveit. Az első részletes erdélyi útikönyv összeállítója (

EMKE úti-kalauz Magyarország erdélyi részében. Kolozsvár, 1891). Az EMKE-ből kiváló Erdélyi Kárpát- Egyesület egyik alapítója, később tb. tagja. A városban működő, 1876-ban létesült Március 15-i Állandó Biz. vezető tagja, ünnepi szónoka. A biz. 1891-1892-ben létrehozta az 1848-as Ereklyemúz.-ot, hogy abban őrizzék a forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeit. A múz. állandó kiáll.-a 1892. szept. 18-án, Kossuth Lajos születésnapján nyílt meg. A múz. ig.-jává ~et választották (1903-tól); ő

költöztette az anyagot Mátyás király szülőházába (1925), majd - miután a román hatóságok bezáratták a tárlatot - az EMKE- irodába. Az új kiáll. 1942. márc. 15-én nyílt meg a múz.-i anyagból. Politikai szerepet is vállalt; szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő (Kovászna, 1896-tól), mandátumát 1906-ig megtartotta. Udvari tanácsosi címet kapott (1911). Az I. vh. utáni szervezkedésekben vezető szerepet játszott. Az 1918. nov. 22-én megalakuló Erdélyi Székely Nemzeti Tanács elnöke. 1920 végétől a romániai m. pártszervezkedésekben vett részt. Az 1921. júl. 6-án létrehozott Magyar Szövetség egyik alapítója, szabályzatának kidolgozója. 1922 nyarán kezdeményezte azt a pártfúziót, amelynek eredményeként dec.-ben létrejött az Orsz. Magyar Párt (OMP); ennek sokáig alelnöke volt. Az 1922. évi választásokon az országgyűlésbe bekerült három m. képviselő egyike, utóbb Háromszék m. szenátora (1926-1938). Az Unió Szabadkőműves Páholy tagja (1887-től), nagymestere. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság r. (1896), az Erdélyi Irodalmi Társaság tb. tagja (1912). Álnevei: Hirám, S. ]., S-f., (S), r. - A Farkas utcai ref. templomból temették el a Házsongárdi temetőben.

E m.: A magyar társadalmi culturmozgalomról (Kolozsvár, 1892); Kossuth Lajos történelmi küldetése (Kolozsvár, 1892); A magyar közművelődési egyesületek. írta és egybeállította (Kolozsvár, 1896); A magyar közművelődési egyesületek (...) Ezredéves ünnepi congressusának naplója. Egybeállította (Kolozsvár, 1897); Valótlanságok. Hamis politikai és társadalmi jelszavak idézete és bírálata (Kolozsvár,

1899); A múlt századbeli boszorkánypörökhöz (Ethno- graphia, XIII., 1902..7., 312-316); A megkondult harang (Kolozsvár, 1906); Az EMKE negyedszázados örömünnepének s a kapcsolatos kolozsvári orsz. köz- művelődési kongresszus leírása (Kolozsvár, 1912); Az EMKE munkatervéhez (Kolozsvár, 1913); Báró Orbán Balázs élete és működése (Kolozsvár, 1929). Irod.: S. J. (in: A nemzetiségi kérdés könyvészeté- hez. Összeállította: Léczfalvi Sipos Kamilló. Kolozsvár, 1915, 197-218.; bibi.); A Magyar Párt törvényhozó tagjai: Pákái S. J. (Magyar Kisebbség, V.

13., 1926. júl. 1., 490A94.); Meghalt Pákéi S. J. (Világosság, II. 134., 1945. jún. 8.); S. J. (Erdély, II. 70., 1945. jún. 9.); Gaal György: S. ]., az EMKE-alapító (Szabadság, VII. 72., 73., 1995. ápr. 12., ápr. 13.);