Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
Némethy 656 1962. 1., 24-26.); Beszámoló a Központi Muzeológiai Technológiai Csoport két restaurátor továbbképző tanfolyamáról (uo., 1963. 2., 33M0.); A hazai múzeumi általános restaurálás-konzerválás helyzete (Múzeumi Műtárgyvédelem, 1., 1970, 3—14.). írod.: Szemkeő Endre: In memoriam N. E. dr. (Magyar Múzeumok, 1995. 2., 63-64.) Morgós András, Szemkeő Endre Némethy Ferenc (1932. szept. 11. Bp. - 1974. nov. 4. Bp.): tanár, piarista szerzetes, orvostörténész. - Belépett a piarista rendbe (1950), pappá szentelték (1956). Az ELTE BTK-n m.-német szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1957). A kecskeméti piarista gimn. tanára (1957-1959). Nem írta alá a m. katolikus egyház és az állam politikai elveken alapuló egyezményének „hűség- nyilatkozat"-át, ezért el kellett hagynia a rendet. Villanyszerelőként dolgozott, 1961- ben letartóztatták, és államellenes összeesküvés vádjával ötévi börtönbüntetésre ítélték. Márianosztrán raboskodott; 1963-ban amnesztiával szabadult, 1971-ben mentesítették a „büntetett előélethez fűződő hátrányok alól". Mivel csak úgy engedélyezték volna visszatérését a piarista rendbe és a papi szolgálatba, hogy elhagyja Mo.-ot, saját kérésére a r. k. egyház - pápai engedéllyel - felmentette szerzetesi és papi kötelezettségei alól (1973), s visszahelyezte a laikusok rendjébe. A börtönből való szabadulása után munkás, közben német, francia, angol és orosz fordítóként dolgozott, s az Orsz. Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ külső munkatársa lett. A Semmelweis Orvostörténeti Múz., Könyvtár és Levéltár tudós főmunkatársa (1972. nov. 1-jétől), osztály- vezető, a könyvtár vezetője (1974. júl. 1-jétől haláláig). Kiemelkedő szerepet játszott a bp.-i XXII. Nemzetközi Orvostörténelmi Kongresszus előkészítésében és tud.-os szervezési teendőinek ellátásában. Több külföldi tanulmányutat tett (NDK, Svájc, Ausztria, Bulgária), előadásokat tartott itthon és külföldön. Tud.-os tevékenységét irodalomtörténészként kezdte (Révay Miklós, Kölcsey Ferenc), majd orvostörténészként folytatta. Kutatásai közül kiemelkedik a Semmelweis Ignác betegségével és halálával kapcsolatos kérdések tisztázása, vmint a középkori asztronómia és az orvosi nyelvészet terén végzett munkája; az utóbbi témában írta bölcsész- doktori értekezését is (Astronomisches und medizinisches Doppelfragment zu Budapest. Bp., 1975; Stuttgart, 1985). - AM. Orvostörténeti Társaság elnökségi tagja (1974-től), az Orvostörténelmi Közlemények szerkesztőbiz.-i tagja (1974-től). - AM. Orvostörténeti Társaság Zsámboky János-emlékérme (1979). írod.: Ferenc Némethy (Orvostörténelmi Közlemények, 1984,107-108.). Kapronczay Károly Némethy Gyula (1867. ápr. 22. Pusztamar- gitta - 1951. dec. 19. Nagyvárad): apát-kanonok, tanár, történetíró, műzeumőr. - Teológiai tanulmányait Bécsben végezte, uo. doktorált (1892). Pappá szentelték (1890). A nagyváradi főreálisk. hittantanára (1891-től), a nagyváradi r. k. szeminárium lelki ig.-ja (1894-től), teológiai tanár (1897-től), a nagyváradi jogakad -n a művelődés és történelem szak magántanára (1899-től). Tb. (1913), majd kinevezett kanonok (1921), tormovai címzetes apát, pápai prelátus (1924). Számtalan művészeti és egyházművészeti cikke jelent meg újságokban és folyóiratokban. A Biharm.-i Régészeti és Történelmi Egylet tagja, múz.-ának őre, majd titkára (1898-tól). A nagyváradi múz. 1896. jún. 27-én felavatott új épületében rendezte Ipolyi Arnold óriási értékű gyűjt.-ét. Megírta a múz. első kalauzát. A nagyváradi Katolikus Kör és az Erdélyi Katolikus Akad. elnöke. Történelmi tanulmányai az egylet 1909-ben megjelent ötödik évkönyvében jelentek meg. Az Ipolyi-gyűjt. Bp.-re, ill. Esztergomba kerülése után, Ferdényi Kálmán segítségével, átrendezte a váradi múz.-ot, amely elrendezés a II. vh.-ig fennállt. Karácsonyi János halála (1929) után a Biharm.-i Régészeti és Történelmi Egylet elnöke; tisztében az 1935. jún. 29-ei tisztújító közgyűlés megerősítette. Elnöksége idején a nagy m. írók emlékének szentelt egyleti díszüléseken ~ európai színvonalú és m. szellemű megnyitó beszédei élesztették a nagyváradi magyarság lelkében a m. irodalom és kultú-