Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
I
411 Istvánffy en E. Strasburger professzor mellett tanársegéd (1881-1883), a kolozsvári tudo- mányegy. Növénytani Tanszékén magántanár (1883-1885), majd ny. r. tanár (1887— 1889), O. Brefeld mikológus munkatársa a münsteri egy.-en (1885-1887). Az MNM Növénytárának ig.-ja (1889-1897); fő érdeme a növénytári gyűjt.-ek és a szakkönyvtár nagyarányú bővítése, a muzeológiai munka átszervezése. Igazgatósága alatt vette át a Növénytár Haynald Lajos kalocsai érsek világhírű növénygyűjt.-ét és nagy értékű könyvtárát. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felkérésére megtervezte és létrehozta a M. Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelologia Int.-et, amelynek ig.-ja volt (1900-1915). Az int.-ben az érdemi munka 1904-ben indult meg; korszerű szervezeti felépítés és kitűnő műszerezettség mellett kutatták a szőlő növénykórtani, növény- élettani és biokémiai kérdéseit. A szőlőkór- tan számos kérdés tud.-os és gyakorlati tisztázását köszönheti ~ munkásságának. Szerkesztésében jelent meg az int. tud.-os közleményeinek öt, évkönyveinek hat kötete. A bp.-i M. Kir. József Műegy.-en a Botanikai és Ipari Mikológiái Tanszék tanára (1915-1927; nyugalomba vonulásáig). Mű- egy.-i tanársága alatt főleg mikológiái kutatásokat folytatott; rendszeresen vizsgálta a gabonafélék üszög- és más kórokozó gombáit, a megbetegedések körülményeit és a betegségek elleni védekezés lehetőségeit. Építészeti szempontból is jelentős a faanyag korhadását okozó házigombák kutatására irányuló munkássága. Alapvető értekezéseket közölt az élesztőgombák jelentőségéről és ipari hasznosításáról. Kitűnő rajzkészséggel készített színes vagy egyszínű rajzai a m. mikológiái szakiroda- lomban egyedülállóak. Több mint 200 tud.- os dolgozata és számos ismeretterjesztő cikke jelent meg, többségük a növényszervezettan, az algológia és a mikológia tárgyköréből. - Az MTA tagja (1.: 1901; r.: 1920), a Mezőgazdasági Kísérletügyi Biz. tagja, a Kir. M. Természettud.-i Társulat választmányi tagja, a kolozsvári Orvosi Természettud.-i Társulat, a M. Földrajzi Társulat, vmint számos külföldi tud.-os társaság r. vagy tb. tagja (többek között a Deutsche Botanische Gesellschaft, a Bayerische Botanische Gesellschaft, a Société Mycologique r. tagja, a Commission Internationale Permanente de Viticulturé biz.-i tagja). - Párizsi Világkiáll. aranyérme (1900), a Francia Tud.-os Akad. által adományozott Prix Thore (1901, 1903, 1905), Desmaziéres- aranyérem (1914), Lauréat de l'Institut de France-fokozat (1914). F. m.: Jelentés a felső-magyarországi tőzegképletek algológiai megvizsgálásáról (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, XXIII., 1888, 205-262.); Basidiomyceten II-III. O. Brefelddel, O. Johan-Olsennel (Untersuchungen aus dem Ge- sammtgebiete der Mycologie, VII., 1888, 1-178.; VIII., 1889, 1-305.); Die Brandpilze II. O. Brefelddel (uo., XI., 1895, 1-98.); A Balaton mo- szatflórája (Balatoni sorozat II. 1897, 2., 1-141.); A magyar ehető és mérges gombák könyve (Bp., 1899); A Clusius-codex mykológiai méltatása, adatokkal Clusius életrajzához (Bp., 1900); Tanulmányok a szőlő fakórothadásáról (Ampelológiai Intézet Közleményei, II., 1902, 1-290.); Tanulmányok a Plasmopara viticoláról. Pálinkás Gyulával (uo., IV, 1913, 1-143.). írod.: Degen Árpád: Megemlékezés I. Gy.-ról (Botanikai Közlemények, 29., 1932,12-22.); Mágocsy- Dietz Sándor: Csíkmádéfalvi I. Gy. emlékezete (uo., 29., 1932, 1-11.); Mágocsy-Dietz Sándor: I. Gy. r. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, 21., 1932,7., 1-19.); Ubrizsy Gábor: I. Gy., a mikológus és fitopatologus 1860-1930 (Agrártudományi Közlemények, 29., 1970, 649-656.); Szinnyei V: 190-195.; Gulyás XV.: 311-314.; MÉL III.: 783.; MÁÉ II.: 24-27. (P. Erményi Magdolna: I. Gy). Gönczöl János Istvánffy Gyula (1863. nov. 20. Miskolc - 1921. febr. 12. Miskolc): tanár, iskolaigazgató, etnográfus, költő. - A miskolci ev. gimn.-ban érettségizett (1881). Nagyenye- den elemi isk.-i tanító (1881). Bp.-en az áll. pedagógiumban tanult (1883-1886), nyelv és történelem szakos polgári isk.-i tanári oklevelet szerzett; itt ismerkedett meg a néprajztudománnyal. Párádon nevelő (1887- 1888), Liptószentmiklóson áll. polgári isk.-i tanár (1888-1890), Breznóbányán az állami polgári fiúisk. tanára (1901-1908). Oktatói munkája mellett vizsgálta a palócok, a matyók és a felföldi szlovákság néprajzi hagyományát. A miskolci áll. polgári
