Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
Pécsiné Ács 692 olajütésről. Néprajzi, nyelv- és irodalomtud.-i tanulmányai az Ethnogmphia, a Nyelv- tudomány, az Egyetemes Philologiai Közlöny, a Néprajzi Értesítő, a Vasi Szemle, a Magyar Kultúra, a Dunántúli Szemle, a Sorsunk oldalain jelentek meg. - AM. Néprajzi Társaság választmányi tagja (1932-től), a M. Kulturális Egyesületek Orsz. Szövetségének tb. titkára (1934-től). Az Erdélyi Szépmíves Céh tagja (1934-től), a szegedi Tömörkény Társaság r. tagja (1936-tól), a Gárdonyi Társaság és a M. Pen Club (1940-től), a Janus Pannonius Társaság tagja (1941-től), a pécsi Batsányi János Irodalmi Társaság r. tagja (1945-től). A vend irodalom nyelve c. munkája akad.-i kitüntetésben részesült (1916). - Halálának 10. évfordulóján Szombathelyen a múz. melletti sétányt róla nevezték el, s lakóházát emléktáblával jelölték meg. Halálának 20. évfordulóján Muraszombaton és Szombathelyen —emlékünnepséget rendeztek. Halálának 30., majd 50. évfordulója alkalmából a Berzsenyi Dániel M.-i Könyvtárban emlékülést tartottak a tiszteletére. Leánya, Simonné Pável Judit szerkesztésében válogatott tanulmányait és cikkeit összegyűjtő kötet is megjelent. Szombathelyen emlékbiz. alakult születése centenáriumának előkészítésére (1983). 1986. jún. 9-én, az ún. Nemzetiségi Nap keretében, Szentgotthárdon helytörténeti és nemzetiségi múz.-ot, vmint utcát neveztek el róla. Szombathelyen, a Savaria Múz.-ban, Pável Ágoston - Néprajzkutató és múzeumszervező címmel kiáll.-t nyitottak meg, s a múzeumparkban felavatták mellszobrát. 1990-től minden évben a „Vas Megye Közgyűlésének Pável Ágoston Emlékplakettje" díjat (alapítva: 1986) adományozza a Vas M.-i Közgyűlés a megyében dolgozó, kimagasló szakmai munkát végző és jelentős eredményeket elérő személyeknek. F. m.: A vashidegkúti szlovén nyelvjárás hangtana (Magyarországi szláv nyelvjárások. 1. Bp., 1909); Az Orpheus-monda rokonai a délszláv népköltészetben (Ethnographia, 1909. 6., 321-340.); A Hunyadiak a délszláv népköltészetben (Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum 2. évkönyve, 1927, 111-134.); Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben (Néprajzi Értesítő, 1942. 2., 141-163.); Mátyás király a szlovén néphagyományban és irodalomban (in: Pável Ágoston Emlékkönyv, Dunántúli Szemle, 1944. 7-8., 64.); Töktermelés és olajütés Szalafőn (Ethnographia, 1949. 1^4., 139-154.). írod.: Dömötör Sándor: P. A. a néprajztudós (in: P. Á. emlékkönyv. Dunántúli Szemle, 1944. 7-8. [1949], 46-53.); Novak, Vilko: P. Á.-ról (Vasi Szemle, 1966.2., 225-226.); Sándor István: P. Á. és a magyar néprajz (Szombathely-Murska Sobota, 1967, 45-56.); Bárdosi Németh János: Apostolok érkezése. Emlékezés P. Á.-ra (Vasi Szemle, 1974. 2., 269-274.); Illyés Gyula: Két nép hű fia. Lírai emlékezés P Á.-ra (Jelenkor, 1975. 7., 644-647.); Ruffy Péter: A „vend király" (in: Ruffy Péter: Világaim. Bp., 1979, 416-420.); Gráfik Imre: P. A. és a Múzeum. Emlékülés halálának 50. évfordulóján (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 22/4. Pars ethnographica. 1995-1998, 15-27.); S. Pável Judit: Bátky, Györffy és Visky levelek a P. hagyatékból. Emlékülés halálának 50. évfordulóján (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 22/4. Pars ethnographica. 1995-1998, 27-49.); MÉL II.: 377. - Bibi.: P. Á. könyveinek, folyóiratokban megjelent tanulmányainak, cikkeinek és kéziratainak jegyzéke (in: P. A. Emlékkönyv. Dunántúli Szemle 1944. 7-8. [1949], 56-64.); Kra- jevszky Gizella: P. Á. élete és munkássága. 1886- 1946. Bibi. (Szombathely-Murska Sobota, 1967, 107-127.); P Á. (Vasi Életrajzi Bibliográfiák. XIX., Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, 1986). Nagy Zoltán Pécsiné Ács Sarolta (1904. szept. 8. Köbölkút - 1986. okt. 31. Baja): tanító, múzeumigazgató. - A hódmezővásárhelyi tanítóképzőben végzett. Kalocsán a Szőlők, az Újváros, majd az Eperföld elemi népisk.-iban (1922-től), az államosítás (1948) után az Ének-zenei Ált. Isk.-ban tanított. Az önálló intézményi jellegét vesztett Viski Károly Múz. újjászervezője, ig.-ja (1963-1970), majd munkatársa. Múz.-i munkásságában a fő hangsúlyt a néprajzi, elsősorban a népművészeti gyűjt, gyarapítására helyezte. A rendkívül gazdag és változatos textilgyűjt. megteremtője. Megrendezte az első állandó jellegű kiáll.-t a gimn. épületében elkülönített három helyiségben. Számtalan kiáll.-t rendezett külföldön is. Kalocsára költözése után elkezdte gyűjteni a parasztság kulturális örökségét. Bekapcsolódott a Gyöngyösbokréta mozgalomba. Néprajzi kutatásainak eredményeit a két kiadást megért Kalocsa népművészete, vmint a Népi gyermekjáté