Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
J
J árdányi-Paulovics 422 1832-1836. évi ülésezésen adta meg, akkor is a nádor határozott szorgalmazására. Az adásvételi szerződést 1832. nov. 10-én írták alá, a szükséges összegnek kötelező, orsz. megajánlással való előteremtését az 1836. Évi XXXVII, te. iktatta törvénybe. Az MNM ekkor vált igazi gyűjt.-i tárak birtokosává. Ekkor indulhatott meg a tud.-os munka, melyet jelentősen akadályozott, hogy a múz. önálló, alkalmas épülettel akkor, és még jó tíz évig nem rendelkezett. Az MNM tulajdonába került mintegy 63 ezer könyv (közte 50 ezer hungarikum), a 4000 hazai oklevél és 12 kötetnyi országgyűlési irat, az 1400 kódex, az 1266 ötvöstárgy (kelyhek, serlegek, ékszerek stb.), a 174 fegyver, a 6000 db pénz és érme, számos további régiség, továbbá a 124 festményből és szoborból álló képzőművészeti gyűjt, később nagy, önálló intézmények alapját, kiindulását jelentette (pl. az OSZK, a Szépművészeti Múz., az MNG, az Iparművészeti Múz.). ~ élete utolsó évtizedében ismét figyelemre érdemes anyagot szerzett az ún. második —gyűjt.-be, de ezúttal is adósságokba verte magát, s halála után e tárgyak árverésre kerültek. Különféle úton-módon ezekből is több darab az MNM-é lett, mások azonban eltűntek.----a régiségtud.-ok több ágában kiváló szekértelemre tett szert, a lázas ütemű, mentésjellegű gyűjtés azonban megakadályozta nagyobb tud.-os művek megírásában, számos kisebb, a Tudományos Gyűjtemény, a M. Tudós Társaság Évkönyvei, a Hírnök, a M. Akad. Értesítő, az Egyházi Tudósítások oldalain megjelent dolgozatában azonban bizonyította kitűnő felkészültségét. Cikkeiben foglalkozott a m. történelem eseményeivel, személyiségeivel, nyelvészeti kérdésekkel, régi könyvekkel, numizmatikával, drágakövekkel, különféle régiségekkel stb. A M. Tudós Társaság 1835. évi évkönyvében tette közzé Egy magyar hősnek, hihetőleg Bene vitéznek, ki még a X. század elején Solt fejedelemmel Berengár császárnak diadalmas védelmében Olaszországban jelen volt, újonnan felfedezett tetemeiről és öltözetének ékességeiről c. dolgozatát, amelyben elsőként közölte szakszerűen egy honfoglalás kori sír leleteit. Fontos bibl.-t állított össze; Magyar Könyvtár, a magyar irodalom háromszázadbeli (1533-1833) jeleneteit betűrendben előterjesztő könyvészet c., legjelentősebbnek tartott munkája kéziratban maradt (hat vaskos kötet az MTA könyvtárában), bár 1841-ben átadta az MTA-nak, amely vállalta is a mű kiadását. - AM. Tudós Társaság 1. tagja (1831). Külföldi tudósokkal is levelezett, minden bizonnyal ez utóbbiak alapján hívták meg több külföldi tudós társaság tagjai közé; a majna-frankfurti német történelmi társulat, a türingiai német régészeti társulat tagja. F. m.: Magyar szó-nemzés 50 példákban (Pest, 1812); Budán felfedezett gazdag sírbolt, melyben hihetőleg Katalin, Mátyás király első hitvessének, és Podjebrad György leányának teteme található (Pest, 1827); András király eredeti arany bullájának a magyarok palládiumának hibássan vélt feltalálásáról (Pest, 1828); Werbőczi Istvánt igazságnak fényében helyhezteti (Pest, 1829); Gyallai Besse Jánosnak a magyarok hajdani lakhelyének felkeresésére, Kaukázus hegyekben tett utazásáról... négy jelentései (Bp., 1929); A socini- anusok eredetéről, Magyarországban való ecclesia- jokról... (Pest, 1829); Magyar hajdankor emlékeinek jeles gyűjteményét hazájának mély tisztelettel ajánlja (Pest, 1830); Szerencsétlen Brandenburgi Katalin her- czegnének fejedelmi emlékkönyvéről és életéről (Pest, 1830). írod.: Fejér Gy.: Vadassi J. M. gyűjteményeiről (Tudományos Gyűjtemény, XL, 1817, 3M6.); A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene (Bp., 1902); Entz Géza: J. M., a műgyűjtő (Archaeolo- giai Értesítő, LII., 1939, 182-201.); Berlász Jenő: J. M. könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa (A Széchényi Könyvtár Évkönyvei, 1970-71. Bp., 1973, 109-173.); J. M., a gyűjtő és mecénás. Szerk. Belitska-Scholtz Hedvig (Bényi Miklós, Berlász Jenő, Entz Géza, Huszár Lajos, Kolba Judit, Nagy Emese, Küllős Imola, Korompay Bertalan, ifj. Jankovich M., Belitska-Scholtz Hedvig, Vásáry István, ifj. Bibó István, V. Windisch Éva tanulmányai. Művészettörténeti füzetek 17. Bp., 1985); Szinnyei V.: 380-386.; MNL 10.: 157.; MKL V: 579-580. Mravik László Járdányi-Paulovics István: — Paulovics István Jaskovics Ferenc (1860 Eperjes - 1914. jún. 19. Balassagyarmat): tanár, múzeumigazgató. - A szatmárnémeti kir. kath. főgimn. (1884-1901), majd a balassagyarmati főgimn. tanára, utóbb ig.-ja (1901. szept. 1-jétől), a városi múz. könyvtári ősz-
