Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

673

Pálfy

férfi leszármazottja.

A m. közéletben rövid ideig szerepelt, mint Pozsony vm.-i főispán, csász. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja.

Magányos, különc személyiség volt. Sokat utazott, s útjai során a műtárgyvásárlásban lelt nagy örömet. Hozzáértésről tanúskodó, kiemelkedő minőségű műgyűjt.-t hozott létre, melyet palotáiban (Párizs, Bécs, Pozsony, Bp.) és váraiban (Bazin, Bajmóc, Királyfa), a különböző stíluskorszakok figyelembevételével helyezett el. Pozsonyban, 1907. nov. 14-én kelt végrendelete értelmében a M. Orsz. Múz. Képtára, ill. a bp.-i Orsz. Képtár javára 177 képből álló kollekciót hagyományozott. Ez a válogatott műalkotásokból álló gyűjt, az Esterházy-képtár megvásárlása óta a Szépművészeti Múz. legnagyobb és legjelentősebb gyarapodása volt. A múz. képviselői hivatalosan 1912 őszén vették át a képeket, s a végrendeletnek megfelelően már 1913-ban bemutatták a kollekciót a Szépművészeti Múz. hat termében. A hagyaték jelentősebb részét (121 mű) a régi mesterek -15-16. sz.-i itáliai, németalföldi, 17. sz.-i holland művészek - alkotásai képviselik, 56 mű pedig 19. sz.-i festmény és szobor. Hagyatékának további tárgyait Pöstyénben elárverezték, írod.: Peregriny János: Néhai nagyméltóságú Erdődi Gr. Pálffy János... wieni palotájában, bazi- ni kastélyában, bajmóczi várában, alsó-nyárasdi kastélyában, szárazpataki kastélyában, pozsonyi palotájában, királyfai kastélyában, bp.-i palotájában található festmények és grafikai lapok jegyzéke a vonatkozó leltári és becslési adatokkal. Leltározta Pohl Károly. 1-8. köt. (Bp., 1909); Radisics Jenő: Gr. Pálffy János műkincsei (Magyar Iparművészet, 1910,101-127.); Radisics Jenő: Pálffy János gr. művészeti hagyatéka (A ház, 1910. 1-2, 135- 157.); Térey Gábor: A Gr. Pálffy János által hagyományozott képgyűjtemény leíró lajstroma 1913 (Országos Magyar Szépművészeti Múzeum kiadványai 23. Bp., 1913; németül: Katalog der Gemäldegalerie des Grafen Johann Pálffy. Museum der Bildenden Künste 24. Bp., 1913); Auktions-Bureau in Bad Piestyan 1924. 06. 30.-1924. 07. 01. Kunstsammlungen des Grafen János Pálffy aus den Schlössern Králova „Königshaiden", Pezinok „Bösing" und dem Palais in Bratislava „Pressburg": VIII. Auktion des Ostslovakischen Museums (Prag, 1924); Papp Katalin: Karl von Piloty: Nérón sur les mines de Rome (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 79., 1993, 62-68.; magyarul 127-130.); Horváth Hilda: Vázlat egy műgyűjtemény sorsáról (Ars Decorativa, 1993. 13., 221-230.); Horváth Hilda: Gr. Pálffy János (18291908) pozsonyi palotájának berendezése (Ars Hungarica, 1996. 2., 189-214.); Pallas XIII.: 728.; Révai XV.: 107.; MNL XIV.: 444.

Papp Katalin

Pálfy Móric, várfalvi (1871. okt. 21. Bágyon - 1930. aug. 16. Bp.): geológus, paleontológus. - A kolozsvári tudományegy.- en természetrajz-föld- rajz-kémia szakos

(1894) , majd ásványtanból mint főtantárgyból, vmint földrajzból, kőzettanból és kémiából mint melléktárgyakból doktori oklevelet szerzett

(1895) . Az egy. Ásvány- és Földtani Int.ében Koch Antal professzor mellett gyakornok, majd tanársegéd (1894-től). A M. Kir. Földtani Int.-ben segédgeológus (1895-től), első osztályú geológus (1900-tól), osztálygeológus (1901-től), majd főgeológus (1908- tól), főbányatanácsosi címet kapott (1918), címzetes ig.-ként vonult nyugalomba (1926). A Tanácsköztársaság (1919) idején és 1924-1925-ben az int. mb. ig.-ja. - Földtani térképező munkáját 1896-ban, a Gyalui-ha- vasokban kezdte, a 20. sz. első évtizedében főleg az Erdélyi érchegységben, később Nagybánya környékének érces területén kutatott. E munkálkodásának eredményeivel érte el legnagyobb szakmai sikereit. Az I. vh.-ig terjedő időszakban a Bihar-, a Béli-, a Tokaji- és a Persányi-hegységben térképezett, és kőzettani, tektonikai, vmint vízföldtani kérdések megoldásán is fáradozott. Az 1920-as években elsősorban a mdabányai és a mátrai ércelőfordulások, vmint hidrogeológiai és szénkőzettani problémák foglal-