Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

N

Nagy

644

neti évkönyv, Székesfehérvár, 1972, 227-311.); Budapest története. II. Budapest története a török korban. Fekete Lajos nyomán (Bp., 1973, 335-436.); Budapest története. III. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Társszerző (Bp., 1975); A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere. 1-2. Éri Istvánnal és Nagybákay Péterrel (Bp., 1975-1976); Budapest története. V. Budapest története a forradalmak korától a felszabadulásig. Társszerző (Bp., 1978); Magyarország története. IV. 1790-1848. Társszerző (Bp., 1980, 670-1455.); Cegléd története (Studia Comitatensia, Szentendre,

1982); A Magyarországi Evangélikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Bp., 1983); Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarország egyházi levéltárainak fondjegyzékei. 2. Bp., 1983); Piacközpontok, piackörzetek és városok Magyarországon 1828-ban. Bácskai Verával (Bp., 1984); Széchenyi István pesti tervei. Szerk. Bácskai Verával (Bp., 1985).

írod.: Pálmány Béla: N. L. (Honismeret, 1985. 3., 51-53.); Vörös Károly: N. L. (Századok, 1987. 1., 243-244.); Dóka Klára: N. L. (Új Magyar Központi Levéltár, 1985, 442-443.); Pálmány Béla: N. L. (Levéltári Szemle, 1985.1., 100-101.); MÉL IV.: 653.

Holló Szilvia

Nagy László (1904. okt. 4. Jác -1978. nov.

15. Bp.): tanár, régész, etnográfus, könyvtáros, múzeumigazgató. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.- en m.-latin szakos tanári oklevelet szerzett (1927). Bölcsész- doktori értekezését a m. irodalom korai barokk korszakáról írta (Gyöngyösi és a barokk.

Bp., 1929). A berlini Collegium Hungar- icum ösztöndíjasaként a muzeológiai és könyvtártani módszereket tanulmányozta (1930-1931). Az MNM önkéntes díjtalan gyakornoka (1932. jan. 1.-1933. márc. 31.); Tompa Ferenc segédeként több ásatáson vett részt (pl. Megyaszó). A Veszprém Vm.-i Múz. és Könyvtár múzeumőre (1933. ápr.-1936. nov.), ig.-ja (1936-1949). Rhé Gyula mellett a királyszentistváni középső bronzkori temető, majd Mészáros Gyulával a farkasgyepűi késő bronzkori temető ásatásán (1948) dolgozott. Nevéhez fűződik a közös igazgatás alatt működő közművelődési könyvtár rendezése, katalogizálása. Néprajzi kutatásai során a veszprémi kismesterségek (főként a bőr- és gyapjúfeldolgozás) munkaeszközeivel és munkamódszereivel foglalkozott. Az Öcs községben (Devecseri járás) lévő kisne- mesi ház mintájára felépíttette a Bakonyi Ház néven ismert veszprémi szabadtéri múz.-ot

(1936). Megszervezte a múz. néprajzi gyűjt.- ét. Mindeközben régészeti feltárásokat végzett (Középrépáspuszta, Mezőkomárom stb.). Irodalomtörténeti tanulmányai az Egyetemes Philológiai Közlönyben jelentek meg. A II. vh. után a Veszprém M.-i Szabadművelődési Tanács elnöke (1946-1949). Részt vett a múz.-i könyvtárra építő közművelődési könyvtárak hálózatának kiépítésében. Tevékenysége eredményeként nyflt meg az első falusi népkönyvtár Mezőszentgyörgyön

(1949). Koholt vádak alapján perbe fogták, és fegyelmi úton elbocsátották (1949). Ásatási munkás a budai vár ásatásain (19511952), majd évekig fizikai munkás Sztálin- városban és az Északi összekötő vasúti híd építkezésénél. A BTM munkatársa (1957- től); megszervezte a régészeti adattárat, vmint a leletbejelentő hálózatot és a nyilvántartást. Békásmegyeren egy kora és késő bronzkori temető feltárásán dolgozott (1957- től). Az MTA Régészeti Int.-ének munkatársaként (1964-1966; nyugdíjba vonulásáig) a letkési rézkori és Árpád-kori települések, vmint a bronzkori temető feltárásán dolgozott. Élete utolsó éveiben, bronzkori ásatásai, vmint a kismesterségek körében összegyűjtött anyagának feldolgozásával, továbbá vallástörténeti kérdésekkel foglalkozott. - A Folia Archaeologia szerkesztője, az Archaeologia Hungarica szerkesztőbiz.-ának tagja (1939—

1941), a Dunántúli Szemle társszerkesztője (1942-1944), kiadta a Publicationes Veszprémi- ensis c. helytörténeti kiadványsorozatot.

F. m.: A középrépáspusztai (Veszprém megye) koravaskori temető (Folia Archaeologica, 1-2., 1939,39-57.); Adatok a magyar csutora és csutoramesterség eredetéhez (Veszprém vármegyei füzetek. 3. Veszprém,

1940); Veszprém megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1920-1956 (Veszprémi könyvek. 2. Veszprém, 1957); A veszprémi tobakok. Egy bőrkészítő kismesterség és művelői a XVIll-XIX. században (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 10., 1971,