Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
39 Balázs ja, az Életmód c. kötet főszerkesztője, az Ujszászy Kálmán-emlékkönyv (1996) társszerkesztője. - Rendkívül aktív szakmaiközéleti szerepet vállalt, kiváló szervező volt. A M. Néprajzi Társaság titkára, szakosztályelnöke, alelnöke, ügyvezető alelnö- ke, majd elnöke (1945-1991), a Györffy István Néprajzi Egyesület társelnöke, majd tb. elnöke, a Bodrogközi Művelődési Egyesület tb. elnöke, a TIT Néprajzi Választmányának alapító elnöke, az MTA Néprajzi, Agrártörténeti, Művelődéstörténeti Biz.-ainak tagja, az AIMA (Mezőgazdasági Múzeumok Világszövetsége) alelnöke, a Mezőgazdasági Munkaeszközöket Kutató Int. (Koppenhága) elnökségének tagja. - A történettud. (néprajz) kandidátusa (1956), a néprajztudomány doktora (1966). A Svéd Kir. Gustav Adolf Tud.-os Akad. r., a dán Kir. Tud.-os Akad. t. tagja (1973). Herder-díj (Bécs, 1980), Akad.-i díj (1962. A magyar kukorica c. könyvéért), Györffy István-emlékérem (1977), Bugát Pál-díj (1981), Móra Ferenc-díj (1981), Pro Paluster-díj (1995), a Néprajzi Múz. Emlékérme. - Álneve a szocializmus időszakában erdélyi témákban, híradásokban: Szentirmay Zoltán. - Portréját ábrázoló emlékplakettjét Csúcs Ferenc szobrász- éremművész készítette el (1976). F. m.: A magyar kukorica (Bp., 1960), Karcsai mondák. Szerk. (Bp., 1963), Földművelés a Hegyközben (Bp., 1964), Magyar Múzeumok. Béni Gyöngyivel (Bp., 1969), Az eke és a szántás története Magyarországon (Bp., 1973); Lápok, falvak, emberek. Bodrogköz (Bp., 1975), Jankó János 1868-1902 (Bp., 1975), Az aratómunkások Magyarországon 1848-1944 (Bp., 1985), Csűry Bálint (Bp., 1988); A határon túli magyarok néprajza (Bp., 1989), A magyar paraszttemetők (Bp., 1986), Tokaj szőleje és bora. Történeti-néprajzi tanulmány (Tokaj, 1991), Szabó T. Attila 1906-1987. Erdély nagy nyelvtudósa (Bp., 1996). írod.: B. I. irodalmi munkássága. 1939-1975. Ösz- szeáll. Regdon Rezsőné (Bp., 1975); B. I. irodalmi munkássága 1939-1976. Összeáll. Regdonné Bagi Mária (Ethnographia, LXXXVIII., 1977. 2-3., 210-223.); B. I. irodalmi munkássága (1977-1987). Összeáll. Serfőzőné Gémes Magda (in: Arator. Dolgozatok B. I. 70. születésnapja tiszteletére. Szerk. Balázs Géza, Voigt Vilmos. Bp., 1987); B. I. irodalmi munkássága (1987-1997). Összeáll. Serfőzőné Gémes Magda (in: Európából - Európába. Ünnepi írások a 80 éves B. I. tiszteletére. Néprajzi Látóhatár. Szerk. Csorna Zsigmond, Viga Gyula. Bp., 1997). Csorna Zsigmond Balázs Dénes (1924. szept. 17. Debrecen - 1994. okt. 19. Érd): geográfus, karsztkutató, természettudományi gyűjtő, földrajzi szakíró, múzeumalapító. - Diákként ötezer kilométeres kerékpárúttal bejárta Mo. és Erdély tájait. A n. vh. után a szumgaiti lágerben három és fél évig hadifogságban volt. A kőbányai Dohánygyárban, majd az Élelmiszeripari Min.-ban dolgozott (1949-1955). Állásáról lemondva a földrajztud.-nak szentelte életét. Az ELTE TTK-n földrajz szakon végzett (1963), majd doktori oklevelet szerzett (1964). Szakmai pályafutását az Aggteleki-karsztvidéken barlangok kutatásával kezdte. Nevéhez fűződik az égerszögi Szabadság-barlang feltárása. 1958-1994 között öt kontinens mintegy 130 országában végzett természet- tud.-i, botanikai és zoológiái gyűjtéseket, ill. természetföldrajzi tereptanulmányokat. Magányos, hátizsákos kutatásait állami támogatás nélkül, önerőből, igen nehéz körülmények között bonyolította le. Két Föld körüli utat tett (1977-1978, 1984-1985). Kimagasló eredményeket ért el a Föld karsztjelenségei, barlangjai, sivatagjai és vulkánjai tanulmányozásában. A M.-Lengyel Szahara-expedí- dó szervezője és vezetője (1967), bejárta É- és Közép-Afrika országait. Kiterjedt botanikai, elsősorban mohagyűjtéseket folytatott Afrikában, Ázsiában, D-Amerikában, vmint Óceániában. A mohagyűjtések eredményeit M. Bizot francia biológus és Pócs Tamás publikálta. Úttörő jelentőségű a Galápagos-szige- teken gyűjtött endemikus mohafaj, amelyet S. R. Gradstein Frullania néven írt le. Dudich Endre felkérésére kiterjedt barlangi faunagyűjtést végzett, amelynek eredményeit Loksa Imre dolgozta fel. Dudich Endre útmutatása szerint Kína barlangjaiban állattani gyűjtést is végzett (1958-1959). Az ikerszelvényesek (Diplopoda) és a százlábúak (Chilopoda) feldolgozása során Loksa Imre hat új fajt fedezett fel, amelyek közül három faj két, addig ismeretlen állatnembe (genus) tartozik. DK-Ázsiából számos barlangkedvelő állatot, közülük sok denevért hozott haza a M. Természettud.-i Múz.-nak és az ELTE Állattani Tanszékének. A D-kínai Niu-
