Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Mendele 598 (Geologica Hungarica. Series Palaeontologica, 12. Bp., 1936); Tölgygubacs gyűjtéseim az Adria partvidékén (Annales historico-naturales Musei Natio- nalis Hungarici, 32., 1939, 208-213.); Budapest környékének felsőoligocén ostracodái (Geologica Hungarica. Series Palaeontologica, 16. Bp., 1941); Ethológiai tanulmányok a tölgyfagubacsokon és gu- bacsdarazsakon (Állattani Közlemények, 45., 1955. 1-2., 67-74.). írod.: Széles Margit: Megemlékezés (Földtani Közlöny, XC, 1960.1., 142.); Széles Margit: M. Gy. emlékezete (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 9. Bp., 1983, 121-125.; bibl.-val); Ambras Béla: Megemlékezés Dr. M. Gy.-ról (Folia Entomologia Hungarica. Seria Nova, XIX., 1966,1-8.); Révai XX.: 649.; A magyar társadalom lexikonja (1931, 377.); MÉL II.: 184-185.; Gulyás XVIII.: 765-766. Hála József, Zombori Lajos Mendele Ferenc (1934. márc. 1. Beremend - 1994. jan. 30. Bp.): építészmérnök. - Az Építési és Közlekedési Műszaki Egy. (Bp.) Építészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1958). Az Orsz. Műemléki Felügyelőség (OMF), ill. jogutódja, az Orsz. Műemlékvédelmi Hivatal (Bp.) munkatársa (1960-tól); dolgozott a tud.-os és műemlék-felügyeleti (1960-1963), vmint a tervezési osztályon (1964-1979), az OMF ig.-ja (1980-1992). A Magyar Építészeti Máz. vezetője (1992-1994). A bp.-i Műszaki Egy. c. egy.-i docense (1980-1994). - Hivatali és tud.-os tevékenysége a népi és nem népi műemlékvédelem teljes tematikai és funkcionális szélességét átfogta. Középkori templomok és reneszánsz várak rekonstrukciós és rehabilitációs terveit készítette el, a műemléki tervezés során a sokoldalú építészeti szemlélet mellett érvényesítette a történeti néprajzi és ökológiai szempontokat is. A műemlékvédelem és muzeologia egymást segítő és kiegészítő törekvéseit alkotó módon támogatta. Kidolgozta a helyben megőrzött tájházak és ipar- történeti emlékek (főként különböző típusú malmok) helyreállítási terveinek metodikáját, elkészítette több mint harminc építmény dokumentációját. Részt vett a központi Szabadtéri Gyűjt. (Szentendre) és a regionális falumúz. (Nyíregyháza-Sóstó) előkészítő, építészeti-tervező munkáiban (1966-1970). A védetté nyilvánított népi építészeti együttesek (Hollókő, Tihany, Szigliget, Fertőrákos, Szalafő, Csongrád) létesítésében is meghatározó érdemei vannak. - Ybl Miklós- díj (1972), Madách-emlékplakett (1974), Pro Architectura (1993). F. m.: A Felső-Tiszavidék népi építészete. Gilyén Nándorral, Tóth Jánossal (Bp., 1975); Hollókő (Bp., 1979); Örvényes község építőanyag- és építőszerkezeti vizsgálata (Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve, 3., 1985, 111-134.); Hollókő. Műemlékegyütes (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 398. Bp., 1991). írod.: Gilyén Nándor: M. F. népi építészeti munkássága (Műemlékvédelem, XXXVIII., 1994, 61- 77.); Balassa M. Iván: M. F. (Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 19. Szentendre, 1995,248.); M. F. (1934-1994) Ybl-díjas építész életműve. Szerk. Petravich András (az OMVH kiáll.-ának kat.-a és bibi., Bp., 1995). Kecskés Péter Menyhárt József (1901. szept. 22. Debrecen - 1976. máj. 1. Debrecen): festőművész, restaurátor. - A piarista rend debreceni gimn.-ában érettségizett (1920). A festészet alapelemeivel Toroczkay Oszvald vasárnapi festőisk.-jában ismerkedett meg (1926-1928). Adóügyi tisztviselő Debrecen város szolgálatában (1921-1946). Elsősorban grafikáival, fametszeteivel aratott sikereket. A Déri Múz. művész-restaurátora (1946-1962). A múz.- ban eltöltött évek alatt jelentős anyaggal gyarapította a képzőművészeti gyűjt.-t. - A Debreceni Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete (1932), az Ajtósi Dürer Céh (1935), a M. Grafikus Művészek Egyesülete (1940), a M. Rézkarcoló Művészek Egyesülete (1947), a debreceni Ady Társaság (1945), a M. Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának tagja (1952), a M. Képzőművészek K-mo.-i Területi Szervezetének titkára (1965-től). Számos hazai és külföldi csoportos kiáll.-on szerepelt (Debrecen, 1931; Varsó, 1936; Chicago, 1939-1940; Stockholm, 1948; Róma, 1949; Párizs, 1962; Como, 1968; stb.). Életmű-kiáll.-át a debreceni Déri Múz.-ban rendezték meg (1961). Első emlékkiáll.-a 1976-ban, a második halálának 25. évfordulóján volt (2001). - Hajdú-Bihar m. és Debrecen város művészeti díja (1969). F. m.: Az „Arany Egyszarvú" patika XVIII, századi festményei (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve,
