Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

R

729 Rajeczky kereteket feszegető új alkotások szabják meg." Modernizálta a múz. évkönyvét, amely Ars Decorativa címmel jelent meg (1973-tól). - AM. Képző- és Iparművészeti Szövetség írói szakosztályának vezetője. Az MTA Művészettörténeti Biz.-ának titkára (1954-1956), a Tud.-os Minősítő Biz. Régé­szeti, Művészettörténeti és Építészettörténe­ti szakbiz.-ának elnöke (1963-1968), a M. Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat főtitkára (1956-1964), a Művészet- történeti Értesítő (1952-1961) és az Acta Histo­riae Artium szerkesztőbiz.-i tagja (1962- 1970). Számos nemzetközi konferencián vett részt; az 1969. évi bp.-i CIHA (Comité Inter­national Histoire de l'Art) gótikus szekciójá­nak vezetője. Az Academie Internacional d'Heraldique tagja (1965). A művészettörté­net-tudományok doktora (1964). - Ipolyi Arnold-emlékérem. F. m.: Madarász Viktor. 1830-1917 (Bp., 1941); A kö­zépkori Magyarország falképei (Bp., 1954); A középkori Magyarország táblaképei (Bp., 1955); Magyarországi reneszánsz művészet (Bp., 1959); Gótikus festmények Magyarországon (Bp., 1963; német, francia és angol nyelven is); A középkori Magyarország faszobrai (Bp., 1967); Francia és németalföldi miniatűrök Magyaror­szágon. Soltész Zoltánnéval (Bp., 1969); Reneszánsz (Magyar Művészettörténet. 4. Bp., 1970); Falképek a középkori Magyarországon (Bp., 1977; németül is); Az európai iparművészet remekei. Százéves az Iparművé­szeti Múzeum. Társszerk. (Bp., 1972). Irod.: L. V. [Vayer, Lajos]: R. D. (Acta Historiae Artium, XXL, 1975. 3-4., 205-207.); Szilágyi János György: In memoriam R. D. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts, 45., 1975, 4—6., 123- 124.); Végh János: R. D. (Ars Hungarica, III., 1975. 2., 185-196.); Dénes Radocsay (Ars Decorativa, 4., 1976, 5-6.); MÉL III.: 637-638. - Bibi.: Végh János-Wehli Tünde: R. D tudományos munkássá­ga (Ars Hungarica, 1975. 2., 189-196.) Eisler János, Vadászi Erzsébet Rádóczy Gyula (1932. ápr. 8. Kiskunhalas - 1998. nov. 26. Bp.): gyógyszerész, numiz- matikus. - Egy.-i tanulmányait a Szegedi Orvostud.-i Egy. Gyógyszerészeti Karán kezdte el (1950), de politikai okok miatt ki­zárták az egy.-ről (1954). Gyógyszertári asz- szisztens (1957-ig); „helyettesként" számos gyógyszertárban megfordult. A Bp.-i Orvos­tud.-i Egy.-en gyógyszerész oklevelet szer­zett (1960). Diplomájának megszerzése után is „vándor gyógyszerész" volt; ekkor kez­dett gyógyszertörténettel és numizmatiká­val foglalkozni. Bp.-en a sacharintablettázó üzem vezetője (1968-tól); két találmányával forradalmasította a tablettagyártás techno­lógiáját (1970, 1972). - A Semmelweis Orvos- történeti Múz., Könyvtár és Levéltár tud.-os főmunkatársa (1980. jan. 1.-1992; nyugdíja­zásáig). Gyógyszerészeti munkája mellett szenvedélyesen érdeklődött a humán tud.- ok, elsősorban a történelemtud. iránt, amit gyógyszertörténeti kutatásaiban hasznosí­tott. Főként a gyógyszerkönyvekkel foglal­kozott, e témakörből írta kandidátusi érte­kezését (A Magyarországon hivatalos gyógy- szernormatívumok fejlődése 1729-től napjain­kig). Számos gyógyszertörténeti munka szerzője, kiáll.-ok szervezője. - AM. Orvos­történelmi Társaság Gyógyszertörténeti Szakosztályának alapító tagja (1971), titkára (1992-ig). A M. Gyógyszerészeti Társaság el­nökségének tagja, a M. Gyógyszerész Ka­mara egyik alapítója (1989). AM. Numizma­tikai Társulat tagja (1961-től), főtitkára (1979-1994), majd elnöke (1994—1998), szer­kesztette a Numizmatikai Közlönyt, vmint Az Érem c. folyóiratot. Gyógyszertörténelemből gyógyszerészdoktori címet (1983), majd böl­csészdoktori oklevelet szerzett (1984). Az orvostud.-ok kandidátusa (1985). F. m.: Mária Terézia magyar pénzverése (Bp., 1982); Legújabb kori magyar pénzek. 1892-1981 (Bp., 1984); Magyar papírpénzek 1848-1992. Tasnádi Gézával (Bp., 1992). Irod.: R. Gy. (Orvostörténelmi Közlemények, 1999, 166-169.). Kapronczay Károly Rajeczky Benjamin (1901. nov. 11. Eger - 1989. jún. 1. Pásztó): zenetörténész, etnográ­fus. - Belépett a ciszterci rendbe (1917). Az innsbrucki egy.-en zenetörténetet és teológi­át tanult (1920-1926), teológiai doktori cí­met szerzett (1926). A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főisk.-n Kodály Zoltán növendéke­ként zeneszerzést tanult (1932-1935). A ciszterci rend bp.-i Szt. Imre Gimn.-ának ta­nára (1926-1945), a ciszterci rend perjelje Pásztón (1945-1950), népzenei lektor a Páz­mány Péter Tudományegy.-en. A Néprajzi Múz. Népzenei Osztályának muzeológusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom