Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Babus 28 szék kiáll.-át (1986). Önálló kiáll.-ai mellett tárlatsorozatot szervezett a sepsiszentgyör­gyi Új Galériában. Állami ösztöndíjjal Finno.- ban tartózkodott (1988-1989); Svédo.-ban is kiállított. Hazatérése után A Ház c. közös tárlatot a hatalom négy hónapig nem en­gedte megnyitni; csak a Ceauşeşcu-rendszer bukása (1989. dec.) után nyílhatott meg. A Szt. Anna-tónál megrendezte az első AnnART performance-fesztivált (1990). A bukaresti Képzőművészeti Főisk. grafika tanszékén tanított, szervezte az avantgárd művészet Médium 2. nemzetközi kiáll.-át (1991), vmint a nemzetközivé nőtt AnnART 2. performance-fesztivált. Egy sepsiszent­györgyi nemzetközi képzőművészeti köz­pont megalapozása céljával létrehozta az Artemis Alapítványt. Hollandiai tartózko­dása alatt, 50. születésnapja tiszteletére ba­rátai még életében közös kiáll.-t szerveztek. Az általa létrehozott alapítványt barátai és tisztelői Baász Művészeti Alapítványnak nevezték át, eredeti célját az onnan kiválók az ETNA Alapítvány révén valósították meg. A Sepsiszentgyörgyi Pantheon kereté­ben állandó kiáll, nyílt munkáiból a Székely Nemzeti Múz. Képtárában (1992). Szőcs Gé­za költő róla írta „utolsó versét" (Temetés Sepsiszentgyörgyön). - A Romániai Képző- művészeti Szövetség tagja. Az év grafikusa díja (Bukarest, 1985). írod.: Chikán Attila: B. I. (Bp., 1994); KMML I.: 93-94. Boér Hunor Babus Jolán (1917. okt. 14. Kassa - 1967. máj. 5. Szekszárd): tanár, etnográfus. - Édes­apja ref. lelkész, a család a trianoni békekö­tés után Lónyára köl- tö/ött ( 1920). A dob- receni tudományogy. W' történelem-föld raj/ ■-1 szakán köz.épisk.-i ta- ■ nári diplomát szer- // zett (1936-1941). A ^Jy W nyíregyházi Kálvi- SHHb felügyelő tana- sk ra (1941), Lónván a HBBH jH bp.-i Néprajzi Múz. vidéki munkatársa (1942), a Néprajzi Múz.- ban próbaszolgálatos díjtalan tisztviselője­lölt (1943-1944), egyúttal az Áll. Erzsébet Nőisk. Koll.-ában felügyelő tanár (1943- 1944). A lónyai állami ált. isk. óraadó (1947-1948), majd r. tanára (1948-1952), a vásárosnaményi Állami Ált. Gimn. alapító tanára (1952-1957), a vásárosnaményi Járási Könyvtár szervező könyvtárosa (1957- 1961), a szekszárdi múz. muzeológusa (1961— 1967). - A debreceni egy.-en ismerkedett meg a néprajztud.-nyal. Bekapcsolódott a Néprajzi Múz. gyűjtőhálózatába, majd önál­ló gyűjtőmunkába kezdett. Kutatásai során a beregi nép életét, munkáját és népművé­szetét vizsgálta. Gimn.-i tanárként néprajzi szakkört szervezett (1954), s tervei között szerepelt egy isk.-i múz. létrehozása, mely egy későbbi Beregi Múz. alapja lehet. Szek­szárdi évei alatt Tolna m. néprajza is felkel­tette érdeklődését. Sárközi gyűjtései mellett jelentősek a népi kismesterségek (kékfestés) kutatása terén elért eredményei. írásai első­sorban a Néprajzi Közleményekben jelentek meg (1957-től). - Kéziratait halálának 10. év­fordulójára rendezte sajtó alá Erdész Sándor a Jósa András Múzeum kiadványai sorozat 6. kötetében. - Vásárosnaményban középisk.-i koll.-ot neveztek el róla (1995). F. m.: Kender- és lenmunkák a Bereg megyei Lányán (Néprajzi Közlemények, 1957, 3-4., 202-247.); Lónyai vizek néprajza (uo., 1959. 3.); Adalékok a ló­nyai aratáshoz (uo., 1960, 3-4., 153-186.); Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról (Honismereti ku­tatások Szabolcs-Szatmárban. II. Nyíregyháza, 1976). Irod.: B. J. (Babus Jolán Középiskolai Kollégium Évkönyve 1989/90-1994/95. Nyíregyháza, 1995). Balázs Kovács Sándor Bacher Béla (1890. jún. 24. Bp. - 1960. márc. 4. Bp.): jogász, művészettörténész. - A pécsi Erzsébet Tudományegy.-en az állam- és jogtud.-ok doktorává avatták (1938). A Pázmány Péter Tudományegy.-en művé­szettörténész-muzeológus oklevelet szer­zett (1952). A Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjában (1951. okt. 15.-1953), majd a Szépművészeti Múz-ban dolgozott (1953. febr. 3-ától); múz. első tud.-os titkára (1955. jún. 16-ától). Eleinte a tud.-os munka admi­nisztrációjával foglalkozott. Pogány Ö. Gá­borral közösen szerkesztette a múz. jubileu­mi kiadványát (1956), amelyben bevezető tanulmányként megírta a múz. történetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom