Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

623

Mogyoróssy

Moesz Gusztáv (1873. okt. 21. Körmöcbánya - 1946. dec. 8. Bp.): botanikus, miko- lógus. - A bp.-i Műegy.-en kezdte egy.-i tanulmányait, de a második félévben átiratkozott a tudomány- egy. BTK-ra. Krenner József mellett az Ásvány-Kőzettani Tanszék tanársegéde (1895-től). Tanári oklevelet szerzett (1897).

A brassói főreálisk. természetrajz tanára (1889-től), a Vallás- és Közoktatásügyi Min. az MNM Növénytárába osztotta be (1906), majd kinevezték múz.-i tisztviselővé (1910- től). A múz.-ban feladata a gombagyűjt. rendezése és fejlesztése volt. A mykológia tárgykörében egy.-i magántanári képesítést szerzett (1915). A Tanácsköztársaság alatt a bp.-i tudományegy. Növényrendszertani Tanszékének vezetője (1919), emiatt a proletárdiktatúra bukása után megfosztották magántanári jogosítványától, és bíróság elé is állították. A Növénytár ig.-ja (1929-1934; nyugdíjba vonulásáig). - Pályája kezdetén az ásványtan érdekelte, brassói tanársága alatt kezdett florisztikával foglalkozni, majd figyelme a virágtalan növények és a hidrobiológia felé fordult. Muzeológusként tért át a gombák tanulmányozására. Nemzetközi elismerést szerzett a mezőgazdaságban szerepet játszó gombabetegségek kutatásával. Neki köszönhetjük hazánk gombaflórájának korszerű ismeretét. Két gombanemzetség (Moeszia Bubák, Moeszi- ella Petrák) és számos növényfaj viseli a nevét. Vizsgálatai és megfigyelései eredményeit több tucat tud.-os és népszerű közleményben ismertette. Rendkívüli rajzkészségét mesterien alkalmazta a moszatok és a mikroszkópos gombák rajzolásakor. - Az MTA 1. tagja (1945).

F. m.: Brassó állóvizeinek mikroszkopikus növényzete (A brassói főreáliskola 17. értesítője, 1902, 3—40.); Brassó vidékének levegőn és folyóvizeiben élő moszatai (uo., 19., 1904, 7-24.); Adatok az Aldrovanda vesiculosa ismeretéhez (Annales Musei Nationalis Hun- garici, 5., 1907, 324-399.); A házigomba és az épületek elgombásodása (Bp., 1934); Budapest és környékének gombái (Botanikai Közlemények, 1942, 281600.); A Kárpát medence üszöggombái. S. a. r. Ubrizsi Gábor (Bp., 1950).

írod.: Boros Ádám: M. G. emlékezete (Botanikai Közlemények, XLVII., 1958, 223-238.); Jávorka Sándor: M. G. (Magyar Gombászati Lapok, 4., 1947, 3-6.); M. G. irodalmi munkásságáról teljes részletességgel (Botanikai Közlemények, 1958. 34., 232-238.); Szinnyei IX.: 90.; MÉL II.: 225-226.; MÁÉ II.: 550-553. (Fehér György: M. G.); Gulyás XVIII.: 1075.

Horváth Csaba

Mogyoróssy János (1805. szept. 8. Gyula - 1893. máj. 10. Gyula): amatőr régész, múzeum- és könyvtáralapító. - Jogi tanulmányait követően Békés vm. tiszti hivatalában gyakornokoskodott (1827). A Wenck- heim család gyulai uradalmában Ferenc gr. titkára, majd az úriszék jegyzője (1828-tól), az uradalom gazdatisztje (1832-től), számtartója, egyben levéltárosa (1846-tól). Nemzetőr századosként részt vett az 1848-1849. évi szabadságharcban. Megírta szülővárosa monográfiáját (1858), s több más publikációja is megjelent. Nagy Iván Magyarország családai c. művének munkatársa. A dicső múlt romantikus képe vonzotta. Régiségeket kezdett gyűjteni, s a vm. több helyén is vezetett ásatásokat. A Békésvm.-i Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat egyik szervezője. Gyűjt.-ét szülővárosának, a leendő gyulai r. k. gimn. nyilvános múz.-a számára adományozta (1868); ezzel megvetette az 1874-ben létrehozott Békésvm.-i Múz. alapját, amelynek múzeumőrévé, azaz a megnyíló múz. első ig.-jává választották (1874. aug. 3- ától haláláig). 300 kötetes könyvtárát már 1836-ban egykori isk.-jának adományozta, de a könyvek a szabadságharc idején elkallódtak. Adományát 1868-ban megismételte; ekkor 439 könyvet, ill. kéziratot (844 kötetben), vmint 105 képet és 82 térképet adományozott a nyilvános városi könyvtár megalapítására, mely jelenleg is az ő nevét viseli. Cikkei jelentek meg az Archaeologiai Értesítőben és az Archaeologiai Közleményekben, éves beszámolókat közölt a múz. gyarapodásáról a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörté- nelmi Társulat Évkönyveiben.

F. m.: Gyula hajdan és most (Gyula, 1858); Történelmi adatok Szerémi György emlékirataiból. I. Mátyás király utódainak kiirtásáról. A gyulai nemzetfejedelmi