Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

L

537 Lajos nése után Szentendrén a Pest M.-i Múz.-ok Igazgatóságának adminisztratív ig.-ja, majd nyugdíjazásáig igh.-e (1975-1992). - 1954- től publikált a Pest Megyei Népújságban, majd ennek utódlapjában, a Pest Megyei Hír­lapban, az Egyetemi Lapokban (1964-1965) a Ludové Novinyben (1964), a Könyvtáros ban (1964—1971). Múz.-i munkája alatt az Hét és Tudományban mutatta be a megye múz.-ait, tájházait (1977-1980). A Pest m.-i múz.-ok egyik kiadványsorozatában, az általa szer­kesztett Múzeumi Híradóban gyakran tudó­sított aktuális eseményekről, tervekről, ren­dezvényekről (1976-1991). Ugyancsak szer­kesztette a Pest Megyei Minikönyvek soroza­tot (a 3. számtól, Szentendre, 1980-1987; kötetei: Ferenczy család. 1980; Műkincsek Pest megyében. 1981; Népművészet Pest megyében. 1982; Czóbel. 1983; André Kertész. 1987) és a Pest Megyei Módszertani Füzeteket (Bp. 1962- 1974). Vezette a Ferenczy Múz. Közművelő­dési Csoportját. Munkájának fontos része volt a múz.-i kiadványok, kat.-ok, kisnyom­tatványok stb. nyomdai előkészítése, gon­dozása. Nyugdíjba vonulása után számos írása jelent meg a Györgyei Kalendáriumban. A megye közművelődése terén végzett munkáját - különösen a Szentendrei Nyár lebonyolításához nyújtott segítségét (1977— 1981) - a megye és a város vezetése évről év­re elismerte. Tervezte Pest m. művelődéstör­téneti kataszterének összeállítását, amely­nek egy része, a Petőfi Színpad története (1958-1964) megjelent nyomtatásban. F. m.: Emlékezés egy palóc pásztorra (Herczeg Mihály favágó) (in: Portrék. A népművészet mesterei Pest me­gyében. Szerk. is. Bp., 1967, 42-44.); A múzeum fel­adatai Szentendre város közművelődési intézkedési ter­vében (Pest Megyei Múzeumi Híradó, 1976. 1., 17- 18.); Adatok Pest megye művelődéstörténetéhez. A Pe­tőfi Színpad (1958-1964) (Szentendre, 1988); Vásárok Krónikája (in: Györgyei Kalendárium 1995. Szerk. Bi­hari József. Tápiógyörgye, 1995, 225-231.). írod: Egy múzeumi pedagógus (Pest Megyei Hír­lap, 1982. aug. 20.); Gelencsér Gyula: In memori­am L. I. (Szentendrei Körkép, 1997. jan. 15. 9.); L. I. (Pest megye a millennium évében. Szerk. Szabó Imre. Bp., 2000,156.). lkvainé Sándor Ildikó Ladvenicza Ilona, Marosán Lajosné (1924. jan. 3. Rákospalota - 1998. jún. 17. Bp.): etnográfus, muzeológus. - Az ELTE néprajz— muzeologia szakán szerzett oklevelet (1953). A Néprajzi Máz.-ban gyakornok, majd segédmu­zeológus (1953-1955). Az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztő Biz.-a meghívására az Új Magyar Lexikon munkatársa, a néprajzi anyag szerkesztője (1955-1958). A Mo.-i Cigányok Kulturális Szövetségében, majd ennek meg­szűnése után a Művelődésügyi Min. Nemze­tiségi Osztályán a cigányság helyzetével fog­lalkozott (1959-1965). 1965-től élete végéig a Néprajzi Múz.-ban dolgozott különböző be­osztásokban. A gyűjtésszervező csoportban a cigányság néprajzára vonatkozó kérdőíves néprajzi gyűjtést irányította. Több mint három évtizedig kezelte a több mint 20 ezer tételből álló rajz-, festmény- és nyomat- gyűjt.-t, vmint a tízezres állományú nyomat- gyűjt.-t. Önálló kiáll.-on mutatta be a sárközi gyermekrajzokat (Sárközi gyermekrajzok az 1910-es évekből, 1983). Muzeológusi munkás­sága mellett az intézmény közéletében is sze­repet vállalt; volt szakszervezeti vezető, a személyzeti ügyek felelőse, osztályvezető, majd az Etimológiai Adattár főosztályvezető­je (1973-1979). A Néprajzi Közlemények szer- kesztőbiz.-i tagja (1977-1990). F. m.: A csobánkai cigányok szegkovácsolása (Népraj­zi Értesítő, 1955, 227-241.); Utószó (in: Bartos Ti­bor: Sosemvolt Cigányország. Szegkovács cigány­történetek. Népek meséi. Bp., 1958); A cigányság néprajzi kutatása (Adattári Értesítő, 1958,48-51.). írod.: Szemkeő Endre: M. L. halálára (Néprajzi Hírek, 1998, 105-107.); Tasnádi Zsuzsanna: Rajz­és festménygyűjtemény. Nyomatgyűjtemény (in: A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Főszerk. Fe­jős Zoltán. Bp., 2000, 667-695.). Forral Ibolya Lajos Árpád (1911. dec. 7. Párizs - 1976. szept. 29. Miskolc): tanár, etnográfus. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en m.-német szakos tanári oklevelet szerzett (1935). Nép­rajzi kutatásait Györffy István gyakornoka­ként, majd tanársegédjeként kezdte (1936. szept-1938. szept.). A miskolci Ev. Tanító­képző Int. (1938-1949), a Mikszáth Kálmán (ma Földes Ferenc) Gimn. tanára (1949-1951), a Borsod-Abaúj-Zemplén M.-i Tanács mű­velődésügyi előadója (1951-1952), majd nyugdíjba vonulásáig a miskolci Herman Ottó Múz. néprajzos munkatársa (1952-1973),

Next

/
Oldalképek
Tartalom