Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

39 Balázs ja, az Életmód c. kötet főszerkesztője, az Ujszászy Kálmán-emlékkönyv (1996) társ­szerkesztője. - Rendkívül aktív szakmai­közéleti szerepet vállalt, kiváló szervező volt. A M. Néprajzi Társaság titkára, szak­osztályelnöke, alelnöke, ügyvezető alelnö- ke, majd elnöke (1945-1991), a Györffy Ist­ván Néprajzi Egyesület társelnöke, majd tb. elnöke, a Bodrogközi Művelődési Egyesület tb. elnöke, a TIT Néprajzi Választmányának alapító elnöke, az MTA Néprajzi, Agrártör­téneti, Művelődéstörténeti Biz.-ainak tagja, az AIMA (Mezőgazdasági Múzeumok Vi­lágszövetsége) alelnöke, a Mezőgazdasági Munkaeszközöket Kutató Int. (Koppenhá­ga) elnökségének tagja. - A történettud. (néprajz) kandidátusa (1956), a néprajztu­domány doktora (1966). A Svéd Kir. Gustav Adolf Tud.-os Akad. r., a dán Kir. Tud.-os Akad. t. tagja (1973). Herder-díj (Bécs, 1980), Akad.-i díj (1962. A magyar kukorica c. köny­véért), Györffy István-emlékérem (1977), Bugát Pál-díj (1981), Móra Ferenc-díj (1981), Pro Paluster-díj (1995), a Néprajzi Múz. Emlékérme. - Álneve a szocializmus idő­szakában erdélyi témákban, híradásokban: Szentirmay Zoltán. - Portréját ábrázoló emlékplakettjét Csúcs Ferenc szobrász- éremművész készítette el (1976). F. m.: A magyar kukorica (Bp., 1960), Karcsai mon­dák. Szerk. (Bp., 1963), Földművelés a Hegyközben (Bp., 1964), Magyar Múzeumok. Béni Gyöngyivel (Bp., 1969), Az eke és a szántás története Magyaror­szágon (Bp., 1973); Lápok, falvak, emberek. Bodrog­köz (Bp., 1975), Jankó János 1868-1902 (Bp., 1975), Az aratómunkások Magyarországon 1848-1944 (Bp., 1985), Csűry Bálint (Bp., 1988); A határon túli ma­gyarok néprajza (Bp., 1989), A magyar parasztteme­tők (Bp., 1986), Tokaj szőleje és bora. Történeti-nép­rajzi tanulmány (Tokaj, 1991), Szabó T. Attila 1906-1987. Erdély nagy nyelvtudósa (Bp., 1996). írod.: B. I. irodalmi munkássága. 1939-1975. Ösz- szeáll. Regdon Rezsőné (Bp., 1975); B. I. irodalmi munkássága 1939-1976. Összeáll. Regdonné Bagi Mária (Ethnographia, LXXXVIII., 1977. 2-3., 210-223.); B. I. irodalmi munkássága (1977-1987). Összeáll. Serfőzőné Gémes Magda (in: Arator. Dolgozatok B. I. 70. születésnapja tiszteletére. Szerk. Balázs Géza, Voigt Vilmos. Bp., 1987); B. I. irodalmi munkássága (1987-1997). Összeáll. Ser­főzőné Gémes Magda (in: Európából - Európába. Ünnepi írások a 80 éves B. I. tiszteletére. Népraj­zi Látóhatár. Szerk. Csorna Zsigmond, Viga Gyu­la. Bp., 1997). Csorna Zsigmond Balázs Dénes (1924. szept. 17. Debrecen - 1994. okt. 19. Érd): geográfus, karsztkutató, természettudományi gyűjtő, földrajzi szak­író, múzeumalapító. - Diákként ötezer kilo­méteres kerékpárúttal bejárta Mo. és Erdély tájait. A n. vh. után a szumgaiti lágerben há­rom és fél évig hadifogságban volt. A kőbá­nyai Dohánygyárban, majd az Élelmiszeripari Min.-ban dolgozott (1949-1955). Állásáról lemondva a földrajztud.-nak szentelte életét. Az ELTE TTK-n földrajz szakon végzett (1963), majd doktori oklevelet szerzett (1964). Szakmai pályafutását az Aggteleki-karsztvi­déken barlangok kutatásával kezdte. Nevé­hez fűződik az égerszögi Szabadság-barlang feltárása. 1958-1994 között öt kontinens mintegy 130 országában végzett természet- tud.-i, botanikai és zoológiái gyűjtéseket, ill. természetföldrajzi tereptanulmányokat. Ma­gányos, hátizsákos kutatásait állami támoga­tás nélkül, önerőből, igen nehéz körülmé­nyek között bonyolította le. Két Föld körüli utat tett (1977-1978, 1984-1985). Kimagasló eredményeket ért el a Föld karsztjelenségei, barlangjai, sivatagjai és vulkánjai tanulmá­nyozásában. A M.-Lengyel Szahara-expedí- dó szervezője és vezetője (1967), bejárta É- és Közép-Afrika országait. Kiterjedt botanikai, elsősorban mohagyűjtéseket folytatott Afri­kában, Ázsiában, D-Amerikában, vmint Óce­ániában. A mohagyűjtések eredményeit M. Bizot francia biológus és Pócs Tamás publi­kálta. Úttörő jelentőségű a Galápagos-szige- teken gyűjtött endemikus mohafaj, amelyet S. R. Gradstein Frullania néven írt le. Dudich Endre felkérésére kiterjedt barlangi fauna­gyűjtést végzett, amelynek eredményeit Loksa Imre dolgozta fel. Dudich Endre út­mutatása szerint Kína barlangjaiban állatta­ni gyűjtést is végzett (1958-1959). Az iker­szelvényesek (Diplopoda) és a százlábúak (Chilopoda) feldolgozása során Loksa Imre hat új fajt fedezett fel, amelyek közül három faj két, addig ismeretlen állatnembe (genus) tartozik. DK-Ázsiából számos barlangked­velő állatot, közülük sok denevért hozott haza a M. Természettud.-i Múz.-nak és az ELTE Állattani Tanszékének. A D-kínai Niu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom