Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
629 Mottl feladatainak kidolgozása (1960-as évek eleje), vmint az önkéntes gyűjtők számára adományozható Sebestyén Gyula-emlékérem alapítása (1966). A Honismereti Híradó (ma: Honismeret) első szerkesztője; a lap szerkesztésében 1993-ig részt vett. - Gazdag kéziratos hagyatéka (több tízezer oldal) főként a társadalmi gyűjtőhálózat szervezési iratait, levelezését, kérdőíves gyűjtési adatokat és helyszíni adatgyűjtéseket tartalmaz. Legjelentősebbek táncgyűjtései. - A M. Néprajzi Társaság t. tagja, a kezdeményezésére megalakított Önkéntes Gyűjtő Szakosztály elnöke. - Notitia Hungariae- emlékplakett (1990). F. m.: Adatok az Alsó-Számos halászatához (Néprajzi Értesítő, 29., 1937, 282-292.); A baromfitartás népi hiedelmeinek, szokásainak, neveinek és mondókáinak gyűjtése (Veszprémvármegyei Múzeum kérdőívei, 1939); Az Ecsedi láp vidékének egykori állattartása és pásztorélete (Ethnographia, 51., 1940, 123-143.); Sárközi tájszók (Magyar Nyelv, 1944, 379-382.); A néprajzi gyűjtés módszere. Szakköri füzetek. (Bp., 1953); Somogyi táncok. Pesovár Ernővel (Bp., 1954); Népünk hagyományaiból. Vál., szerk. (Bp., 19541956); Ember alakú fejfák a börvelyi temetőben (Ethnographia, 69., 1958, 53-69.); Tánctudományi tanulmányok. Szerk. (Bp., 1958); Honismeret és néprajz. Honismereti útmutató (Bp., 1959,1962); A nemzeti emlékhelyek jelentősége a honismereti mozgalomban és a szocialista hazafias nevelésben (Honismeret- Helytörténet, 1971, 56-68.); Földrajzi nevek szervezett gyűjtése Veszprém megyében a XIX-XX. százaid fordulóján (Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 1988, 27-30.). írod.: Timaffy László: M. P. hetvenéves (Honismeret, 1979,5-6., 53-54.); Születésnapi köszöntő. Dr. M. P. néprajzi kutatóval beszélget Zika Klára (Honismeret, 17., 1989, 44-46.); Halász Péter: M. P. (Néprajzi Hírek, 1995. 1-4., 56-72.). - Bibi.: Csákányi Zoltán-Serfőzőné Gémes Magda: M. P. irodalmi munkássága (Néprajzi Hírek, 1995, 63-72.). Forrai Ibolya, Kópházi Ferencné Mottl Mária, Győrffy Sándorné (1906. dec. 22. Bp. - 1980. szept. 21. Graz): paleontológus. - Apai ágon elődei egykor hugenották voltak (de la Motte); Felix Mottl zeneszerző és karmester másodunoka- húga. Apja sikeres mérnök és építészeti főtanácsos a székesfőváros szolgálatában. A bp.-i tudományegy.-en paleontológiából doktorált (1932). Geológus a Földtani Int. múz.-ában (1930-1944). Kutatási területe kezdetben a barlangi medve anatómiája és a medvék eredetének tanulmányozása. Később Kadic Ottokár mellett a bükki barlangi ásatások állandó résztvevője, a barlangtérképek készítője, a csontleletek feldolgozója és részben publikálója. Ebből az időszakból kiemelkedő munkája a cserépfalui (Bükk) Suba-lyuk neandervölgyi emberleletet is tartalmazó gerinces fauna monografikus feldolgozása. A Földtani Int.-ben eltöltött 15 év alatt 44 tanulmánya jelent meg, miközben a múz. Ősgerinces Gyűjt.- ét a legnagyobb gondossággal fejlesztette. A háború után az Orsz. Műemléki Flivatal- ban dolgozott, majd lányával együtt Ausztriában telepedett le, s a grazi Joanneum Tartományi Múz. (Landesmuseum Joanneum Graz) földtani, őslénytani és bányászati osztályának muzeológusa volt (1949-1970). Preparátori, leltározó, gyűjteménykezelői és kiállításrendezői tevékenysége máig meghatározó jelentőségű. Egy foszfátkutatáshoz kapcsolódva, majd önállóan ásatásokat végzett (1946-tól) stá- jero.-i és más ausztriai barlangokban (Repolusthöhle, Steinbockhöhle, Kugel- steinhöhlen stb.). Munkásságával az osztrák alpesi jégkorszaki faunát és palaeoli- tikumot össze tudta kapcsolni a mo.-i rendszerrel. Jelentősek a Graz környéki neogén és kvarter őslénytani leírásai, vmint az általa Dryopithecus carinthiacus- nak leírt emberszabású majom értékelése. 34 évig tartó ausztriai munkássága során 67 tanulmánya jelent meg. - Az Osztrák Paleontológiái Társaság t. tagja (1974-től). Az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért Arany Érdemjel (1970), János főhg. kutatási díj (1972). F. m.: Az Igric-barlang medvekoponyáinak morfológiája (Földtani Intézet Évkönyve, 1932); A cserépfalui Mussolini-barlang állatvilága (Geologica Hungari- ca. Ser. Palaeontologica, 1938); Bericht über die Menschenaffenfunde aus Österreich, von St. Stefan im Lavanttal, Kärnten (Carinthia, II., 1957). Irod.: Zapfe, H.: Kustos Dr. Maria Mottl-Györffy (Landesmuseum Joanneum Graz, Jahresbericht, 1980). Kordos László
