Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

L

563

Lipp

nes festményekkel (Nadra Emil munkái) egészítette ki, s hozzáadta az erdélyi, besszará- biai, bukovinai és bánáti madármegfigyelések adatait. ~ megjelentette gyűjt.-ének rendszertani kat.-át, amelyben Románia orniszából 23 rendről, 48 családról, 175 nemről, 407 fajról és alfajról közöl adatokat. Ez a munka máig a romániai madarak legnagyobb gyűjt.-e. - 65 tud.-os dolgozatát a Természettudományi Füzetek, az Aquila, a Kócsag, a Jagd und Hege, a Revista Pădurii és más korabeli szaklapok közölték, cikkei jelentek meg vadászújságokban, napilapokban is. A M. Ornithológiai Központ 1. tagja (1920).

E m.: A délmagyarországi szirtifogoly (Caccabis saxatilis Mayer) biológiája (Természettudományi Füzetek, XXVII., Temesvár, 177-187.); Adatok az uráli bagoly biológiájához és délmagyarországi f észkeléséhez (uo., XXVIII., Temesvár, 97-100.); Adatok Szerbia madárfaunájához (Aquila, XXI1-XXIII., 1915-1916. 1-4., 329-351., 74-162.); Catalogul sistematic al Faunei Ornitologice din România (Timişoara, 1944). Irod.: Gebhardt, L.: Die Ornithologen Mitteleuropas (Giessen, 1964-1980); Kiss, A.: Dionisie Lintia 1880-1952 (Timişoara, 1999).

M. Kiss András

Lip Károly: — Pápai Károly

Lipp Vilmos; ered. Lipp János (1835. dec.

11. Pest - 1888. jan. 3. Keszthely): csornai premontrei kanonok, tanár, régész, régiség- tári őr. - Belépett a piarista rendbe (1852).

Érettségi vizsgáinak letétele után Léván (1855-től), Nagy- becskereken tanított, majd Kalocsán megkezdte teológiai tanulmányait (1857), de még ugyanebben az évben megvált a piaristáktól, és belépett a premontrei rendbe. Csornán novicius, majd Keszthelyen, a rend algimn.-ában tanított (1858-1859). Rómer Flórissal együtt bejárta a fenékpusztai késő római erődöt (1859); a régészet iránt ekkor feltámadt érdeklődése egész életén át végigkísérte. Politizálása és annak következményei miatt rendfőnöke Szombathelyre helyezte (1860); a rend főgimn.-ában latin,

görög, német és m. nyelvet tanított. Pappá szentelték (1860). Tanári munkája mellett a gimn. érem- és régiségtárának őre is volt. A pesti tudományegy.-en latin, görög és német nyelvből tanári vizsgát tett (1868), majd bölcsészdoktori címet szerzett (1878). A római feliratokat gyűjtő Theodor Mommsent kalauzolva fogalmazódott meg benne egy önálló régészeti gyűjt, létrehozásának gondolata (1866). Vas vm. értelmiségi köreire támaszkodva megszervezte a Vasm.-i Régészeti Egyletet (1871), amelynek első titkára és régiségtárának őre volt (1872-1879). Intenzív figyelőgyűjtő hálózatot alakított ki, az egyleti tagság segítségével gyűjtötte Vas vm. és környéke régészeti leleteit, történelmi emlékeit; a gyűjtés eredményeit a szombathelyi püspöki palota díszes földszinti termében (az ún. sala ter- renában) kialakított régiségtárban rendezett szakszerű kiáll.-on mutatták be. Rendkívüli szervezőképessége és kiterjedt ismeretsége nyomán sikerült az egész vm.-t régészeti ellenőrzése alá vonni. A kutatás irányaként az őskori lelőhelyek, Savaria topográfiájának és a keresztény középkor művészeti emlékeinek felderítését tűzte ki célul. Ennek eredményeként 1877-re elkészült Vas vm. egyetemes régészeti térképe. Az egylet munkájáról, a régiségtárba került leletekről az Archaeologiai Értesítőben és az Archaeologiai Közleményekben tájékoztatta a szakmai, a Vasmegyei Lapok és az általa szerkesztett Vasmegyei Közlöny hasábjain pedig a vm.-i közönséget. - A rend keszthelyi algimn.-ának ig.-ja (1879); isk.-i munkája mellett megkezdte Keszthely és környékének régészeti kutatását. A Keszthelyen, Dobogón, Alsópáhokon és Fenékpusztán végzett ásatásaival, ill. a leletanyag m. és német nyelvű publikálásával megalapozta a mo.-i népvándorlás kori régészetet, és ő maga nemzetközi hírnévre tett szert. A Vasm.-i Régészeti Egylettel haláláig fenntartotta kapcsolatát, ajándékaival gyarapítva annak régiségtárát. Régészeti, újságírói és szerkesztői tevékenysége mellett szépirodalmi műveket fordított, színikritikákat, színdarabot is írt. Több egyesület elnöke, ill. vezetőségi tagja, Keszthely város képviselő-testületének és Zala vm. törvényhatóságának r. tagja. - A Ferenc József-rend lovagkeresztje (1886).

F. m.: Savariai felirattanulmányok (A Vasmegyei Régészeti Egylet Évi Jelentései, 1., 1872,16-33.); Ha-