Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
625 Molnár sok, Körmend és Molnaszecsőd környéki madár került muzeális gyűjt.-be. Széles körű kapcsolatokat alakított ki külföldi kutatókkal, a New York-i, a sydneyi, a koppenhágai Nemzeti Múz., a Kalkuttai Múz., az Academy of Natural California és a washingtoni Smithsonian Institut ornitológusaival. A Smithsonian Int. mint az egzotikus madarak kitűnő ismerőjét meghívta belső munkatársának, de az ajánlatot visz- szautasította. Múz.-ában mind az öt világrész omisa képviselve volt, mintegy 340 bélés 300 külföldi, részben saját kezűleg, művészi módon kikészített, biológiai csoportokban felállított madárral, köztük mintegy 80 kolibrival. A M. Ornithológiai Központ felvette rendes megfigyelői közé (1902); haláláig rendszeresen küldte be megbízható, pontos madárvonulási jelentéseit. Tud.-os munkássága jórészt kiadatlan; Jegyzéke Molnaszecsőd teljes madárvilágának c. kézirata a Madártani Int.-ben a háború során tűz martalékává vált. Kisebb publikációi az Aquila, a Természet, a Vasi Szemle és a Rábavidék hasábjain jelentek meg. - A Kir. M. Természettud.-i Társulat r. tagja (1918). - Kitömött hazai és külföldi madaraiból sokat múz.-ok- nak és isk.-knak ajándékozott, a körmendi polgári isk.-nak madártojás-gyűjt.-ét adományozta. Madárgyűjt.-e jelentős részét jelenleg a körmendi Olcsai-Kiss Zoltán Ált. Isk.-ban őrzik. A154 kitömött madarat 1997. okt. 7-én védetté, 11 db trópusi kolibri fajt különösen értékessé nyilvánították. A preparátumokat az isk.-ban állandó kiáll.-on helyezték el. Molnár Lajos madárgyűjteménye címmel a körmendi Olcsai-Kiss Zoltán Ált. Isk. tanulmánykötetet adott ki. Emlékét Körmenden utcanév és emléktábla őrzi (1998. jún.). F. m.: Adatok az emlősök és madarak népies elnevezéseihez (A Természet, 8., 1898, 8-10.); Adatok a kakukk természetrajzához (Aquila, 34-35., 1928, 399-400.); Gyümölcsevő nagyfakopáncs (uo., 3637., 1930, 314-315.); A függőcinke fészkelése Vas vármegyében (uo., 36-37., 1930, 301.; ugyanez: Vasi Szemle, 1., 1934. 2., 134-135.); Népies állat- és növénynevek Vas vármegyéből - gyűjtés Molna- szecsődről és környékéről (Vasi Szemle, 2., 1935. 2., 280-281.). írod.: Csaba József: M. L. (Vasi Szemle, 5., 1938. 5-6., 350-353.); Csaba József-Pátkai Imre: M. L. madárgyűjteménye (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1964.2., 85-99.); Bankovics Attila: M. L. madárgyűjteményének muzeológiai és tudományos értékei (Körmendi Figyelő, 1997. ápr. 15., 5-6.); M. L. madárgyűjteménye. Szerk. Nagy Zoltán (Körmend, 1997). Nagy Zoltán Molnár Mátyás (1923. aug. 14. Kará- csond - 1982. márc. 24. Vaja): tanár, múzeumigazgató. - Fia, Molnár Sándor (1959), a vajai múz. vezetője (1993-tól). - Nyíregyházán, a Dolgozók Tanítóképzőjében tanítói oklevelet (19471950), az egri Pedagógiai Főisk.-n orosz (1952-1954), a nyíregyházi kihelyezett tagozaton m. szakos tanári oklevelet szerzett (1957-1961). Debreceni egy.-i tanulmányait nem fejezte be. Szatmárcsekén, majd Túristvándiban tanított (1950-1957), Vaján az ált. isk. tanára (1957-től), igh.-e (19601966). Tanári munkája mellett 1955-től gyűjtőmunkával is foglalkozott. Czine Mihály biztatására irodalmi tárgyú kutatásokat folytatott, később érdeklődése néprajzi, helyismereti témákra is kiterjedt. A vajai várkastélyban létrehozta a Vay Ádám Múz.- ot (1964), s - Dankó Imre példáját követve - megalapította a Vay Ádám Múz. Baráti Körét, amelynek munkájáról évente tájékoztatót adott ki. A községi művelődési ház (1968-1971), majd haláláig a múz. ig.-ja (1977-től). - Változatos és sokszínű tudománynépszerűsítő tevékenységet folytatott. Kiáll.-okat, tud.-os üléseket, konferenciákat rendezett. Helytörténeti kutatásaival ápolta a Vay hagyományokat, állandó levelezésben állt a Vay család hazai és külföldi tagjaival, s több alkalommal is felkereste a németo.-i leszármazottakat. Megszervezte az egész megyére kiterjedő kuruc kori hagyománygyűjtést (1963-1964). A vajai múz.-ot a honismereti mozgalom és a kuruc kor kutatásának is orsz. központjává tette. Szerkesztette a múz. kiadványsorozatát, a Folia Rákóczia- nát. Az 1970-es évek végén kezdeményezésére alkotószoba létesült a múz.-ban, amely
