Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
585 Malatinszky a növekedés és a testi fejlődés, a szervezet és a környezet kölcsönhatásának problémái iránt. Első kutatásai az egy.-i hallgatók és ta- noncok testi fejlettségének tanulmányozására irányultak (1926, 1934). Elsőként kezdett foglalkozni a papilláris minták morfológiájával, örökölhetőségének kérdéseivel, a származásmegállapítás antropológiai problémáinak megoldását módszertani kutatásaival segítette (1935). Hazai viszonylatban úttörő munkái az antropológia és a testnevelés, a sport kapcsolatát érintik, a testnevelésnek a növekedésre és a testi fejlődésre gyakorolt hatását kutatta (1934). Az újabb alkattani és sportantropológiai kutatásokat segítette a Testnevelési Főisk.-n szervezett sportantropológiai tanf. előadásaival. A gyermekkor növekedési változásainak kutatására munkatársaival együtt több mint 10 000 gyermeket vizsgált meg É- és K-Mo.-on (1961). Ekkor kezdődtek meg a mo.-i testnö- vekedés-vizsgálatok, amelyek pár évtizeddel később orsz. méretű kutatásokká fejlődtek, sőt elvezettek a mo.-i növekedési referenciaértékek megszületéséhez is. Az antropológiában a modern humángenetikai, populációbiológiai szemlélet képviselője. Több publikációja jelent meg a történeti embertan területéről, számos ásatáson vett részt. Történeti embertani munkái közül legfontosabbak a lengyeli neolitkori népesség feldolgozása (bölcsészdoktori értekezése, 1929), az istállós-kői aurignacien lelet vizsgálata (1959). Feldolgozta a Kecskemét környéki szarmata-jazyg sírokat (1940), a várpalotai langobard (1952), az ondódi avar kori leleteket (1956), vmint a Szentes környéki (1941), a bodrogszerdahelyi (1956) és a nógrád- kövesdi m. honfoglalás kori leleteket (1956). Debreceni évei alatt tud.-os isk.-t hozott létre, jegyzetet írt (1965, 1966). Számos nemzetközi kongresszuson vett részt. Mintegy 80 (m. és német nyelvű) tud.-os dolgozatot és több mint 200 ismeretterjesztő cikket írt. - Ifjúkorától kezdve tevékenykedett a katolikus ifjúsági mozgalmakban és a M. Cserkészszövetségben; cserkésztisztként részt vett a gödöllői Jamboree szervezésében és lebonyolításában (1933). - AM. Biológiai Egyesület Embertani Szakosztályának alapító tagja (1952), majd elnöke (1966-tól haláláig), az MTA Antropológiai Témabiz.-ának (1962-től Antropológiai Biz.-ának) tagja (1958-1962, 1962-1965, 1965-1967, 1967-től haláláig). - A Biológiai Közlemények. Pars Anthropologien (1957-től Anthropologiai Közlemények) szerkesztőbiz.-i tagja (1953-1955), szerkesztője (1956-1967). - A biológiai tud.- ok kandidátusa (1956). F. m.: Adatok a lengyeli őstelep neolitikus lakóinak antropológiájához (Bp., 1929); Az élő magyarság embertani kutatása (in: Magyar Népkutatás kézikönyve. Bp., 1947, 3-36.); Csokonai Vitéz Mihály exhumá- ciójónak eredményei (Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, 2., 1954, 251-261.); Az ondódi avarok (Annales historico-naturales Musei Natio- nalis Hungarici, 48., 1956, 491-506.); Az ember származása (in: Az emberi test. Szerk. Kontra György. I. Bp., 1958, 106-173.); Ikrek és ikerkutatás (Gondolattár 14. Bp., 1962); Az ember szervezete és működése. Funkcionális anatómiai és egészségtani alapismeretek. I—II. rész. III. éves biológia-vegytan szakos hallgatók számára (Bp., 1965-1966); A humángenetikai kutatások újabb eredményei. Thoma Andorral (Anthropologiai Közlemények, 9., 1965, 91-99.). írod.: Nemeskéri János: M. M. (Anthropologiai Közlemények, 12., 1968,197-198.); Tóth Tibor: The Anthropological Department in the History of Hungarian Anthropology (Anthropologia hungari- ca, 17., 1980-1981,109-121.); Eiben Ottó: M. M. antropológus professzor élete és munkássága (Anthropologiai Közlemények, 35., 1994, 141— 145.); Farkas Gyula-Dezső Gyula: A magyar antropológia története a kezdettől napjainkig (Szeged, 1994); Eiben Ottó: Az Antropológiai Bizottság fél évszázada (Anthropologiai Közlemények, 40., 1999,135-145.); RMIL III.: 463-A64.; MÉL III.: 498. Pap Ildikó Malatinszky Lajos (1896. szept. 7. Szeged - 1968. máj. 29. Gyomaendrőd): nyomdász, nyomdavezető, múzeumalapító. - Édesapja halála miatt 13 éves korában munkába kellett állnia. Különböző munkahelyek és szakmai tanulmányok után Gyomára került; 1922. okt. 16- ától megszakítás nélkül Kner Izidor könyvnyomdájának alkalmazottja, mesterszedő, a nyomda
