Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

701

Petrovics

Egyesület Közlekedéstörténeti Állandó Biz.- ának titkára.

F. m.: Elektromos modellvasút. (Bp., 1957); Hegyi vasút modellek (Bp., 1958); Jármümodellek vezetékes táv- irányítása (Bp., 1965); Hajómodellek tervezése és építése (Bp., 1966); Modellezés a technikában (Bp., 1966); Városi közlekedési gyűjtemény a Közlekedési Múzeumban (Városi Közlekedés, 1969); Vasút-modellezés (Bp., 1969); Autómodellezés. Tamás Györggyel (Bp., 1969); A „Budai Hegypálya" centenáriuma (Közlekedéstudományi Szemle, 1970); Technikai kuriózumok (Bp., 1977); A tordai Aranyospatak-híd emlékei (Közlekedési Múzeum Évkönyve, III. Bp., 1977).

Molnár Erzsébet

Petrikovits László (1901. jún. 18. Nyíregyháza - 1972. szept. 22. Miskolc): orvos, fogorvos, műgyűjtő. - Gyógyszerészgyakornokként dolgozott, majd a Debreceni Orvostud.-i Egy.-en orvosi oklevelet szerzett. Szerencsen orvosként (1928-tól), a II. vh. után fogorvosként praktizált. Jelentős bélyeg-, érem-, ásvány-, régikönyv-, préselt- növény-, rovar- és ex libris-gyűjt.-e volt.

1951-ben megvásárolt egy jelentősebb ké- peslapgyűjt.-t, ekkortól gyűjtői tevékenysége a régi képeslapokra koncentrálódott. 1967-ben az akkor 400 000 db-ból álló képes- lapgyűjt.-ét és egyéb műtárgyait Szerencs községnek adományozta; ezzel megteremtette a helytörténeti múz. létrehozásának lehetőségét. A jelenleg Zempléni Múz. nevet viselő intézmény 1968-ban kezdte meg tevékenységét.

írod.: Petercsák Tivadar: A képeslap története (Miskolc-Eger, 1994); Petercsák Tivadar: Képes levelezőlap gyűjtemény Szerencsen (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 16., 1977).

Fazekas Lászlóné

Petró József (1851. máj. 21. Miskolc 1910. dec. 28. Eger): ügyvéd, újságíró, múzeumalapító. - Apja a miskolci kerékgyártó céh utolsó főcéhmestere volt. - Pesten jogot tanult (1867). Miskolc aljegyzője, a helyi iparoktatás egyik szervezője (1880), polgármesterjelölt (1902). A Szabadság c. függetlenségi és 48-as párti lap közismert újságírója. A Miskolci Dalárdaegylet elnökhelyettese (1894), a Borsodi Bükk Egylet alelnöke (1894-1905). A Bükk állatvilágának, növényzetének, kőzeteinek, a városkörnyék régészeti, néprajzi emlékeinek feltárásában, ezeknek az oktatás, a köznevelés szolgálatába állításában szerzett jelentős érdemeket. A Közművelődési Egyesület Borsod-Miskolci Közművelődési és Múz. Egyesületté alakulása

(1899) után a múz.-i osztály, ill. a múz.-i biz. elnöke. A múz. első kiáll.-ának egyik szervezője és létrehozója (1902). Miskolc város ügyészi tisztét feladva Egerben egyházi főügyészként dolgozott (1906-tól haláláig). - Hagyatéki anyagának töredéke (benne Mucha István nagyméretű olajfestménye) a miskolci Herman Ottó Múz.-ban található.

F. m.: A múzeumi bizottság elnöki jelentése (Borsod- Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Évkönyve, 1901, 61-66.).

írod.: Leszih Andor: A „Borsod-miskolczi múzeum" alapítói (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1958,125-127.); Dobrossy István: P. J. (in: Miskolc írásban és képekben. 6. köt. Miskolc, 1999, 16- 18.); Szinnyei X.: 1051-1052.

Dobrossy István

Petrovics Elek (1873. aug. 10. Deregnyő 1945. júl. 20. Bp.): jogász, művészettörténész, múzeumigazgató. - Jogot tanult. A Belügymin. tisztviselője (1896-1914). Művészettörténeti, művészeti írói tevékenysége során elsősorban a 19-20. sz. fordulóján feltörekvő modern irányzatok képviselőivel, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Szinyei Merse Pál művészetével foglalkozott. A Szépművészeti Múz. ig.-ja (1914-től), majd főig.-ja (1921-1935). Kinevezését a Nyugatban 1914. ápr. 16-án megjelentetett cikkében Elek Artúr üdvözölte. Múzeumig.-ként három célt tűzött maga elé: a gyűjt.-ek fejlesztését, ezek kiáll.-on való bemutatását, végül a műtárgyak publikálását. A múz. valamennyi gyűjt.-ének gyarapítását egységesen szem előtt tartotta. Az Antik Gyűjt.-t a Paul Arndt-féle gyűjt, vásárlásával gazdagította. Vezetése idején a Régi Szoborgyűjt. megvásárolta az értékes Ferenczy István- féle bronzszoborgyűjt.-t, amelyet a 19. sz.-i m. szobrász itáliai tanulmányútja idején szedett össze. ~ idején került a múz. gyűjteményébe Tilman Riemenschneider Madonna-szobra, s gyarapodott a m. művészet olyan emlékeivel, mint a szentkirályi timpanon, a podolini Szt. Katalin-szobor, Mányo- ki Ádám képei, köztük a II. Rákóczi Feren-