Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

R

Rothermere 754 tani, őstörténeti anyag leírásában, és elévül­hetetlen érdemeket szerzett a Magas-Tátra egykori jégárai nyomainak kimutatásában; ezzel kapcsolatos összehasonlító gleccser­vizsgálatokat Olaszo.-ban és Svájcban vég­zett (1883). Belépett az 1873-ban Tátrafüre- den alapított Mo.-i Kárpát Egyesületbe (1875), amelynek felvirágoztatásán élete végéig fá­radozott; részt vett a választmány, vmint az egyesület évkönyve szerkesztőbiz.-ának munkájában (1877-től), a Muzeológiai Biz. elnöke (1881-től), az ásványtani gyűjt, őre (1883-tól). Mint első (ügyvezető) alelnöknek (1884-től) rendkívül nagy szerepe volt ab­ban, hogy az egyesület múz.-a, a Kárpáti Múz. (ma Podtatranské Muzeum, Tátraaljai Múz.) 1886-ban Poprádon megnyithatta ka­puit. Tagja volt annak a biz.-nak is (1885), amely hivatott volt az 1885. évi Orsz. Alt. Kiáll.-on (Bp.) a Magas-Tátrát bemutatni. A Magas-Tátrából származó, gleccserek által karcolt kőzetekkel gyarapította a M. Kir. Földtani Int. Múz.-át (1885). Mint titkár Sta­ub Móriccal együtt megszervezte a m. or­vosok és természetvizsgálók 1888. aug. 23-28-án Tátrafüreden megtartott XXIV. vándorgyűlését. M. és külföldi lapokban (pl. Budapesti Szemle, Földrajzi Közlemények, Földtani Értesítő, Földtani Közlöny, Karpa- then-Post, A lőcsei főreáliskola Értesítője, Ma­gyar Gea, A Magyarországi Kárpát-Egyesület Évkönyve, A Magyar Orvosok és Természet­vizsgálók Munkálatai, Mathematikai és Termé­szettudományi Közlemények, Pester Lloyd, Természet, Természetrajzi Füzetek, Természet- tudományi Közlöny, Turisták Lapja, Verhand­lungen der Kaiserlich-Königlichen Geologi­schen Reichsanstalt, Zipser Bote) több mint száz tanulmánya és cikke jelent meg. Részt vett a m. orvosok és természetvizsgálók 1888. évi tátrafüredi vándorgyűlése alkal­mából megjelent Szepesi Emlékkönyv szer­kesztésében (Demkó Kálmánnal és Sváby Frigyessel) is. - A Kir. M. Természettud.-i Társulat örökítő (1885) és alapító (1886), a Magyarhoni Földtani Társulat r. (1874), örökítő (1885) és alapító (1886), a Mo.-i Kárpát Egyesület (1886) és a M. Földrajzi Társaság alapító, az Orsz. Középisk.-i Ta­náregyesület választmányi, az osztrák Kaiserlich-Königlichen Geologische Reichs­anstalt 1. tagja (1881). F. m.: Fazekasboda-Mórágyi hegylánc (Baranya me­gye) eruptív kőzetei (A Magyar Királyi Földtani In­tézet Évkönyve, IV., 1876. 3., 103-128.); A Magas- Tátra és környéke barlangjainak leírása (A Magyaror­szági Kárpát-egyesület Évkönyve, IX., 1882, 309- 332.); Az eperjes-tokaji hegyláncz éjszaki részének tra- chytjai (Földtani Közlöny, XIV, 1884. 9-11., 488- 518.); A Magas-Tátra déli oldalának hajdani jégárairól (uo., XV, 1885. 1-2., 9-31.); Szepesvármegye földta­ni múltja (in: Szepesi Emlékkönyv a magyar orvosok és természetvizsgálók 1888. augusztus 23-28-án Tátrafüreden tartott XXIV. vándorgyűlésének alkal­mából. Szerk. Demkó Kálmán, R. S., Sváby Fri­gyes. Szepes-Váralja, 1888,38-45.); A Magas-Tátra északi oldalának hajdani jégárai (Földtani Közlöny, XVIII., 1888. 8-10., 337-367.). Irod.: Steiner Antal: Dr. R. S. (A lőcsei M. Kir. Ál­lami Főreáliskola Értesítője az 1889-1890-iki tan­évről, XXL, 3-32.; bibl.-val); Dr. R. S. (A Magyar- országi Kárpátegyesület Évkönyve XVII., 1890); Téry Ödön: R. S. (Turisták Lapja, II., 1890. 1-2., 15-17.); Posewitz Tivadar: A Magyarországi Kár­pátegyesület története 1873-1898 (Igló, 1898); Karafiáth Jenő: Emlékezzünk régiekről, R. S. Dr. emlékezete (Bp., 1942); Kubassek János: Mozai­kok a Kárpátok tudományos feltárásának történe­téből (in: A táj megismerése felé. Tanulmányok a 75. éves Pinczés Zoltán professzor tiszteletére. Szerk. Illyés Zoltán, Keményfi Róbert. Debrecen- Eger, 2001, 259-273.); Szinnyei XL: 1249-1254.; Révai XVI.: 378-379.; MÉL II.: 538.; MÚL: 328. - (Staub M., 1890, 117.: téves születési év: 1854!, Szinnyei, Révai: téves halálozási hely: Igló!). Hála József Rothermere, Lord; Harold Sidney Harmsworth, (1918-tól) Viscount (1868. ápr. 26. Hampstead, Anglia - 1940): angol politi­kus, kiadótulajdonos. - Több lapkiadó válla­lat és számos újság tu­lajdonosa, ig.-ja (Daily Mail, The Times stb.). Lloyd George kormá­nyában légügyi mi­niszter (1917). A tria­noni békeszerződést (1920) elítélte, s a m. ügy iránti rokonszen- vét többször kifejezte. 1927. jún. 21-én a Daily Mail c. lapban megjelent Hungary's Places in the Sun c. magyarbarát cikkében Mo. javára

Next

/
Oldalképek
Tartalom