Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
Lukács 572 délyével, Semayer Vilibald vezetésével feltárta a Kaba határában lévő népvándorlás kori temető sírjait. A debreceni múzeumügy terén döntő fordulatot jelentett a Debreceni Műpártoló Egyesület 1902. okt. 26-ai közgyűlésén tett felajánlása: érem- és régiség- gyűjt.-ét Debrecen sz. kir. városnak adományozta, emellett a városi múz. létesítésére, vmint annak gyarapítására vállalta tíz éven keresztül évi 500, összesen ötezer korona befizetését. Adományával megvetette a debreceni Városi Múz. alapjait. A városi tanács a Füvészkert u. 2. sz. alatti gazdasági isk. I. emeletének három termében Milesz Bélával, a tiszafüredi múz. őrével rendeztette be a kiáll.-t (1904 nyara és ősze). Az alapító okiratban ered. mintegy 1400 tárgy szerepelt. A múz.-ot 1905 elejétől bocsátották közszemlére, de hivatalosan csak 1905. máj.- ban, a Csokonai Vitéz Mihály halálának 100. évfordulóján tartott orsz. ünnepség keretében nyitották meg. Ideiglenes helyéről 1905 nov.-ében költözött át a Hatvan u. 23. sz. alatti ún. Csokonai-házba, ahol 1928-ig, a Déri Múz. épületének elkészültéig működött. A Városi Múz. ideiglenes (1909-ig), majd fizetés nélküli ig.-ja (1909-1929); a múz. működését különböző pénzösszegekkel támogatta. 1909 után az Erzsébet Királyné Emlékmúz. számára a királynéra vonatkozó, 1800 képeslapból álló kollekciót gyűjtött, s a kiáll.-hoz szükséges installációt saját költségén készíttette el. Déri Frigyes gyűjt.-ének Debrecenbe kerülése, az egyesített gyűjt.-ek elhelyezésére szolgáló új múz.-i épület elkészülése után az egykori múzeumalapító, ~ érdemei egyre inkább háttérbe szorultak. Amikor várakozása ellenére nem őt, hanem Ecsedi Istvánt választották a Déri Múz. ig.- jává (1929), felhagyott múz.-i tevékenységével. - A debreceni Csokonai Kör alapító és választmányi tagja; a körnek 1909-től, nevének elhallgatásával, évente tekintélyes ösz- szeget juttatott irodalmi pályadíjak, később háborús népköltészeti alkotások gyűjtésére. Kezdeményezésére alakult meg a Debreceni Múzeumbarátok Köre (1927), amelynek hivatalból ügyvezető alelnöke lett; a kör működésében azonban komoly zavart jelentett a két nagy rivális, Ecsedi István és ~ közötti személyi ellentét elmélyülése. - Ferenc Jó- zsef-rend lovagkeresztje (1912). írod.: Kardos Albert: Egy debreceni mecénás (Debreceni Független Újság, 1935. ápr. 28.); Kardos Albert: Meghalt L. A. (uo., 1935. ápr. 27.); Sőregi János: L. A. (A Debreceni Múzeumbarátok Köre kiadványai. 2. Debrecen, 1936); Balogh István: Iratok a városi múzeum alapításához. 1902-1905 (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994. Debrecen, 1996,375-405.). Vajda Mária Lukács Gáspár (1908. júl. 28. Mezőkövesd - 1986. okt. 22. Mezőkövesd): tanár, múzeumigazgató. - Filozófiából bölcsész- doktori oklevelet szerzett (1937). Mezőkövesden dolgozott (1934-től). Nyugdíjba vonulása után a Matyó Múz. vezetője (1974— 1981). Számottevő tárgygyűjtő tevékenységet folytatott Mezőkövesd népművészetének és kisiparának emlékeiből. Részt vállalt az 1975-ben megnyitott Matyó élet c. állandó kiáll, megrendezésében. Kidolgozta a Mezőkövesd régi kertes településének emlékét őrző hadas városrész muzeális célú hasznosításának koncepcióját. Jelentős szerepe volt a matyó népművészet, ill. a matyó hagyomány múz.-i megismertetésében, Mezőkövesd hagyományainak idegenforgalmi elterjesztésében, a karakteres néprajzi csoport mítoszának átörökítésében. F. m.: A matyó tájnyelv. Népdal, népzene (in: Mezőkövesd város monográfiája. Szerk. Sándor István, Sárközi Zoltán. Mezőkövesd, 1975); „Matyó lakodalom" a Nemzeti színpadán (Matyóföld, 1976-1978); Ki a „matyó", mi a „matyó”? (Matyóföld, 1980). írod.: Fügedi Márta: Dr. L. G. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 25. Miskolc, 1988). Viga Gyula Lukáts József (1878. jún. 24. Tolcsva 1964. szept. 2. Sátoraljaújhely): tanár, író, levéltári, ill. múzeumi őr. - Bp.-en latin-m. szakos tanári oklevelet szerzett. A piarista rend gimn.-aiban, Vácott, Nagykanizsán, Debrecenben, Szegeden, Tatán és Sátoraljaújhelyen tanított (1902-től). Tud.-os, pedagógiai, vallási cikkei, versei a helyi újságokban jelentek meg, több évig szerkesztette a Zalai Közlönyt Az 1930-as évektől Zemplén vm. és Sátoraljaújhely város tud.-os, művelődési és közéletének fontos szereplője, a Kazinczy Kör elnöke. A levéltár ig.-ja (1946- tól), a Zempléni Hivatalos Lap szerkesztője.
