Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Balogh 44 második sorozatához (Bp., Szépművészeti Múz., 1929); Tájékoztató az olajfestés nagymestereinek alko­tásai után készült tanulmányaim harmadik és utolsó sorozatához (Bp., Szépművészeti Múz., 1930); Tájé­koztató az olajfestés nagymestereinek alkotásai után készült tanulmányaim kiállításához (Bp., Szépművé­szeti Múz., 1932). írod.: Genthon István: B. E. (Napkelet, VIII., 1930, 407-408.); B. E. (Magyar Iparművészet, XXXIX., 1936, 192.); Ybl Ervin: B. E. (Revue de Hongrie, XXIX., 1936, 550-551.); In memoriam B. E. (Ma­gyar Művészet, XII., 1936, 382.); Lyka Károly: Em­lékezés B. E.-ről (Magyar Művészet, XIII. 96.); Dö­mötör István: B. E. Emlékkiállítás (Napkelet, XV., 1937, 778.); Balló Edéné: B. E. emlékezete (1938); Csánky Dénes: B. E. (Bp., 1938); B. E. Emlékkiállí­tás. Rendezte és a kat.-t írta Csánky Dénes (Bp., Szépművészeti Múz., 1938); B. E. naplója és leve­lei. Szerk. Ybl Ervin (kézirat, Bp., Szépművészeti Múz. Könyvtára); Szendrei János-Szentiványi Gyula: Magyar Képzőművészek Lexikona (Bp., 1915, 82-83.; főbb kiáll.-ainak jegyzékével, 1915- ig: 80-82.); Pallas II.: 544.; Gulyás II.: 60-62.; MűvLex (1965) I.: 151.; MÉLI.: 95. (téves halálozá­si hónap: szept.!); MNL III.: 128.; RÚL II.: 204. Papp Katalin Balogh Albin Lajos, galánthai (1887. máj. 17. Kassa - 1958. márc. 17. Bp.): bencés szer­zetes, történetíró, régész, múzeumigazgató. - Belépett a Szt. Benedek-rendbe (1903). Pannonhalmán teológiát tanult, a bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1910). Pappá szentelték (1910. júl.). A győri bencés Czuczor Gergely Gimn. (1910-1911), a pannonhalmi bencés hittud. főisk. tanára (1911-1915), az esztergomi Szt. István bencés gimn. tanára és könyvtárosa (1915-1930). Rómában járt tanulmányúton (1928-1929). A pápai Szt. Mór bencés gimn. ig.-ja és a rendház főnöke (1930-1933), az esztergomi bencés gimn. ig.-ja és a rendház főnöke (1930-1942), egyúttal az Eszter- gomvidéki Régészeti és Történeti Társaság Múz.-ának ig.-ja (1933-1942); a múz.-ot orsz. hírű intézménnyé fejlesztette, megírta a múz. vezetőjét. Megszervezte Esztergom és Komárom k. e. e. vm. isk.-inak tanügyi kiáll.- át (1938). A Katolikus Tanügyi Főhatóság központi ig.-ja, majd főig.-ja (1942-1948), majd ny. lelkész a bp.-i római fürdői plébá­nián (1948-1958). - Történetíróként elsősor­ban az Árpád-kori m. történelemmel, Szt. István korával és a korai m. egyház történe­tével foglalkozott. Több középisk.-i történe­lemtankönyvet írt. - A Szt. István Akad. II. osztályának tagja (1951). F. m.: A magyar pénz története az Árpádok idején (Bp., 1912); Pannonhalma a múltban és napjainkban (Ungvár, 1913); Ország és nyelv (határok és nemzeti­ségek) a magyar történelemben (Bp., 1928); Hazánk történelme (Bp., 1928); Szent Imre herceg (Eszter­gom, 1930); Pannónia őskereszténysége. I. Történeti rész (Bp., 1932); Történelmi séta Esztergomban (Esz­tergom, 1936); Szent István egyházi kapcsolatai Cseh­országgal, Németországgal, Franciaországgal és Belgi­ummal (in: Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulójára. Bp., 1938); Mindennapi élet Szent István korában (in: uo., Bp., 1938); Vezető az Eszter­gomi Régészeti Múzeumban (Esztergom, 1941); Szent István király a honalapító (Bp., 1946). írod.: Gulyás II.: 71.-73. (téves születésnap: máj. 20.!); MÉL I.: 96.; MKL I.: 571.; RÚL II.: 214. (téves születésnap: máj. 20.!). lélpl Balogh Béla (1890. jan. 3. Kassa - 1947. dec. 3. Debrecen): antropológus, könyvtár- és múzeumalapító. - A bp.-i tudományegy. természetrajz-föld­rajz szakán tanult. Az egy.-en különösen Kövesligethy Radó, Entz Géza, Lenhos- sék Mihály és Török Aurél előadásai vol­tak rá hatással. Ant­ropológiai tanulmá­nyainak megalapozása céljából orvoskari elő­adásokat is látogatott. Tanári szakvizsgát tett (1911), bölcsészdoktori oklevelet szer­zett. Az I. vh.-ban önkéntesként szolgált a m. kir. I. honvéd gyalogezrednél Bécsben, majd Bp.-en (1912-1913). Egy magánint.- ben tanított (1913-1914), majd bevonult a m. kir. 2. honvéd gyalogezredhez Gyulára. Orosz fogságba esett (1915), Szibériába vit­ték, 1918-ban térhetett vissza Mo.-ra. A Szol­noki M. Kir. Állami Főgimn.-ban (ma: Verse­ghy Ferenc Gimn.) tanított (1918 őszétől), majd az Antropológiai Füzetek munkatársa lett (1923). Az 1920-as évek elejétől tanítvá­nyaival együtt gyűjteni kezdte a véletlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom