Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
Römer 748 lat szakkönyvtárát. Propagandakörút során azonosították a Vajszka-vajasároki, az ópa- lánkai, a kiszácsi régészeti lelőhelyeket, Bács- madarason, Kiszácson és a bezdáni Zöldhalmon végzett ásatásokat. 90 fényképből albumot állított össze a vm. műemlékeinek dokumentálására. Ötévi zombori múzeumőrsége alatt három termet töltöttek meg, elsősorban ásatásaik anyagával. A múz. számára megszerezte Schweidel aradi vértanú tábornok relikviáit. Szervezőmunkát végzett a vm.-i közművelődési palota építőbiz.- ának jegyzőjeként, pénzalapokat szerzett, s nem rajta múlt, hogy nem sikerült a múz.-i, a városi és felajánlott könyvtárakból 74 000 kötetes könyvtárat létrehoznia. Egészség- ügyi okokból múz.-i tisztségeiről lemondott, s Kovásznára ment. Néprajzi dokumentumfényképeket adományozott a Székely Nemzeti Múz.-nak. Részt vett a Sema- yer Vilibáld és Bátky Zsigmond vezette tankokon. László Ferencék megbízásából felmérte a kászoni népi építkezést, lakberendezést, festékeseket, Kovásznán a szekérszín gazdasági eszközeit, kopjafákat, Zabolán, Kéz- diszentléleken építészeti műemlékeket dokumentált (1912-1913). A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja (1914-től). Tárgybeszerzéseket végzett (csempe, cserép, írott tojás, vastermék, viseletanyag stb.). Rendezte a múz. néprajzi anyagát (1926-1927, 1929), majd a múz. családi levéltárait (19261935), a varrottasgyűjt.-t feldolgozó írásával szerepelt az 1929. évi jubileumi Emlékkönyvben. A háromszéki asszonyokat Bálint Benedek tüll-varrásainak összegyűjtésére és a Székely Nemzeti Múz.-ban való elhelyezésére szólította fel. Állást foglalt a népviselet újrahonosítását célzó szőttesmozgalomban. Az 1930-as évek elején Orbán Balázs Székelyföldet leíró köteteihez tematikai indexet, Asztalos Miklós székely településtörténeti munkájához helyesbítő térképeket készített. Gelencén Keöpeczi Sebestyén Józseffel és Gödri Ferenccel, a Székely Nemzeti Múz. múzeumőrével együtt tanulmányozta a templom Szt. László- és Szt. Margit-fres- kóit, s felmérte annak lehetőségét, hogy a Székely Nemzeti Múz. falán másolatot készítsenek. Emlékiratában diákfolklórt, helyi ipart (pl. a kovásznál vasolvasztó, csíkszent- mártoni papírmalom) írt le. Szaktanácsadóként működött közre a székely skanzent megalapozó Csíki Ház berendezésénél (1937); tud.-os és ismeretterjesztő előadásokat tartott a múz. estjein (1930, 1934). Cikkei a kézdi- vásárhelyi Székelyföld, a zombori gimn. értesítője, a Bács-Bodrog vm.-i Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, helyi lapok, vmint az Archaeologiai Értesítő és a Néprajzi Értesítő hasábjain jelentek meg. Több tanulmánya kéziratban maradt. F. m.: Sáncvonulatokról Háromszék és Brassó megyékben (Archaeologiai Értesítő, 1908, 85-86.); A Székely Nemzeti Múzeumban őrzött varrottasokról (in: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929, 452—460.); Kopjafák a kovásznál temetőben (Néprajzi Értesítő, 1903, 299-302.). írod.: R. L.: Emlékirat. Közli Kónya Ádám (Acta - 1998/11., 155-202.); Sz. Gazda Enikő: R. L. néprajzi munkássága (uo., 205-212.). Boér Hunor Römer Flóris Ferenc; (1848-ban:) Római (1815. ápr. 12. Pozsony - 1889. márc. 18. Nagyvárad): bencés tanár, régész, történész, természettudós, művészeti író, múzeumalapító. - Családja a 19. sz. elején Bécsből költözött Pozsonyba, ahol apja jómódú cipészmester volt. - Német anyanyelve miatt cseregyerekként Trencsénben szlovákul, ill. Tatán magyarul tanult. Pozsonyban, majd a bencések pannonhalmi gimn.-ában végezte isk.-i tanulmányait (1829-től). Belépett a Szt. Benedek-rend- be (1830); noviciátusát Pannonhalmán töltötte. A rend tagjaként Győrött filozófiát, Bakony- bélben pedagógiát (1831-1834), Pannonhalmán teológiát tanult (1834-1838). A bencések győri gimn.-ában (1838-tól), majd a pozsonyi akad.-n (1845-től) a természetrajz tanára. Pappá szentelése (1839) után egy évig Tihanyban bölcseletet tanult, a tanév végén bölcsészdoktori szigorlatot tett. A rend győri főgimn.-ában magyart és latint, utóbb természetrajzot tanított. Tanítványaival gyűjtőutakat tett Győr környékén, majd Ebenhöch Ferenc koroncói plébánossal természetrajzi gyűjtéseket vég-
