Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

589

Marosi

Egyesület Évkönyve, Arad, 1885, 156-167.); Mária Magyarország királynéja (Bp., 1885); Az 1848-49. évi szabadságharc története (Bp., 1898); II. Rákóczi Ferenc. I—III. (Bp., 1907-1910); Az ó- és középkor története. I—II. (Bp., 1910); Az újkor és a legújabb kor története. I—II. (Bp., 1910); Egyetemes és hazai történelem. I-IV. (Bp., 1912); Magyar középkor (Bp., 1914); Horváth Mihály 1809-1878 (Bp.,

1917).

írod.: Lukinich Imre: M. S. (Századok, 59., 1925, 329-330.); Banner János: M. S. emlékezete (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai, Gyula, 1961); Szebenyi Péter: M. S. mint középiskolai tanár és didaktikus (Századok, 103., 1969, 1201- 1204.); Kovách Géza: M. S. aradi évei (Művelődés, 28. 6., 1975, 33-36.); Kovách Géza: M. S. Népek közeledése (Bukarest, 1976); Barbu Mircea-Hure- zan Pascu: Szatmári Imre, M. S. és az aradi líceum régiséggyűjteménye, 1882-1887 (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Studia Archaeologica, V., Szeged, 1999, 489-581.); Szinnyei VIII.: 613-630.; MÉL II.: 147-148.; RMIL III.: 473-474.; Gulyás XVIII.: 499-503.

Lanevschi Gheorghe

Marosán Lajosné: — Ladvenicza Ilona

Marosi Arnold; ered. Málics Mihály (1873. febr. 9. Szilsárkány - 1939. jan. 22. Székesfehérvár): tanár, régész, múzeumigazgató. - A bp.-i tudományegy.-en földrajz-természetrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett. Pappá szentelték

(1897). Székesfehérváron, Zircen, Szent- gotthárdon, Baján, majd Pécsett, a ciszterci rend főgimn.-ában tanított (1902-től). Wosinsky Mór útmutatása alapján bekapcsolódott a pécsi városi múz. szervezési munkáiba; rendezésében nyílt meg Pécs első állandó múz.-i kiáll.-a (1904). A városi múz. ig.-ja (1905-től); a tanítás mellett a múz. gyarapítását, rendszerezését, leltározását is végezte. Felélesztette az 1902 óta létező Pécs-Baranyai Múz.-i Egyletet (1906), amelynek titkárává választották. Az egylet adta ki a múz. negyedévenkénti értesítőjét (1908-tól). Pécsett és Baranya vm.-ben rendszeresen végzett régészeti bejárásokat, leletmentő ásatásokat. Legjelentősebb ásatása az akkor megnyitott pécsi köztemetőben feltárt 37 népvándorlás kori sír. Az előkerült leleteket a Numizmatikai Közlönyben, a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben és az Archaeologiai Értesítőben ismertette. A vulkanizmus és az élet keletkezése is érdekelte. A Pécsi Népakad.-n előadásokat tartott az élet keletkezéséről, régészeti feltárásairól, a múz. gyűjt.-eiről. Részt vett a Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Felügyelősége által szervezett szakmai programokon. Áthelyezték a rend székes- fehérvári főgimn.-ába (1909-1937; nyugdíjba vonulásáig). Pécsett szerzett múz.-i tapasztalatai alapján megbízást kapott az 1880-as évek óta szünetelő székesfehérvári Történelmi és Régészeti Egylet felélesztésére. Megalakította a múz.-i egyletet, s átvette a Régészeti Egylet anyagát (1910 tavasza). Leltározta és témakörök (régészet, néprajz, iparművészet, könyvtár) szerint csoportosította a tárgyakat. 1910-1920 között fő feladata a gyűjt, gyarapítása, az önálló múz.-i épület megszerzése volt. Az 1920-1930-as években főként Székesfehérvár és Fejér vm. múltját kutatta. A múz.-i egyleten belül Történeti és Műemléki Biz.- ot alakított. Célja a város és a vm. régészeti, történeti, irodalmi, helytörténeti emlékeinek összegyűjtése volt. A vm. és Székesfehérvár területén végzett régészeti (őskori, bronzkori, római kori, avar, honfoglalás kori stb.) feltárásai, vmint Fejér vm.-i néprajzi gyűjtése munkássága jelentős fejezetét alkotják. Kiemelkedő a kir. bazilika feltárásában végzett tevékenysége (1936-1938) és Tác (Gorsium) ásatása. Politikai meggyőződését, magyarságszeretetét rendszeresen, különböző népgyűléseken, cikkekben nyilvánította ki. Élete utolsó éveiben is dolgozott a múz.-ban. - A Szt. István Akad. r. tagja (1923), a Műemlékek Orsz. Biz.-a 1. tagja (1927). Kormányfőtanácsos (1931). Az Orsz. Régészeti Társulat választmányi tagja, az Orsz. M. Hadimúz. Egyesület 1. tagja.

F. m.: Székesfehérvár honfoglalás kori temetői (Archaeologiai Értesítő, 39., 1920-1922, 36-40.); A székesfehérvári rádiótelepi ásatás (uo., 40., 1923-1926, 245- 246.); Fejér megyei őskeresztény emlékek és a múzeum Krisztus-monogrammos köve (Székesfehérvári Szemle, 6., 1936,105-108.).

írod.: Dormuth Árpád: M. A. (Székesfehérvári Szemle, 1939); Gulyás XVIII.: 545-547.

B. Horváth Csilla