Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Méri 600 faluásatás; 1950-ben a tiszalöki vízerőmű építésének földmunkái során előkerültek egy 10-13. sz.-i falu, Rázom maradványai; a nagy iramban folyó erőmű-építési munkálatokhoz kényszerűen alkalmazkodva, két éven keresztül végzett leletmentő munka eredménye alapján a falu képe hitelesen bontakozott ki. A két ásatás eredményeiről az Archaeologiai Értesítőben számolt be (1952,1954), a Régészeti Kézikönyvben pedig az ásatások - nagyrészt ma is érvényes - gyakorlati módszereit ismertette. Az MNM- ben két nagy történeti kiáll, rendezésében vett részt (1951, 1967), mindkét alkalommal a 11-14. sz.-i anyagot gondozta; a múz. történetében először jelent meg a középkori m. falu emlékanyaga egy kiáll.-on (1951). A múz. 1953-ban létrehozott, László Gyula által vezetett Középkori Osztályán osztályvezető-helyettes, László Gyula egy.-i tanárrá való kinevezése után osztályvezető (1957- 1963), majd nyugdíjazásáig (1973) független kutató. 1955-től kezdődően, majd 1962- 1963-ban feltárta a Visegrád-várkerti Árpád-kori váralja települést. Akad.-i tervásatásként végezte a kardoskúti feltárást (1955— 1957) ; ennek feldolgozásában érvényesült legteljesebben az a komplex módszer, amely a jelenségeket a hazai történeti, néprajzi, nyelvészeti adatok, vmint a külföldi régészeti párhuzamok segítségével szólaltatta meg. Árpád-kori falvaink olyan jellegzetességeire is rámutatott, amelyek a magyarság honfoglalás előtti szállásterületeihez kapcsolhatók. A leletek és településjelenségek valóságából kiindulva hangsúlyozottan állást foglalt a rokontud.-ok képviselői által egyre inkább elfogadott szemlélet mellett, hogy a honfoglaló magyarság nem volt nomád nép. Kiemelkedő jelentőségű az egykor nagy hírű, de szinte nyomtalanul eltűnt kanizsai végvár felkutatása és feltárása (19541958) , az esztergomi Várhegy település- és építéstörténetéhez értékes adatokat szolgáltató nagyszabású ásatás (1961-1962), a m. alapítású pálos rend anyakolostorához, a klastrompusztai gótikus kolostorhoz tartozó templom feltárása (1959,1961), a Helem- ba-szigeti 13. sz.-i érseki ház és gyümölcsöskert, vmint templom és temető ásatása (1959). Utolsó nagy munkája, amelyet betegsége miatt már nem tudott befejezni, a feldebrői 11. sz.-i templom régészeti kutatása volt (1964); a munka folytatását (1972-től) haláláig figyelemmel kísérte és tanácsaival segítette. Nagy műgonddal megvalósított ásatásai isk.-t teremtettek a m. középkori régészetben. Több munkájában felhívta a figyelmet olyan Árpád-kori településjelenségekre, amelyek egyrészt helyi örökségnek (szabadban levő kemencék), másrészt sajátosan m. vonásnak látszanak (árkok), ill. az egykori szellemi életre utalnak (kiaggatott lókoponyák). Kisebb témák példaszerű kidolgozásával a m. művelődéstörténet egy- egy ismeretlen részletére világított rá; az Árpád-kori pénzváltó mérlegről írott dolgozatában különleges kismesterségekre hívta fel a figyelmet; a nadabi kályhacsempék vizsgálata nemcsak a hasonló tárgyak pontos keltezését segítette, hanem a m. ház fejlődéstörténetének megrajzolásához is jelentősen hozzájárult. Munkái nagy részének tud.-os feldolgozására már nem futotta erejéből. Életében semmiféle kitüntetésben nem részesült, külföldön soha nem járt. Az abonyi tanács - a helyi múz. vezetőjének kezdeményezésére - 1981. okt. 4-én szülőházán emléktáblát helyezett el. F. m.: Középkori temetőink feltárásmódjáról (Erdélyi Tudományos Füzetek 175. Kolozsvár, 1944); A magyar nép régészeti emlékeinek kutatása (X-XVI. század) (in: A Magyar Népkutatás Kézikönyve. Bp., 1948); Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és Túrkeve- mórici ásatások eredményéről. I—II. (Archaeologiai Értesítő, 79., 1952, 49-67.; 81., 1954,138-154.); Régészeti Kézikönyv. I. Gyakorlati régészet. Szerk. Banner Jánossal, László Gyulával, Radnóti Aladárral (Bp., 1954); Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában (Régészeti Füzetek, II. 12. Bp., 1964); Ásatás a kolozsvári Fő téren 1943. Közzéteszi Kovalovszki Júlia (Az MNM Adattárának közleményei 1. Bp., 1986); A kanizsai várásatás. Vázlat a kanizsai vár és város történetének kutatásához. Kiadásra előkészítette: Kovalovszki Júlia (Bp., 1988); Kovalovszki Júlia: Középkori emlékek a Helemba-szigeten. Méri István ásatása, 1959 (Dunai Régészeti Közlemények, 1989, 77-115.); Kovalovszki Júlia: A pálos remeték Szent Kereszt-kolostora (Méri István ásatása Klastrompusztán) (Communicationes Archaeologicae Hungaricae, Bp., 1992, 173-207.); Kovalovszki Júlia: Régészeti kutatások a Borsa-patak völgyében (1942-1943) (Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 11.
