Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

Máday 578 Ezután számos expedíciós anyagot dolgo­zott fel (Fenichel Sámuel és Bíró Lajos új- guineai, Festetich salamon-szigeteki, Kitten- berger Kálmán közép-afrikai expedíciói stb.), ill. maga is részt vett egy szudáni gyűj- tőúton (1910). A beérkező gazdag anyag eredményeként az MNM madárgyűjt.-e a világon a 7-8. helyre került; a gyűj.-ben kb. 70 ezer egyed és 121 típuspéldány volt. Rendszertani munkásságában a régi irány­zatot követte, amely az alfajokat még nem­igen ismerte el, azaz minden eltérő formát önálló fajként írt le. Ily módon ~ 123 „fajt" írt le, ebből 64 maradt érvényes. Még mun­kabírása teljében Horváth Géza felszólította, hogy kérje nyugdíjazását (1915); ez a múz- mal való teljes, végleges szakításához veze­tett. - Mesterien festett és készített karcokat. Több művét is maga illusztrálta. Művészi munkáit a Műcsarnokban és a Nemzeti Sza­lonban állították ki. - A Kócsag szerkesztősé­gének főmunkatársa. Közleményei (mint­egy 135 cikk) főként trópusi madarakat tár­gyalnak. - Az American Ornithologists' Union egyik első 1. tagja (1884), a M. Ornito­lógusok Szövetsége alapító és tb. tagja (1928). Halála után a Madártani Int. is tb. tagjává választotta. Ferdinánd bolgár király lovaggá ütötte (madártani érdemeiért). - A legnevesebb szakemberek 9 taxont nevez­tek el róla (pl. Psittacella madaraszi, Meyer, 1886). F. m.: Ceyloni gyűjtéseim madártani eredménye (Ter­mészetrajzi Füzetek, 1897); Rendszeres névsora a magyarországi madaraknak és az ezekre vonatkozó iro­dalom (Bp., 1881); Rendellenes színezésű madarak a magyar nemzeti múzeum gyűjteményében (Bp., 1885); Ornitológiái közlemények a magyar nemzeti múzeum gyűjteményéből (Bp., 1885). írod.: Reiser Otmar: Dr. Nemeskisfaludi M. Gy. (Kócsag, 1931. márc., 79-80.); Keve András: Meg­emlékezés M. Gy.-ról (Állattani Közlemények, LXVIII., 3-12.); Gebhardt, Ludwig: Die Ornitholo­gen Mitteleuropas I. (Giessen, 1974); Szinnyei VIII.: 227-231.; MÉL II.: 113.; MUL: 248. Bankovics Attila-Csóka Annamária Máday Izidor, marosi (1899-től) (1839. júl. 26. Bp. - 1925. ápr. 3. Bp.): gazdatiszt, vármegyei tisztviselő, közgazdasági író. - A pesti tudományegy.-en jogot hallgatott, majd a magyaróvári Gazdasági Tanint.-ben tanult (1857). Gr. Ká­rolyi György orosházi uradalmában gazda­tiszti írnok (1860-tól). Arad vm.-ben bérelt birtokán gazdálko­dott (1867-től). A Földművelési, Keres­kedelmi és Ipari Min.- ban fogalmazó (1869- től), titkár (1870-től), osztálytanácsos (1880-tól), osztályvezető, majd miniszteri tanácsos (1895. jan.-tól nyu­galomba vonulásáig). Hivatali működésé­nek kiemelkedő része volt az 1890-es évek­ben a filoxéra által teljesen elpusztított, 622 000 kh-nyi m. szőlőterület újrabeül- tetése ellenálló fajtákkal, vmint pótlása a ho­mokos területek beültetésével. Nagyrészt az ő műve a szőlőtermelés megvédéséről szóló 1896. évi V. te. és a telepítésről szóló 1894. évi V. te. Gyakorlati mezőgazdasági kérdé­sekkel is foglalkozott, így a lentermesztés fejlesztésével, a szarvasmarha-tenyésztés­sel. Javaslatot nyújtott be az Orsz. M. Gaz­dasági Egyesülethez egy gazdasági múz. felállításának tárgyában (1871); ez a 16 olda­las tervezet (a végül 1896-ban létrejött) Ma­gyar Mezőgazdasági Múz. megszervezésének legkorábbi dokumentuma. Tervezetének alapja a berlini gazdasági múz. 11 szakosz­tályból álló szervezete volt. A leendő m. múz.-ot a következő 9 osztályban, gyűjt.- ben képzelte el: erdészeti, gyapjú-, gép- és eszköz-, magvak és tápszerek, kereskedel­mi növények, füvészeti, állattan- és tenyész­tési gyűjt.-ek, a szervetlen természet tár­gyai, végül ábrák, tervek, könyvek, gór- csövi preparátumok gyűjt.-e. - A Közgazda- sági Közlöny (1870), a Földművelési Érdekeink (1873), a Falusi Gazda (1873), vmint a Magyar Föld (1879) c. gazdasági szaklapok alapítója. Szerkesztette és terjesztette az Állatvédelem c. lapot, vmint a Gyermeknaptárt - Az Orsz. M. Gazdasági Egyesület igazgatósági, majd tb. tagja, az Orsz. Állatvédő Egyesület és más hazai állatvédő egyesületek díszelnöke, számos külföldi egyesület tb. tagja. A „Ma­darak és fák napja", az Orsz. Ifjúsági Madárvédő Liga létrehozója és fenntartója. - Az MTA kültagja (1883). A Pest-, Hont-, Szatmár- és Csíkm.-i Gazdasági Egyesüle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom