Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Katona 456 vh.-ban a galíciai fronton orosz fogságba esett; hat évig hadifogoly Szibériában. Japánból Trieszten át, a már Romániához tartozó Erdélybe tért haza. Baróton családot alapított, s órásmesterként dolgozott. Részt vett a baróti közéletben, a brassói „Encián" Turista Egylet alapító tagja. Helytörténeti kutatásokkal foglalkozott. A második bécsi döntés (1940) Nagyszebenben érte, Kolozsvárra menekült, ahol 1944-ig postai alkalmazott volt. Frontszolgálatosként hagyta el a várost, a felvidéki Dobsina mellett román fogságba esett. Átadták az oroszoknak, de orosz nyelvtudásának köszönhetően megszökött. Kolozsvári közalkalmazott (19461958), majd ismét baróti órásmester. Több évtizedes gyűjtőmunkával létrehozta az Erdővidéki Múz.-ot, gazdag anyagában a régészettől az ipartörténetig, a néprajzi anyagtól a régi okiratokig sokféle tárgy megtalálható volt. Ez a gyűjt. 1979-ben - Baróti Tájmúz. néven - a baróti Császár-féle házban, a Kovászra M.-i Múz. (a Székely Nemzeti Múz. utódintézménye) részlegeként nyert intézményi keretet. A tájmúz.-ot 1984-ben bezárták, majd az 1989. évi rendszerváltozást követően az érdektelenség végleg véget vetett létezésének. Sürgős baróti felszólításra a Székely Nemzeti Múz. szállította raktáraiba a pusztulásnak induló anyagot, írod.: In memoriam (Acta - 1996. I. Sepsiszent- györgy, 1997, 303-304.); RMILT.: 524. Boér Hunor Katona Jenőné: — Czobor Ágnes Kazinczy Ferenc (1759. okt. 27. Érsem- lyén - 1831. aug. 22. Széphalom): irodalom- szervező, költő, író, nyelvújító, műgyűjtő. - Felesége Török Sophie grófnő. - A sárospataki ref. koll.-ban, majd Kassán, Eperjesen, Pesten jogot tanult. Abaúj vm. aljegyzője (1784-től), a kassai tanker, elemi isk.-inak felügyelője (1786-tól). Részt vett a jakobinus mozgalomban (1794-1795), előbb halálra, majd kir. kegyelemből várfogságra ítélték (Spielberg, Kufstein, Munkács, 1795-1801), kiszabadulása után az általa Széphalomnak nevezett Bányácskán telepedett le (1804), s irodalomszervező, nyelvújító munkát végzett. Ornithológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819) c. munkája a nyelvújító mozgalom fontos dokumentuma. A sátoraljaújhelyi ref. gyűlés főgondnoka (1814— 1818), a zempléni levéltár munkatársa (1815-től haláláig). A Magyar Museum c. irodalmi folyóirat (Batsányi Jánossal, Baróti Szabó Dáviddal, 1788), majd az Orpheus alapítója (1790). Szabadkőműves (1784-től). A M. Tudós Társaság r. tagja (1830). - Hosszú és mozgalmas élete során meghatározó szerepet játszott kora kulturális életében. Hazai és külföldi útjain sorra látogatta a régiségkereskedéseket, antikváriumokat, s hasznos tárgyakat, képeket, metszeteket, könyveket vásárolt. Jövedelméhez képest sokkal nagyobb értékű régiséggyűjt.-t alakított ki, melyet nehéz anyagi helyzetében nem tudott egyben tartani, s kénytelen volt értékes könyvtárát, képzőművészeti gyűjt.-ét eladni (1806), s felajánlotta azt a debreceni és a sárospataki főisk.-nak, a következő indoklással: „Magyar dolgokat illető régi és ritka könyveimnek s képeimnek gyűjteményét, melyet tavaly egy Bavariában vásárolt Bibliotheca által gazdagítottam,... bizonyságot tehetnek róla, akik látták, hogy ez a gyűjtemény oly kincs, melyet idegen kézre ereszteni helyrehozhatatlan kár, sőt ahol némely darabjai örökösen el lennének zárva... haza ellen elkövetett vétek lenne." „Mintegy 1400 db könyv és 900-nál több kép topográphiai, prospectus, militáris rajzolat s mappa, az ára kétezer forint". Az egyházker. 1806. okt. 5-én Sátoraljaújhelyen tartott közgyűlésén elhatározta, hogy megvásárolja ~ gyűjt.-ét. A vételár előteremtésére gyűjtést rendeztek; a híres zempléni ref. birtokosok közül pl. Vay József 100, Kezinczy Péter 60, Lónyay Gábor 50 Ft-ot adományozott. A gyűjt.-t 1807-ben Kazinczy maga szállította szekéren, ládákban Széphalomról Sárospatakra. Megmaradt az eredeti elrendezés, de tematika szerint három nagy csoportba sorolták: l. arcképek és címerek; II. várak, városok, csataképek; III. térképek. A gyűjt.-ben legnagyobb számban arcképek találhatók: 461 db arckép a m. és a világtörténelem, a tudományok, művészetek hírességeiről. 360 db metszet városokat, várakat, csatajeleneteket, m. tájakat ábrázol. A gyűjt, fontos része a 119, különféle korban készült, m. és európai országokat ábrázoló térkép. ~ az eladás után is tovább gyűjtötte a metszeteket, ame
