Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
671 Pákei Társaságot, amelynek gr. Apponyi Albert elnök mellett ügyvezető alelnöke, majd alelnö- ke és végrehajtó biz.-i tagja volt (1921-1944), miniszteri tanácsosi beosztásban (1921 nov.- étől). A Népszövetségi Társaságok Uniója nemzetközi konferenciáin és biz.-i ülésein a m. delegáció tagja. Jelentős részt vállalt a Külügyi Szemle, a Diplomáciai Szeminárium, a M.-Angol Társaság, a M.-Amerikai Kereskedelmi Kamara és a M.-Amerikai Jogvédő Iroda megszervezésében és továbbfejlesztésében. A gr. Apponyi Albert elnöksége alatt alapított M.-Amerikai Társaság társelnöke (1921-1936), az Orsz. Gazdasági Szakoktatási Tanács r. tagja (1927-től). E tud.-os és ismeret- terjesztő társaságok munkáján keresztül számos kulturális kezdeményezést (K-i felfedező- és gyűjtőutak, előadások, diákcsere stb.) tudott a gyakorlatban megvalósítani. - Részt vett a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle c. folyóirat megalapításában (1894), amelynek szerkesztője (1897-ig), majd Tagányi Károly levéltárossal együtt társszerkesztője volt (1899-ig). Elindította és vezette a Köztelek egyik állandó rovatát, a Külföldi Szemlét. Megalapította és szerkesztette a Turáni Társaság kéthavonta megjelenő lapját, a Turánt (1913). - Bronz jubileumi emlékéremmel (1905), polgári jubileumi kereszttel (1910) és a francia „Pour le mérite agricole"-renddel tüntették ki (1912). F. m.: Amerika és Magyarország (Bp., 1904); A Turáni Társaság eddigi és jövő működése (Bp., 1914); A mezőgazdasági érdekek nemzetközi szervezete (Bp., 1921) ; The Anglo-Saxon World and Hungary (Bp., 1922) ; A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum rövid leírása (Bp., 1923); Naplói 1887-1943. 11 köt. (kézirat, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 32-64.). Irod.: P. L.: Életem és korom... (Önéletrajzából a szemelvényeket vál. Takáts Rózsa. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1998/2000. Bp., 2001); Révai XV.: 86. és XXI.: 669.; Szinnyei X.: 93-94.; MÉL II.: 337.; Ki Kicsoda? (Bp., 1937; téves születési dátum: 1886!) Takáts Rózsa Pákay Arnold: — Pauer Arnold Árpád Pákei Lajos, pákéi; Pákey (1853. márc. 1. Kolozsvár - 1921. márc. 23. Kolozsvár): műépítész, múzeumalapító és múzeumigazgató. - Nagy múltú unitárius család sarja, apja főkormányszéki titkár volt. - A bp.-i Kir. József Műegy.-en (1872- től) és a müncheni Politechnikumban tanult, a bécsi Képző- művészeti Akad.-n három évig Theophil Hansen tanítványa (1876-tól), aki bevonta a bécsi parlament építkezési munkálataiba. Szülővárosa meghívta városi főmérnöknek (1880-1884); állásáról lemondott, majd élete végéig a város tb. főmérnöke volt. A városrendezési és adminisztratív munkák túlzottan lefoglalták, emiatt - tb. főmérnöki címmel kitüntetve (1884) - áthelyeztette magát az akkor megnyíló Építő-, Fa- és Fémipari Tanműhelyek Szakiparisk. élére. Az általa tanított tantárgyakhoz kézi- és tankönyveket írt. Kezdeményezte (1882) az isk.-val összekapcsolt kolozsvári Technológiai lparmúz. felállítását. A város 30 000 Ft-os alapot hozott létre egy állandó hajlék emelésére, a tervek összeállításával ~t bízták meg. A Kolozsvárt 1888- ban meglátogató uralkodó tiszteletére a város a megnyitandó múz.-ot I. Ferenc Józsefről nevezte el. A szakisk. és a múz. ~ által tervezett épületének alapkövét 1896. szept. 30-án, a millenniumi ünnepségek keretében, Szterényi József orsz. iparoktatási főig. beszédével helyezték el a Nagymalom (ma Bariţiu) utcában; az egyszintes épület 1896-1898-ban elkészült, 1899 márc.-ában fel is avatták, de már akkor kiderült, hogy az isk. és a gazdag gyűjt, befogadására nem elégséges. 1901-ben az új épületbe telepítették a Fa- és Fémipari Isk.-t, majd vele szemben, ugyancsak ~ tervei szerint egy kétemeletes iparmúz.-ot húztak fel. A háromszintes épület ünnepélyes átadására a kolozsvári Mátyás-szobor felavatása napján, 1903. okt. 13-án került sor, első időszakos kiáll.-át (Kalotaszegi és Torockói varrottasok) 1905-ben nyitották meg. A múz. bezárásáig az intézmény ig.-ja ~ volt (1919. máj. 16-áig). Mint iparmúz.-i és szakisk.-i ig. több tapasztalatszerző tanulmányutat tett Németo.-ban, Franciao.-ban, Angliában, Svájcban és Olaszo.-ban. — Erdély legjelentősebb eklektikus építésze, nevéhez több mint 50 középület, 20 templom, 5 kastély,
