Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

507 Kovács ként szervezte meg a jóvátételi szarvasmar­ha-szállítást. A min.-ban az akkor megkez­dett Agrárhíradó szakirányítását végezte. Szaktanf.-okat szervezett és irányított, pl. Keszthelyen a tejellenőrképzés vezetője volt. Megbízták kiváló tenyészbikák felkutatásá­val. Csukás Zoltán professzor hívására az Ál­lattenyésztési Kutatóint.-ben a szarvasmar­ha-tenyésztés és -tartás területén végzett ku­tatómunkát (hosszú élettartamú kísérleti törzs eredményeinek biometrikus kiértéke­lése; erről írt cikke megjelent a Kísérletügyi Közleményekben). A Mezőgazdasági Múz.- ban szakterülete az állattenyésztés, a ló, a szarvasmarha és a pásztor volt. Fontosabb kiáll.-ai: Szarvasmarha-tenyésztési kiáll. (1961), Pásztorkiáll. (1966), Lótenyésztési ki­áll. (1969). Fő kutatási területe a 16-20. sz.-i nagyállattenyésztés és -tartás, vmint a me­zőgazdasági technika fejlődése. A Közleke­dési Múz. szaktanácsadójaként részt vett a parádi Kocsimúz. rendezésében (1974). Há­rom tájmúz.-ot rendezett be: Felsővadász (Kupa, 1979), Cece (1980), Dég (1980). - A mezőgazdaság kiváló dolgozója (1952,1954), Újhelyi Imre-emlékérem (1956). F. m.: Régmúlt idők méhészete (A Magyar Mezőgaz­dasági Múzeum Füzetei, 8. Bp., 1959); A m. tarka szarvasmarha története (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Füzetei, 15. Bp., 1960); Szarvasmarhatör­téneti kiállítás (A Magyar Mezőgazdasági Múze­um Füzetei, 20. 1962); Adatok a XVI-XVII. század m. állattartásának és tenyésztésének történetéhez (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1962, 44-62.); A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől (uo., 1964, 247-250.); Újhelyi Imre. Kecs­kés Sándorral (Bp., 1978); Adatok a takarékmagtá­rakról (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közle­ményei, 1978-1980. Bp., 1981, 201-218.); Magyar lovaskönyv. Szerk. Ernst József, Fehér Dezső, Ócsag Imre. Társszerző (Bp., 1988). írod.: Otmar Gergelyi: Nekrológ: Mikó K. M. 1903-1986 (Agrikultúra, 21., Bratislava, 1987, 269-271.). Groma Sarolt Kovács Péter, K. Kovács (1912. júl. 4. Ör­vényszög-1981. szept. 19. Bp.): földrajzkuta­tó, etnográfus. - Bp.-en műszaki és közgaz­dasági tanulmányokat folytatott, emellett földrajzi és néprajzi stúdiumokat is hallgatott (1933-1937). Egy.-i doktori disszertációját Életformák változása a táj életében - Észak-Ti- szántúl gazdasági élete címmel írta (1948). Tele­ki Pál, majd Györffy István tanársegéde (1937-1939), a Teleki Pál Tud.-os Int., majd a Néptud.-i Int. tanára, tud.-os munkatársa, a táj- és népkutató mozgalom egyik szervező­je. Kutatásai során a földkérdéssel foglalko­zott, s részt vett a Magyary Zoltán által kez­deményezett közigazgatási reformvizsgála­tokban is. A kutatás eredményeit a Károlyi­palotában kiáll.-on mutatták be (1938). A szovjet fogságból (1945-1947) való hazatéré­se után újra a Néptud.-i Int.-ben, majd az eb­ből szervezett Államtud.-i Int.-ben foglalkoz­tatták. Az int. megszüntetése után annak anyagát és munkatársait a Néprajzi Múz. vet­te át (1948-1949). A Néprajzi Múz. muzeoló­gusaként (1949-1973) a társadalmi néprajzi gyűjtést szervezte, később a kézirattár (EA) és a dokumentációgyűjt. (EAD) kezelője, emellett közel két évtizedig az Ethnológiai Adattár főosztályvezetője volt. Az Ethnoló­giai Adattár gyűjt.-eit tud.-os bázissá fejlesz­tette, megszervezte a folyamatos anyaggyűj­tést; ennek köszönhetően sok jeles néprajzku­tató hagyatéka került a Néprajzi Múz.-ba. Cikkei, tanulmányai az állattartás, pásztorko­dás témaköréből jelentek meg. Hagyatékában sok, kiadásra érdemes kézirata maradt fenn, pl. az alföldi pásztorviseletről, a kupecköz- pontokról, a kupectípusokról, a béresek életé­ről. -AM. Néprajzi Társaság tagja (1948-tól). F. m.: A járó-, vonó- és fejősjószág betanítása Tiszacse- gén. Adatok a Hortobágy-széle kezestartásához (Ethno- graphia, 1951, 370-395.); A falu tehene (Néprajzi Ér­tesítő, 1956,277-302.); Szabados borjú. A borjúnevelés és összefüggéseinek kérdéséhez (Ethnographia, 1958, 261-270.); Szendrey Ákos élete és irodalmi munkássága (Néprajzi Értesítő, 1966,237-253.). írod.: Balassa Iván: K. K. P. (Ethnographia, 1982. 4., 616-618.); Selmeczi Kovács Attila: K. K. P. (Nép­rajzi Hírek, 1982. 1-2., 51-52.); MNépLex III.: 225. Forrai Ibolya Kovács Sándor (1928. febr. 20. Sepsi- szentkirály - 1984. febr. 26. Sepsiszent­györgyi: tanár, természettud.-i író. - A ko­lozsvári Bolyai Tudományegy. természet­rajz-kémia szakán szerzett diplomát (1950). A Növénytani Tanszéken Csűrös István pro­fesszor mellett preparátor, Baróton, majd Sepsiszentgyörgyön tanár (1952-től). A sepsi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom