Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Mocsáry 620 természetrajzot tanult, de atyai jóbarátja, Frivaldszky János közbenjárására a pesti MNM-ben helyezkedett el; az Állattári Osztály segédje (1870 tavaszától), segédőre (1882-től), ig. őre (1910-től). Nyugállományba vonulásakor (1914. jún. 1.) kapta meg az osztályig, címet. Frivaldszky tanácsára az Állattárban először a hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) gyűjt.-ének megalapozásával foglalkozott; a méhek, darazsak és hangyák gyűjtése, tanulmányozása és a gyűjt, fejlesztése egész életét végigkísérte. A történelmi Mo. számos vm.-jében végzett rendszeres rovargyűjtést (intenzívebben 1872-1888 között). Munkájának köszönhetően 1912-ben az akkor ismert 35-40 ezer fajból az Állattár gyűjt.-ében mintegy 16 ezer volt képviselve. Behatóan foglalkozott a recésszárnyúakkal is. Bihar, Hajdú, Liptó, Temes, Ung, Zemplén, Zólyom vm, továbbá Erdély és Bp. környéke „hártyaröptűiről" és egyéb rovarokról az MTA Mathematikai és Természettudományi Közleményekben jelentek meg tanulmányai. Nagy mennyiségű fau- nisztikai adatával megalapozta a történelmi Mo., ill. a Kárpát-medence hártyásszárnyúi állatföldrajzi összetételének kutatását. Publikációiban sok új fullánkos (Aculeata) fajt is leírt. Az első jelentős rendszertani tanulmányt írta (1881) a m. fauna másnejű darazsairól (Heterogynidae). Az 1870-es évek második felétől elsősorban a fémdarazsak (Chrysidoidea) tanulmányozásában mélyült el, s a téma világszerte elismert specialistájává vált. Máig gyakran hivatkozott, vaskos könyve a Monographia Chrysidi- darum orbis terrarum universi. Földünk fémdarazsainak magánrajza (1889). Literatura Hymenopterorum címmel fontos szakbibl.-t állított össze (1882). Behatóan foglalkozott az újvilági-trópusi vagy neotrópusi madárpókölő Pepsis fajokkal; két közleményében a Pompilidae sok faját írta le (1885, 1894). Mind fémdarázs-, mind Pep- sis-munkáját elsősorban a múz. (vásárlással szerzett) gyűjt.-ére alapozta, de számos külföldi múz. (Berlin, London, Párizs, Bécs stb.) gyűjt.-ét is feldolgozta. A Fauna Regni Hungáriáé részére összeállította a Hymenoptera fejezetet (1897). Kora sok jelentős külföldi Hymenoptera specialistájával állt kapcsolatban, akik az MNMben lévő hártyásszárnyú anyagból számos új fajt írtak le. Az MNM Állattára korszerű Hymenoptera gyűjt.-e ~ munkásságának köszönhetően a világ első tíz ilyen gyűjt.-e között van. A korabeli újságokban, folyóiratokban és egyéb kiadványokban számos témáról publikált cikkeket, pl. a dohányról, az emberi nem régiségéről, a rovarvilág zenészeiről, a sáskákról és a sáskajárásról, a méhméreg hatásáról, a kolumbácsi légyről, cserebogarainkról. - Az MTA tagja (1884), az Orsz. Rovartani Társaság tb. tagja. Kir. tanácsos (1900). - Az MTA Vitéz-féle jutalma (a m. fauna fémdarazsairól írt tanulmányáért, 1882), a Ferenc József-rend tiszti keresztje (1910). Sírja a bp.-i Kerepesi temetőben van. - Nevét mocsayi alakban félszáznál több rovarfaj neve viseli. A Mocsarya növényevődarázs genust F. W. Konow 1897-ben állította fel. F. m.: A magyar fauna másnejű darazsai (MTA Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 17., 1881,1-96.); A magyar fauna fémdarázsai (Bp., 1882); Európai és másföldi új hártyaröptűek (MTA Értekezések a természettudományok köréből, 13., 1883, 1-72.); Species generis Anthi- dium Fabr. Regionis palaearcticae (Természetrajzi Füzetek, 8., 1884, 241-278); Species novae vei minus cognitae generis Pepsis Fabr. (uo., 9., 1885, 236-271.); Adatok Magyarország fürkészdarázsainak ismeretéhez (MTA Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 20., 1885, 53-144.); Monographia Chrysididarum orbis terrarum universi. Földünk fémdarazsainak magánrajza (Bp., 1889); Ordo Hymenoptera (in: Fauna regni Hungáriáé. Bp., 1897, 1-113.); A M. N. Múzeum Hymenoptera-gyüjteménye (Rovartani Lapok, 9., 1902, 201-204.); Hogyan lettem entomológus? (Rovartani Lapok, 19., 1912, 81-113.). írod.: Csiki E.: M. S. (Rovartani Lapok, 17., 1910, 161-175.; bibl.-val és a M. S.-ról elnevezett taxo- nok jegyzékével); Csiki E.-Horváth G.-Jablo- nowski J.: M. S. (Rovartani Lapok, 23., 1916,1-7.; M. S. irodalmi működése kiegészítő jegyzékével); Móczár László: M. S. és a Természettudományi Múzeum Hymenoptera gyűjteménye (Állattani Közlemények, 54., 1967, 89-97.); Nagy G. Károly: M. S. Bihari arcok (Fáklya, 23., 1968. okt. 12.); Szinnyei IX.: 69-74.; Gulyás XVIII.: 1051.; MÉL II.: 224. Papp Jenő
