Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
I
Implom 408 marty, Rákóczi-kora, Petőfi, Déryné vándorútja, 1953; Csokonai, Balassi Bálint, Jókai, 1954; József Attila, 1955; A magyar könyv tizenöt éve, 1961; Új világ épül, 1967). A Néprajzi Múz.-ban többek között Vajda László és Bodrogi Tibor mellett dolgozott a Bíró Lajos-, a Csendes-óceán szigetvilága (1951), az Afrika-kiáll.-on (1956). Fontosabb zenetörténeti kiáll.-ai: Bartók (1955), Haydn (1959-1960), Erkel (1960), Bartók (1961), Kodály (1957, 1972). Egyéb kiemelkedő munkái: a győri Xántus János Múz. állandó kiáll.-a (1952), a Népművészeti Int. megbízásából népművészeti kiáll. (1952), Fészek Klub, M. Táncművészek Szövetsége felszabadulási kiáll. (1960), ELTE Jubileumi kiáll. (1960). 1963- 1975 között a Közlekedési Múz. kiáll.-ait rendezte. Ált. isk.-i rajztanár (1958-1969). Képrestaurálással is foglalkozott. Tanulmányútjai (Erdély, Kárpátalja, Németo., Hollandia, Fran- ciao., Olaszo., Jugoszlávia) és múz.-i munkái során ismerkedett meg az őskori és az ókori kultúrákkal, az afrikai, óceániai természeti népek alkotásaival; élményeinek hatásai műveiben erőteljesen jelentkeztek. Korai figurális, természetelvű műveit az 1950-es években balatoni akvarellek követték. Az 1960-as években alakult ki jellegzetesen egyéni, lírai szürrealizmusa. Többnyire tojástemperával papírra, farostlemezre és vászonra dolgozott, de kísérletezett fajansz-csempe képekkel, faintarzia- és üvegablaktervekkel, és készített linóleummetszeteket is. Művészetével nagy hatással volt kortársaira; író, költő, muzsikus barátai felhasználták műveit könyveik, zeneműveik (hanglemez, CD) címlapjaihoz. Verseket is írt. - Műveit őrzi az MNG, a Petőfi Irodalmi Múz., a Janus Pannonius Múz. (Pécs), a Xántus János Műz. (Győr), a Tate Gallery (London). Számos hazai és külföldi gyűjteményes kiáll.-on vett részt. F. egyéni kiáll.-ai: Fényes Adolf Terem (Bp., 1963); Kulturális Kapcsolatok Int.-ének Kiállítóterme (Bp.); Galerie Pro Arte (Delmenhorst, 1967); Műcsarnok (Győr, 1971); Ernst Múz. (Bp., 1974); Xántus János Múz. (Győr, 1975); Műcsarnok (emlékkiáll., Bp., 1980); Szombathelyi Képtár (1991); Szinyei Szalon (Bp., 1998); Akad.-i Galéria (Győr, 2001). írod.: László Gyula: Művészetről, művészekről, írások a képzőművészetről (Bp., 1978, 415-418.); Frank János: Az ismeretlenből érkezett vendég. I. Á. portréja (Budapest c. folyóirat, 18., 1980. 5., 24-27.); Bosnyák Sándor: A művész nem hazudhat. Beszélgetés I. Á. festőművésszel (Confessio, 3., 1981. 1., 67-75.); Mezei Ottó: I. Á. festészete és a magyar szürrealizmus (Életünk, 29., 1991. 10., 948-955.); Mezei Ottó: I. Á. művészete (Műhely, 21., 1998. 5-6., 121-125.); Legenda 1. Á.-ról. Szerk. Albert Zsuzsa (Műhely, 23., 2001. 6., 43-55.). írod.: MÉL IV: 400-401.; Képző- és iparművészek Vas megyében II. (1995; téves születési év: 1902!); KMMLII.: 174-175. Illés Eszter Implom József (1889. szept. 23. Gyula 1979. aug. 24. Gyula): helytörténész, múzeum- és iskolaigazgató. - Érettségi vizsgájának letétele (1917) után bevonult katonának, hadifogságba esett, 1919-ben szabadult. M.-német szakos tanári diplomát szerzett. A gyulai polgári fiúisk. tanára (1923-tól), majd ig.-ja. Átvette a városi múz. és könyvtár vezetését is (1928-tól); a múz.-ot átköltöztette az újonnan épült polgári fiúisk. földszinti helyiségeibe (1930). Az ott berendezett kiáll.-t a vidéki múz.-ok legjobbjai között tartották számon. Gyulai Dolgozatok címen kiadványsorozatot szerkesztett, a múz.-ot tud.-os műhellyé alakította. A városban és környékén több ásatást végzett. A n. vh. idején is frontszolgálatot teljesített (1944); újabb hadifogságából csak 1947- ben tért haza. Közben a múz. gyűjt.-ének értékesebb részét széthordták. Az államosítás (1949) után megfosztották ig.-i állásától; tanárként és szakfelügyelőként dolgozott tovább. - Polihisztorként egyszerre volt helytörténész, régész, nyelvész, etnográfus, numizmatikus, művészet-, művelődés- és irodalomtörténész, levéltáros és muzeológus. Gyűjtőként a népélet minden területével foglalkozott. Figyelme először csak szülővárosára, Gyulára, később az egész megyére, sőt nyelvészeti szempontból az egész magyarságra kiterjedt. F. m.: A gyulai múzeum és könyvtár hetven éve (Gyulai Dolgozatok 1., Gyula, 1940); Gyula város története szemelvényekben I. (Gyulai Füzetek 5., Gyula, 1961); Gyula város története. Vázlat (Gyula, 1968); Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. (Békéscsaba, 1971); Mezőberény újratelepülése és története a kései feudalizmus korában. - A polgári forradalom és a szabadságharc időszaka (in: Mezőberény története. I. Szerk. Szabó Ferenc. Mezőberény, 1973, 93-200.). írod.: Dankó Imre: Emlékezés I. J.-re (Békési Élet, 1980. 2., 226-228.); Németh Csaba: A gyulai múzeum százhuszonöt esztendeje (A gyulai Erkel
