Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
59 Barcsay kutatói. II. Szerk. Bodrogi Tibor. Bp., 1978. 283- 284.); Hoppál Mihály: Sámánok: Lelkek és jelképek (Bp., 1994); Gulyás II.: 86-88. (Balogh Benedek néven); MNépLex I.: 220.; MÉL 1.: 113. Kodolányi János, ifj. Barbarits Lajos (1899. okt. 3. Veszprém 1981. júl. 29. Bp.): okleveles mezőgazda, agrártörténész, újságíró, múzeumi főigazgatóhelyettes. - Katonai szolgálata (1917- 1918, 1920) után a keszthelyi Gazdasági Akad.-n mezőgazdász oklevelet szerzett (1920-1923). Mivel szakmájában nem tudott elhelyezkedni, a Nagykanizsán megjelenő Zalai Közlöny c. napilapnál lett újságíró (1923); a lap felelős szerkesztője (1926-1944. okt.), a lapot kiadó nyomdavállalat ügyvezetője (1930- tól). Újságírói munkájával párhuzamosan helytörténeti kutatásokat és szépírói tevékenységet folytatott; megjelent Nagykanizsáról szóló, közel 400 oldalas monográfiája (1929) és verseskötete (1934), emellett a lapban is rendszeresen publikált elbeszéléseket, tárcákat és verseket. A II. vh. idején szemben állt a németbarát irányzatokkal, a nyilas hatalomátvétel (1944. okt. 15.) után röviddel a Gestapo elfogta; 1945 tavaszán szabadult. 1945-től folytatta a szociáldemokrata párt tulajdonába került nagykanizsai nyomdavállalat vezetését annak államosításáig (1948). Bp.-re költözött, s a Földművelésügyi Min. Tenyészállat-forgalmi Gazdasági Irodájánál (később: Tenyészállat-gazdálkodási Igazgatóság) dolgozott (1949. ápr.-1954. szept.). Érdeklődése az agrártörténet felé fordult, s áthelyezését kérte a Mezőgazdasági Múz.-ba, ahol nyugdíjazásáig dolgozott (1954. okt.-1967); kezdetben propagandista és kutató, majd főigh. (1957); egyúttal az agrártörténeti osztály vezetője. Az MNG szakértőivel együtt először rendezte meg a Mezőgazdaság a képzőművészetben c. kiáll.-t (1959), amellyel elindítója lett a múz. azóta is sikeres kiáll.-sorozatának. Nagy figyelmet fordított a gyűjt, gyarapítására; főigh.-i működése során több gépmodellt szerzett be, ill. készíttetett, mint amennyivel a gyűjt, az azt megelőző 30 év alatt gyarapodott. A modellekből megrendezte a múz. 1945 utáni első gépesítési kiáll.-át. Kutató- és publikációs munkája felölelte a főbb mezőgazdasági munkafolyamatok (szántás, vetés, gabonabetakarítás) gépesítésének történetét, ezen belül központi témája a vetés gépesítése volt; kutatásainak eredményeit A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon c. könyvében összegezte (1965). Behatóan foglalkozott a muzeologia, ezen belül a gyűjtés, a kiáll.- rendezés, és különösen a múz.-i közművelődési, ismeretátadási munka módszertani kérdéseivel is. - AM. Újságírók Egyesületének tagja (1930), a M. Kulturális Egyesületek Orsz. Szövetségének választmányi tagja, az Orsz. Társadalombiztosító Int. választmányi tagja (1935), a M. Irodalmi Társaságok Szövetségének titkára (1936), a Tud.-os Ismeretterjesztő Társulat (TIT) t. tagja, az MTESZ Aranyokleveles Mérnökök Körének t. tagja (1974). - A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1956), TIT elismerő oklevele (1958). E m.: Nagykanizsa (Bp., 1929); Őszi gyónás. Versek (Bp., 1934); Mezőgazdaságunk gépesítésének kezdetei (A Mezőgazdasági Múzeum Füzetei, 5. Bp., 1958); A cséphadarótól a kombájnig (A Mezőgazdasági Múzeum Füzetei, 9. Bp., 1959); A gőzekeszántás története (A Mezőgazdasági Múzeum Füzetei, 13. Bp., 1960); A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Bp., 1965); Gedanken zur künftigen Gestaltung der Sammlungs- und Ausstellungstätigkeit der Museen (Neue Museumskunde, XIII., Berlin, 1970, 2., 104-115.); Scientific Objectives and Working Methods for the Scope of Activity of the Agricultural Museum (Muzeologicke Seăity, Brno, 1972, IV., 31-44.); A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében (A Magyar Mezőgazda- sági Múzeum Közleményei, 1973-1974. Bp., 121-144.); A kézi és gépi eszközváltás és az aratómunkás-mozgalmak (Agrártörténeti Szemle, XXL, 1979, 3-4., 432-463.). Irod.: B. L. (Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból II., Bp., 1981. júl.-okt., 36-37.); Gulyás II.: 175.; MÉL IV.: 58. Hajdú Péter Barcsay Jenő (1900. jan. 14. Katona - 1988. ápr. 2. Bp.): festő- és grafikusművész. - Az
