Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
491 Kormos rásanyaggal járulva hozzá a Középső- és a Felső-Tisza-vidék fiatalabb újkőkori kultúrájának kutatásához. A Budakalászon feltárt késő rézkori temetőről írt értekezésével a történettud.-ok (régészet) doktora fokozatot nyerte el (1986); munkájában a feltárt emlékanyag hagyományos régészeti értékelését meghaladva, az embertani vizsgálatokra támaszkodva, a rézkori társadalomról rajzolt szemléletes képet. Érdeklődésének másik fő területe a múzeumtörténet, a muzeologia volt. Megírta, és közreadta az MNM 1945-1970 közötti, vmint a Múzeumkert létrejöttének történetét. Összeállította a múzeumügy elméleti és gyakorlati tudnivalóit tartalmazó egy.-i tankönyvet. Az ELTE Régészeti Tanszékének oktatójaként (1960-tól), utóbb címzetes egy.-i docensként (1979-től) muzeológiát és ősrégészeti anyagismeretet adott elő. Vezető szerepet játszott az 1963. évi múz.-i törvény, a múz.-i ügyrend, a nyilvántartási szabályzat megalkotásában, a múz.-i szakfelügyelet működtetésében, s általában az ország régészeti kutatásának megszervezésében. A kulturális miniszter melletti tanácsadó testület, a Múz.-i Kabinet, majd a Múz.-i Tanács elnöke (1959-től), az MTA Régészeti Biz.-ának tagja (19601990), az Ásatási Biz. titkára (1961-1976). A Nemzetközi Ősrégészeti Unió tagja (1976). - Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1944), Rómer Flóris-emlékérem (1982). Móra Ferenc-em- lékérem (1974), Széchényi-emlékérem (1990). F. m.: A Szentes-Kajáni avar kori temető (Dolgozatok, Szeged, 19., 1943, 1-129.); Ein Gräberfeld der Badener Kultur bei Alsónémedi (Acta Archaeologica Hungarica, 1., 1951,35-54.); A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Patay Pállal (Régészeti Füzetek. Series II. 2., 1958); A vonaldíszes kultúra elterjedése az Alföldön (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 1958-59, 19-52.); Neolitikus telep és sírok Dévaványán (Folia Archaeologica, 13., 1961,9-26.); Nyíltszíni bükki telep és sírok Aggteleken (Archaeo- logiai Értesítő, 97., 1970,3-22.); Die frühe und mittlere Phase des Neolithikums auf dem Theissrücken (Acta Archaeologica Hungarica, 20., 1977, 3-52.); Adatok a Tiszahát neolitikumához (Jósa András Múzeum Évkönyve, Nyíregyháza, 18-20., 1981, 8-60.); Ásatások Szigetcsép-Tangazdaság I. lelőhelyén. A késő rézkori település leletei (Communicationes Archaeologicae Hungaricae, 1984, 5-30.); Die Theiß-Kultur in der mittleren und nördlichen Theißgegend (Bp., 1989); A Magyar Nemzeti Muzeum története. Fejős Imrével (Bp., 1971,1977); Gyűjtemények, múzeumok, muzeologia (Bp., 1976); A Múzeumkert (Bp., 1980); A muzeológiai alapjai (Bp., 1988). Irod.: Kalicz Nándor: K. J. 70 éves (Archaeologiai Értesítő, 117., 1990, 261-262.); Trogmayer Ottó: In memoriam K. J. (uo., 119., 1992, 91-92.). - Bibi.: Fodor István: Dr. K. J. (1920-1992) és szakirodalmi munkássága (Folia Archaeologica, 44., 1995, 9-18.). Kemenczei Tibor Kőris Kálmán (1878. aug. 5. Miskolc 1967. jan. 14. Miskolc): tanár, etnográfus. - Bp.-en rajz, ábrázoló geometria és művészettörténet szakos tanári diplomát szerzett (1904). Az MNM Néprajzi Osztályának gyakornoka (1904-1906), majd Bp.-en tanított (1906-tól). A Nemzeti Tanács tagja (1918), kinevezték a Néprajzi Múz. főig.-jává (1919). A Tanácsköztársaság bukása után emigrált; egy ideig a moszkvai Néprajzi Múz. és Forradalmi Múz. munkatársa. 1934-ben visszatért Mo.-ra. Tanulmányúton járt Töröko.-ban (1941), nagy figyelmet szentelve a m. népi kultúra régi török elemei vizsgálatának. A II. vh. után kultúrpolitikai tevékenysége volt meghatározó. Nagy szerepet játszott a Borsod-Miskolczi Múz. néprajzi gyűjt.-ének megszervezésében. A mezőkövesdi matyó- ság anyagi kultúrájának jeles kutatója és - mint fotográfus - dokumentálója. F. m.: Matyófóldi tüzelők és szénatartók (Néprajzi Értesítő, VI., 1905, 249-263.); Az alföldi parasztság építkezéseinek szociológiai jelentősége (Huszadik Század. Próbakötet, é. n., 537-554., 788-790.); A türkmenek és keleti rokonaik (Pesti Napló, 1935. szept. 29.). írod.: Bodgál Ferenc: K. K. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 8. Miskolc, 1969, 76- 77.); MÉL III.: 423.; Gulyás XVI.: 1031. Veres László Kormos Tivadar (1881. nov. 10. Győr 1946. aug. 25. Bp.): geológus, paleontológus, malakológus. - A bp.-i tudományegy. természetrajz-földrajz szakán tanult (1901— 1906), bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1906); emellett jogi tanulmányokat is folytatott. Az egy. Földtani Tanszékén id. Lóczy Lajos mellett tanársegéd. Első szakközleménye madártani kérdésekkel foglalkozott
