Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
L
559 Lévay (1907-1913), Esztergomban Csernoch János hercegprímás titkára (1903-tól), irodáig. (1915-1930), IV. Károly koronázási ünnepségén szertartásmester (1916. dec. 30.), esztergomi kanonok (1917), a párizsi béketárgyalásokon a r. k. egyházi ügyek szakértőjeként vett részt (1920). Főszékesegyházi plébános (1921-1932), a főegyházm.-i katolikus isk.-k főtanfelügyelője (1926-1938). Az érseki könyvtár, a főkáptalani levéltár, a Főszékesegyházi Kincstár és a Keresztény Múz. elöljárója (tkp. ig.-ja, 1929-től). Kezdeményezte, és Gerevich Tiborral együtt vezette az esztergomi vár régészeti feltárását (1934-től). Négyévi munkával nemcsak feltárták, hanem - műemlékvédelmi szempontok alapján ma is korszerűnek tekinthető - rekonstrukciót is végrehajtottak. ~ elképzelése az volt, hogy az esztergomi vár és múz.-a a Keresztény Múz. részeként mint „kőtár" szerepeljen, így ott gyűjtötték össze a székesegyház és a vár egykori kőemlékeit, vmint az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat és a bencés gimn. gyűjt.-eit is. Újrarendezte a Főszékesegyházi Kincstárat. A Szt. István-emlékév esztergomi eseményeinek irányítója (1938). Apostoli protonotári- us (1943). A bécsi Pázmáneum rektora (1946-1971), pápai prelátus. 1951-ben a m. hatóságok „engedély nélküli külföldi tartózkodás" miatt megfosztották m. állampolgárságától. Tud.-os munkássága során elsősorban Esztergom régészeti emlékeit, történetét, ikonográfiáját, Szt. István király ikonográfiáját kutatta, legendáriumokat, pápai körleveleket fordított és adott ki. - Az MTA 1. tagja (1936), tanácskozó taggá minősítették (1949). A Szt. István Akad. II. osztályának tagja (1937), a bécsi Katolikus Akad. r. tagja (1954). A Kir. és Egyházm.-i Művészeti Biz. és az esztergomi Balassi Bálint Irodalmi Társaság elnöke. F. m.: Magyar Katolikus Almanach. I-IV. Szerk. Gerevich Tiborral, Zsembery Istvánnal (Bp., 1927-1931); Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez (Esztergom, 1928); Az esztergomi keresztény múzeum kegyérméi és történeti érmei (Esztergom, 1930); Esztergom sz. kir. város rövid ismertetése (Esztergom, 1931); Az Árpádok esztergomi palotája (1935); Szent István király születésnapja - Szent István király ikonográfiája (in: Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulójára. Bp., 1938; klny.-ok is); Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár katalógusa (Bp., 1942); Esztergom régi látképei (Bp., 1944); Csernoch János. Emlékezés Nagyma- gyarország utolsó hercegprímására (Bécs, 1963). írod.: Dévényi Iván: L. A. (Művészet, 1971. 8.); Lukács István: Aki megértette a kövek szavát. 100 éve született L. A. (Új Ember, 1980. 6.); MÉL II.: 477.; MKL VII.: 809-810.; Gulyás XVII.: 990-991. íélpl Leszih Andor (1880. szept. 19. Miskolc 1963. nov. 10. Miskolc): numizmatikus, történész, régész, múzeumigazgató. - Bekapcsolódott az 1893-ban megalakult Borsod- Miskolczi Közművelődési és Múz.-i Egyesület munkájába. Tevékeny szerepet vállalt a miskolci múz. megalapításában és jövőbeni feladatainak meghatározásában. A Borsod- Miskolczi Múz. őre (1907-1949), első állandó kiáll.-ának rendezője és katalógusának írója (1902). Pályafutása során 74 időszaki kiáll.-t rendezett. Sokoldalú szakmai tevékenységének kiemelkedő eredményei: a Miskolc-avasi felső-paleolit kovabánya feltárása (Hille- brand Jenővel); Muhi középkori falu ásatása; a miskolci múz. numizmatikai gyűjt.-ének megalapozása. A múz.-ok államosításakor nyugdíjazták (1949), de ezután is szerepet vállalt a Herman Ottó nevét felvett intézmény támogatásában, segítésében. Haláláig a közgyűjt. baráti körének elnöke volt. F. m.: Miskolc város címere (Miskolczi Hírlap, 1910. jan. 1.); Herman Ottó búcsúja Lillafüredtől (Miskolczi Napló, 1921, 80. sz.); Herman Ottó és a művészet (uo., 1921,119. sz.); Miskolc, Magyar városok monográfiája. írta és szerk. Halmai Bélával (Bp., 1929); Borsod megye szkíta leletei (Folia Archaeologica. I—II., 1939); Móra Ferenc és Miskolc (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1., 1955, 20-23.). írod.: Zsadányi Guidó: L. A. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, IV. Miskolc, 1965); Dobrossy István L. A. (in: Miskolc írásban és képekben, 6. Miskolc, 1999); Gulyás XVII.: 1001.; MÉL II.: 65. Veres László Lévay József (1825. nov. 18. Sajószent- péter - 1918. jún. 4. Miskolc): költő, vármegyei főjegyző. - A miskolci ev. ref. főgimn.- ban (1836-tól), majd Késmárkon német nyelvet és jogot tanult (1845-1847). Sajószent- péterre, majd Miskolcra került, s Vadnay Lajos ajánlásával Szemere Bertalan írnoka
