Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
475 Kittenberger Bp.-en a polgári isk.-i tanárképzőben tanult, közben rendszeresen bejárt az MNM prepa- rátorműhelyeibe, hogy az állatok preparálásával kapcsolatos ismereteit gyarapíthassa. Főisk.-i tanulmányait be sem fejezve Erdélyben, Tatrang községben vállalt (rövid ideig) tanítói állást. Egy, az MNM-ből érkezett levél felhívta a figyelmét, hogy a Brit-K-Afrikában (Kenya) vadászgató és gyűjtéssel foglalkozó Bornemissza Pál segítésére Afrikába utazhatna. Egyévi fizetését előlegként felvéve 1902 dec.-ében, szegényes felszereléssel útnak indult K-Afrikába. Élete során hatszor kereste fel Afrika K-i részének Egyenlítő-vidéki, zoológiái szempontból leggazdagabb területeit. 1902-1906 között a Kilimandzsáró őserdeiben, vmint a környék szavannáin gyűjtött, 1906-1907-ben a Vörös-tenger partján fekvő Asszabból kiindulva a Danakil-földön, 1908- 1912 között a Viktória-Nyanza K-i partvidékének sztyeppterületein (Ruvana-Szerengeti) gyűjtött és vadászott. 1913-1919 között Uganda K-i felében dolgozott, közben, az I. vh. kitörésekor az angolok egy Indiában lévő fogolytáborba internálták, ahonnan csak a háború befejezése után szabadult. 1925-1926- ban ismét Ugandában, először a Nílus közelében, majd a Ny-i vidékeken, a Ruwenzorit övező őserdőkben, végül 1928-1929-ben még egyszer Uganda Ny-i területein vadászott, és tanulmányozta a környék élővilágát. Még első utazása előtt megállapodott az MNM Állattam akkori ig.-jával, Horváth Gézával, hogy a múz. részére, megfelelő térítés ellenében, állatokat gyűjt. 1914-ig évenként, néha többször is, hatalmas csomagokban érkezett az anyag Bp.-re: szakszerűen kikészített emlős- és madárbőrök, s főként gerinctelen állatok (pókok, százlábúak, skorpiók, atkák, rákfélék, csigák és a legkülönfélébb rovarok). Emlős mindössze 213 db került Mo.-ra, jóval kevesebb, mint amennyi terítékre került. A nagyvadak nagy részét ui. - az MNM szegényes finanszírozása miatt - kénytelen volt neves külhoni múz.-oknak felajánlani, hogy napi költségeit fedezni tudja. Az MNM részére küldött emlősanyag (kisemlősök, nagymacskák, hiénák, kérődzők, majmok, két csimpánz) így is a legtekintélyesebb afrikai anyaga volt (az 1956-ban pusztító tűzvészig) az emlősgyűjt.-nek. Madarakból 2500 db-bal gazdagította a gyűjt.-t, közülük - Madarász Gyulának, az MNM egyik ornitológusának megállapítása szerint - több alak bizonyult a tud. számára teljesen újnak, s öt új alfaj (Cisticola brachyptera katonae, C. contans pictipennis, C. chiniana humilis, Bradypterus baboecola elgonensis és Sporopipes frontalis cinerascens) ~ gyűjtései révén vált ismertté. Közel ezerre rúg a gyűjtéseiből származó kétéltűek és hüllők száma is, de az 1956-ban elpusztult leltárkönyvek hiányában pontosabb adatok nem állnak rendelkezésre. Bizonyos azonban, hogy a K-afrikai gazdag herpeto- fauna majdnem minden ismertebb képviselőjét begyűjtötte és hazaküldte. A múz.-tól kapott instrukcióknak megfelelően főként gerincteleneket gyűjtött, javarészt rovarokat, elsősorban bogarakat, mintegy 26 000 példányban, a legtöbbet a volt Német-K-Afrikából (Tanzánia), kevesebbet Ugandából. A feldolgozott anyagból számos, a tud. által addig nem ismert faj került elő, és jó néhány viseli közülük felfedezőjük (Katona = Kittenberger) nevét, pl. Carabomorphus katonae, Tefflus katonae, Perigona katonae, Medon katonae, Psalydolytta kittenbergeri stb. (A Katona nevet Horváth Géza adta Kittenbergemek, annak tudta és beleegyezése nélkül, egyszerűen csak azért, mert az abban az időben különösen divatos névmagyarosításra - miután ~ fivérei már korábban a Katona nevet vették fel - őt is kényszeríteni akarta, és távollétében az összes írott dokumentumba Katona Kálmánként lett feltüntetve, ami az általa felfedezett új fajok tud.-os névadásában is zavart okozott. ~ szóban többször tiltakozott az önkényes eljárás ellen, mondván, hogy magyarságát nem a nevében, hanem a szívében hordja, de minden eredmény nélkül.) Ugyancsak tekintélyes számban gyűjtött az általa bejárt területekről poloskákat és kabócákat is, mintegy 12-13 000 példányt; az ezekből szép számmal kikerülő új fajok közül néhány szintén a nevét viseli. Értékes, kb. 6600 db-ból álló anyaggal gyarapította a múz. Hymenop- tera-gyűjt.-ét is. Hangyákon kívül főleg a Bra- conidae, Proctotrupidae, Chrysididae, Sphe- gidae, vmint Apidae családok vannak gyűjtéseiben gazdagon képviselve, melyekből 80- nál több új fajt írtak le. Hozzájárult a múz. légygyűjt.-ének jelentős fejlesztéséhez is; mintegy 7000 példány afrikai legyet juttatott haza, de az idők folyamán ebből csupán
