Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

R

Römer 748 lat szakkönyvtárát. Propagandakörút során azonosították a Vajszka-vajasároki, az ópa- lánkai, a kiszácsi régészeti lelőhelyeket, Bács- madarason, Kiszácson és a bezdáni Zöld­halmon végzett ásatásokat. 90 fényképből albumot állított össze a vm. műemlékeinek dokumentálására. Ötévi zombori múzeum­őrsége alatt három termet töltöttek meg, el­sősorban ásatásaik anyagával. A múz. szá­mára megszerezte Schweidel aradi vértanú tábornok relikviáit. Szervezőmunkát vég­zett a vm.-i közművelődési palota építőbiz.- ának jegyzőjeként, pénzalapokat szerzett, s nem rajta múlt, hogy nem sikerült a múz.-i, a városi és felajánlott könyvtárakból 74 000 kötetes könyvtárat létrehoznia. Egészség- ügyi okokból múz.-i tisztségeiről lemon­dott, s Kovásznára ment. Néprajzi doku­mentumfényképeket adományozott a Szé­kely Nemzeti Múz.-nak. Részt vett a Sema- yer Vilibáld és Bátky Zsigmond vezette tank­okon. László Ferencék megbízásából felmér­te a kászoni népi építkezést, lakberendezést, festékeseket, Kovásznán a szekérszín gaz­dasági eszközeit, kopjafákat, Zabolán, Kéz- diszentléleken építészeti műemlékeket do­kumentált (1912-1913). A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja (1914-től). Tárgy­beszerzéseket végzett (csempe, cserép, írott tojás, vastermék, viseletanyag stb.). Rendez­te a múz. néprajzi anyagát (1926-1927, 1929), majd a múz. családi levéltárait (1926­1935), a varrottasgyűjt.-t feldolgozó írásával szerepelt az 1929. évi jubileumi Emlékkönyv­ben. A háromszéki asszonyokat Bálint Bene­dek tüll-varrásainak összegyűjtésére és a Székely Nemzeti Múz.-ban való elhelyezé­sére szólította fel. Állást foglalt a népviselet újrahonosítását célzó szőttesmozgalomban. Az 1930-as évek elején Orbán Balázs Szé­kelyföldet leíró köteteihez tematikai inde­xet, Asztalos Miklós székely településtörté­neti munkájához helyesbítő térképeket ké­szített. Gelencén Keöpeczi Sebestyén József­fel és Gödri Ferenccel, a Székely Nemzeti Múz. múzeumőrével együtt tanulmányozta a templom Szt. László- és Szt. Margit-fres- kóit, s felmérte annak lehetőségét, hogy a Székely Nemzeti Múz. falán másolatot ké­szítsenek. Emlékiratában diákfolklórt, helyi ipart (pl. a kovásznál vasolvasztó, csíkszent- mártoni papírmalom) írt le. Szaktanácsadó­ként működött közre a székely skanzent meg­alapozó Csíki Ház berendezésénél (1937); tud.-os és ismeretterjesztő előadásokat tartott a múz. estjein (1930, 1934). Cikkei a kézdi- vásárhelyi Székelyföld, a zombori gimn. értesí­tője, a Bács-Bodrog vm.-i Történelmi és Régé­szeti Társulat Évkönyve, helyi lapok, vmint az Archaeologiai Értesítő és a Néprajzi Értesítő ha­sábjain jelentek meg. Több tanulmánya kéz­iratban maradt. F. m.: Sáncvonulatokról Háromszék és Brassó megyék­ben (Archaeologiai Értesítő, 1908, 85-86.); A Szé­kely Nemzeti Múzeumban őrzött varrottasokról (in: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubi­leumára. Sepsiszentgyörgy, 1929, 452—460.); Kopja­fák a kovásznál temetőben (Néprajzi Értesítő, 1903, 299-302.). írod.: R. L.: Emlékirat. Közli Kónya Ádám (Acta - 1998/11., 155-202.); Sz. Gazda Enikő: R. L. népraj­zi munkássága (uo., 205-212.). Boér Hunor Römer Flóris Ferenc; (1848-ban:) Római (1815. ápr. 12. Pozsony - 1889. márc. 18. Nagyvárad): bencés tanár, régész, történész, természettudós, mű­vészeti író, múzeum­alapító. - Családja a 19. sz. elején Bécsből költözött Pozsonyba, ahol apja jómódú ci­pészmester volt. - Német anyanyelve miatt cseregyerekként Trencsénben szlová­kul, ill. Tatán magya­rul tanult. Pozsonyban, majd a bencések pan­nonhalmi gimn.-ában végezte isk.-i tanulmá­nyait (1829-től). Belépett a Szt. Benedek-rend- be (1830); noviciátusát Pannonhalmán töltötte. A rend tagjaként Győrött filozófiát, Bakony- bélben pedagógiát (1831-1834), Pannonhal­mán teológiát tanult (1834-1838). A bencések győri gimn.-ában (1838-tól), majd a pozsonyi akad.-n (1845-től) a természetrajz tanára. Pap­pá szentelése (1839) után egy évig Tihanyban bölcseletet tanult, a tanév végén bölcsészdok­tori szigorlatot tett. A rend győri főgimn.-ában magyart és latint, utóbb természetrajzot taní­tott. Tanítványaival gyűjtőutakat tett Győr környékén, majd Ebenhöch Ferenc koroncói plébánossal természetrajzi gyűjtéseket vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom