Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kaszab 454 ológus a Bogárgyűjt.-ben. A Természettud.-i Múz. Állattárának osztályvezetője (1955- 1969), a múz. főigh.-e (1969-1970), főig.-ja (1970-1985). - Tud.-os munkássága elsősorban két bogárcsalád, a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) és a hólyaghúzóbogár-félék (Meloidae) taxonómiájára és állatföldrajzára terjedt ki; e két család vonatkozásában a világ első számú specialistájának számított. Állatföldrajzi szempontból leginkább két, egymástól gyökeresen eltérő élőhelytípussal, az eurázsiai sivatagi-félsivatagi területekkel, ill. az ó- és újvilági trópusi erdőövvel foglalkozott. Legfontosabb művei egy-egy csoport (genusz, nemzetség, alcsalád) revíziói, ill. egy-egy földrajzi terület monografikus feldolgozása a két említett bogárcsaládot illetően; ilyen pl. az Arab-félsziget (1979-1982), Új-Kaledónia (1982), Srí Lanka (1980), a Fidzsi-szigetek és Szamoa (1955), vmint Afganisztán (1959-1968) gyászbogarainak teljességre törekvő leírása. Mo. faunájának feltárására ugyanakkora energiát szentelt, mint speciális tudományterületére. Az állatok gyűjtése c. kézikönyvben a bogarakkal kapcsolatos fejezet szerzője (1962); máig ez a legátfogóbb mű a bogárgyűjtés és -preparálás technikájáról. Egyik elindítója és haláláig főszerkesztője a Magyarország Állatvilága c. sorozatnak; a sorozat számos füzetét szerzőként is jegyezte. - Első közleménye (1937) a Kőszegi-hegység bogárfaunájának alapvetése volt. Később irányításával és mindenkori személyes részvételével az ország számos részében (pl. Kis-Balaton, Ve- lencei-hg., Zempléni-hg., Bükk, Duna-Tisza köze) folytak faunisztikai feltárások. Ezek közül kiemelkedik az É-alföldi Bátorliget őslápjának kutatása (1948-1950), amelynek eredményei monográfia formájában jelentek meg. A hazai nemzeti parkok megalakulásával új erőre kapó m. faunisztikai kutatások eredményei a szintén ~ főszerkesztésével megjelenő monográfia-sorozatban láttak napvilágot (1981-től). A tud.-os világ elismerését leginkább mongóliai expedícióival, ill. az ott gyűjtött anyag feldolgozásával-fel- dolgoztatásával vívta ki. A hat egyszemélyes expedíció során (1963-1968 között évente) Mongólia valamennyi főbb tájegységét bejárta, és összesen több mint 486 000 állatpéldányt gyűjtött (a bogarak mellett szinte minden más állatcsoportot is). Ezek feldolgozása 1964-ben megkezdődött, s még jóval ~ halála után, jelenleg is tart; a munkában eddig mintegy 200 m. és külföldi szakember (20 országból) vett részt. A Tenebrionidae és a Meloidae családok anyagát maga határozta meg, a többi csoport esetében pedig a szakirodalom folyamatos figyelésével megtalálta, majd felkérte a megfelelő szakembereket a gyűjtött anyag vizsgálatára. Az expedíciós anyagról szóló közlemények száma már meghaladja az 500-at; a hazai és külföldi zoológiái szakfolyóiratokban, összesen kb. 8000 nyomtatott oldalon megjelent tanulmányok egy sorozatba rendeződnek (Ergebnisse der zoologischen Forschungen von Dr. Z. Kaszab in Mongolei). A Mongóliából kimutatott több tízezer állatfaj közül 1600 addig ismeretlen volt a tud. számára. Megbecsültségének egyik különös jele, hogy közel 500 taxont neveztek el róla, ami kiugróan magas szám a taxonómusok világában. Crna Gora hegységeiben is gyűjtött (1958). - Muzeológusi pályafutása kezdetén a Bogárgyűjt. 1 millió példányt számlált; ez a szám - az általa szervezett gyűjtőmunka és a feldolgozásokért kapott csereanyagok révén - nyugdíjba vonulásakor meghaladta a 3 milliót. Nagy gondot fektetett arra, hogy a különféle expedíciós anyagok gyorsan eljussanak a megfelelő szakemberek kezébe. Kiemelkedő jelentőségű az általa összeállított és a M. Természettud.-i Múz.-ban őrzött gyászbogárgyűjt. Elkészítette a múz.-ban őrzött bogár-típuspéldá- nyok kat.-át is, amely azonban publikálatlan maradt. 1937-től kezdve 397 tud.-os cikket és könyvet írt, mintegy 10 000 nyomtatott oldalon; cikkei 25 ország folyóirataiban jelentek meg, többnyire német nyelven. A Folia entomologica hungarica (1963-1985), az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hunga- ricae szerkesztőbiz.-i tagja (1969-1986), a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé) (1965-1985), az Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici (1971-1985), vmint a Natural History of the National Parks of Hungary főszerkesztője (1981-1986). - Az MTA 1. (1956), majd r. tagja (1979), Zoológiái Biz.-ának elnöke (1966-1986), a Tud.-os Minősítő Biz. ált. szakbiz.-ának elnöke (1963-1969). A M. Rovartani Társaság tagja
