Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Kovács

500

nak őre (1901-1907), a múz. ig.-ja (19081930). A Tolnavármegye, majd a Közérdek c. lap munkatársa. Kutatási témája a Sárköz néprajza. Elsősorban néprajzi tanulmányai ismertek, azonban kéziratos hagyatéka és a helyi lapokban megjelent cikkei sokkal szélesebb körű tájékozottságról tanúskodnak. Wosinsky Mór mellett a múz. néprajzi gyűjt.-ének megalapozója, néprajzi fényképei a 20. sz. elejének kiváló forrásai. Tanulmányai elsősorban az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő, a Magyar Nyelvőr, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő és az Archaeologiai Értesítő hasábjain jelentek meg.

F. m.: Adalékok a Tolna megyei Sárköz régi halászatához (Néprajzi Értesítő, 1904,299-309.); A Tolna vármegyei Sárköz nyelvjárása (Magyar Nyelvőr, 1904, 267-271., 333-338.); Tolna vm. Múzeumának Néprajzi Osztálya (Néprajzi Értesítő, 1904, 147-157.); Az istenfa (Ethnographia, 1904, 273-275.); A csikle (Néprajzi Értesítő, 1904, 50-58.); A Tolna megyei Sárköz népviselete (uo., 1907, 79-94, 201-221.); A Tolna megyei Múzeum néprajzi osztálya (Múzeumrendezési tanulmány. Különös tekintettel a vidéki kis múzeumokra) (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1909, 124-131.); Kezdetleges épületek Tolna vármegyében (Néprajzi Értesítő, 1912, 207—239.). írod.; Szilágyi Miklós: A néprajzi kutatások első korszaka Tolna megyében (Honismeret, 1982. 2., 40-43.); Gulyás XVII.: 246.; MÉL I.: 985.

Balázs Kovács Sándor

Kovács Ágnes (1918. okt. 31. Kolozsvár - 1990. jan. 30. Bp.): etnográfus, folklorista. - Apja Szentirmai Jenő költő, férje Lengyel Dénes irodalomtörténész. - A Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n tanult, bölcsész- doktori oklevelet szerzett (1944; A kalotaszegi Ketesd mesekincse c. értekezésével; megjelent az Erdélyi Múzeum 1944. évfolyamában). A Kelet-európai Tud.-os Int., a Néptud.-i Int. tud.-os munkatársa (1943-1949), a Néprajzi Múz. muzeológusa (1949-1963), az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának tud.-os munkatársa (1963-tól). - Elsősorban népmesekutatással foglalkozott; egy.-i hallgatóként már Kalotaszegen gyűjtött meséket. Az Ortutay Gyula által szorgalmazott egyéniségvizsgálatot végezte; ezt az irányzatot képviselte doktori disszertációja, az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény V-VI. köteteként megjelent Kalotaszegi népmesék terjedelmes

gyűjt.-e. Kezdeményezte, majd szerkesztette a Magyar Népmesék Katalógusát, amelynek az évek során több kötete, füzete jelent meg. Ortutay halála után szerkesztette az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény sorozatát. Tud.- os érdeklődésének másik területe a gyermekfolklór volt.

F. m.: Kalotaszegi népmesék. 1-2. (Bp., 1943); The Hungarian Folktale-Catalogue in Preparation (Acta Ethnographica, IV, 1955); Magyar állatmesék típusmutatója (Néprajzi Közlemények, III., 1958); A Magyar Népmesekatalógus Füzetei. I-IV. (1960,1963, 1967,1968); A rátótiádák típusmutatója. A magyarfa- lucsúfolók típusai (Bp., 1966); A hősmese. Népmese műfajai és a népmesekatalógus. I. (Ethnographia, 90., 1979); Ungarische Volksmärchen (Märchen der Weltliteratur. Düsseldorf-Köln, 1966); Rózsafiú és tulipánleány. Kalotaszegi népmesék. Összeáll., közzétette (Bp., 1987); Bodrogkeresztúri mesék és mondák tipológiai meghatározása. A meséket és a mondákat közzétette: Dobos Ilona (Bp., 1988). írod.: Dömötör Tekla: K. Á. köszöntése (Ethnographia, 90., 1979); Balassa Iván: K. Á. sírjánál (Néprajzi Hírek, 19., 1990); Kriza Ildikó: In memoriam K. Á. (Néprajzi Hírek, 19. 1990); MÉL IV: 511.; RMIL 3.: 147-148. - Bibi.: Illés Zsuzsa: K. Á. irodalmi munkásságának válogatott bibliográfiája (Ethnographia, 90., 1979).

Kodolányi János, ifj.

Kovács Dénes (Dionisie) (1920. febr. 26. Tótszentpál - 1977. szept. 8. Csíkszereda): rajztanár, etnográfus, múzeumigazgató. - A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-n Rudnay Gyula tanítványaként végzett (1944). Csíkszeredában középisk.-i rajztanár (1946- tól). A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja (1945-1946). Felkérték a Csík m.-i muzeális értékű műkincsek lelőhelyének felkutatására, múz.-i tárgyú előadás szervezésére Csíkszeredában. A Csíkszeredái múz.-i gyűjt, gondozója (1949); Székely Zoltántól, a Székely Nemzeti Múz. ig.-őré- től megbízatást kapott az épségben maradt néprajzi anyagból kiáll, létrehozására. A Román Művészeti Min. 1949. dec. 23-án kelt rendeletével létrehozott Csíki Múz. tb. ig.-ja, egyetlen alkalmazottja (1950. szept.

6.-1959). Rendbe tette az ún. Dávid-féle házat, átköltöztette a gimn.-ban maradt múz.-i anyagot, nyilvántartást készített, pártutasításra kénytelen volt vándorkiáll.-