Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
751 Römer gészeti kiáll.-t rendezett. A vármegyeháza újra átengedte termeit, s egyházi és főnemesi társulatok is átadták műkincseiket. A társulat elnökévé választották (1885), új kiáll.-t nyitott meg (1886). A múz. Apáca utcai helyisége szűknek bizonyulván, az 1888. dec. 28-ai közgyűlés, ~ vezetésével elhatározta, hogy múzeumépítésre alkalmas telket kér a várostól. A munkálatok véghezvitelében halála megakadályozta. - Tanulmányutakat tett Mo.-on és Erdélyen kívül Horváto.-ban, Ausztriában, Olaszo.-ban, Németo.-ban, Franciao.-ban, Oroszo.-ban és Dániában. Az 1860-1880-as években részt vett és előadásokat tartott külföldi régészeti kongresszusokon (Párizs, 1867; Stockholm, 1874; Lisz- szabon, 1880). Vezető szerepet játszott az 1876. évi mo.-i VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus szervezésében, rendezésében és lebonyolításában. A kongresszusról írt kétkötetes műve a kongresz- szus eseményeinek ismertetésén túl a mo.-i prehistorikus leletek összefoglalását is közölte (1876). - Am. régészettud. megterem- tőjeként, a katolikus egyház és a m. muzeologia jelentős alakjaként 30 önálló kötetet és mintegy 450 tud.-os közleményt publikált. Tud.-os megfigyeléseit, cikkeit, tanulmányait többek között az Archaeologiai Értesítő, az Archaeologiai Közlemények, a Győri Közlöny, a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, az Akadémiai Értesítő, a Századok, a Könyv- Szemle, a Vasárnapi Újság, az Egyházi Lapok, a Magyar Sión, a Hon, az Aradi Közlöny, a Protestáns Egyház és Iskolai Lap hasábjain publikálta. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetek szerkesztője (1861-1868, Ráth Károllyal együtt). - Az MTA 1. (1860), majd r. tagja (1864). A M. Történelmi Társulat (1863-tól) és a M. Régészeti és Embertani Társulat alapító tagja (1878), utóbbinak szakosztályelnöke is. A Mo.-i Műemlékek Ideiglenes Biz.- ának (1872-től) és a Műemlékek Orsz. Biz.- ának (1881-1889), továbbá a M. Orvosok és Természetvizsgálók Egyletének tagja, az Archaeologiai Szakosztály jegyzője. - Kir. tanácsos (1868). A Vaskorona Rend III. fokozata (1873), a 48-as honvéd emlékérem birtokosa. - Nevét viselte a győri bencés gimn. gyűjt.-e, amelyet 1949-ben állami tulajdonba vettek és a Városi Múz. gyűjt.-ével egyesítettek, létrehozván a Xantus János Múz.-ot.- Nevét a róla elnevezett —emlékérem (1941-től, adományozó: M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat) és utcák (Bp., II. kér.; Pozsony, Zirc) őrzik, pozsonyi szülőházát emléktáblával jelölték meg. Mellszobrát felállították Pozsonyban (1907, Stróbl Alajos műve), domborműves képmása az MNM kertjében, a —Pulszky-Hampel-emlékmű- vön (1916, Dankó József szobrász, Hültl Dezső építész munkája) és az aquincumi múz. falán lévő emléktáblán (1910, Darás Jánosnál látható. Születésének 150. évfordulójára emlékplakett készült (1965), Zircen, a Bakonyi Pantheonban is emléktáblát állítottak tiszteletére (1970). E m.: Pozsony régészeti műemlékei (Pozsony, 1856); A győri főgymnasiumi múzeum az 1859. év kezdetén (Győri Közlöny, 1859. 14., 16-19.); A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat (Győr, 1860); Pannonia területén Magyarországban fennmaradt néhány római várról (Archaeologiai Közlemények, III., 1862, 35- 53.); Keresztény múzeum Pesten (Religio, 1864. 34. és 36.); Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra. I. rész: Őskori műrégészet (Pest, 1866); II. rész (Pest, 1866); Az ősrégi agyagművesség viszonya a történelemhez (Századok, 1868,413-532.; újra kiadva: R. F.-Ipolyi Arnold-Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás. Szerk. Rottler Ferenc. Bp., 1981); Árpás és a Móriczhidai Szent Jakabról elnevezett címzetes prépostság története (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, Győr, 1869, klny.); Képes kalauz a miagyar] nlemzeti] múzeum érem- és régiségtárában (Pest, 1870; 2. kiad. 1873); A miagyar] nlemzeti] múzeum római feliratos emlékei. Desjardins E. francia szövegét magyarította, bővítette és pótlékokkal kiegészítette (Bp., 1873); A régi Pest. Történeti tanulmány (Pest, 1873); Magyarország régészeti emlékei. III. kötet. Régi falképek Magyarországon (Bp., 1874); Adalék a magyar ötvösség történetéhez (Századok, 1877,222-235.); A hazai ötvös-céhek szabályai (Századok, 1877, 407-424., 795-815.); A nagyváradi ezüstlelet (Biharmegyei Régészeti és Történelmi Egylet Évkönyve, Nagyvárad, 1888., 1-4.). írod.: Hampel József: Emlékbeszéd R. F. F. rendes tagról. Emlékbeszédek az MTA tagjairól (Bp., 1891, 400-448.); Fraknói Vilmos: R. F. emlékezete (Századok, 1891, 177-199.; bibl.-val); Kumlik Emil: R. F. F. élete és működése (Pozsony, 1907); Börzsönyi Arnold: R. F. F. (in: Pannonhalmi Szent- Benedek-rend története. Szerk. Sörös Pongrácz (Bp., 1916, 672-709.); Banner János: R. F. F. Emié-
