Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

A

Arany

24

Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Samorin, 1999); RULI.: 598. (téves születési dátum: szept. 19.!)

Szabó Loránd

Arany János (1817. márc. 2. Nagyszalonta - 1882. okt. 22. Bp.): költő, író, tanár. - Fia Arany László jogász, költő, író. - A Gesztről a nagykőrösi ref. egyháztanács meghívására 1851 okt.-ében a városba érkező költő a ref. főgimn.-ban m.-t és latint tanított (1851- 1860). Tanári munkája mellett versírással és irodalomelméleti tanulmányokkal (A magyar nemzeti versidomról, 1856; A magyar irodalom története rövid kivonatban, megjelent: 1977; stb.) is foglalkozott; mintegy 80 kisebb-na- gyobb költeményt (Nagy-Idai cigányok, 1852; Rozgonyiné, 1852; A Jóka ördöge, 1853; V. László, 1853; Ágnes asszony, 1853; A fülemile, 1854; Toldi estéje, 1854; A bajusz, 1855; A vén gulyás, 1855; Mátyás anyja, 1856; Szondi két apródja, 1856; Pázmán lovag, 1857; stb.) írt Nagykőrösön. - Halála után családja a költő néhány kéziratát (Afülemile; Katalin; Szent László fiive; Nagy-Idai cigányok) és személyes tárgyát (pipáját) Nagykőrösnek adományozta. Ezeket a relikviákat a gimn.-ban őrizték. A tanítványai által összegyűjtött dolgozatjavítások, óravázlatok az 1911-ben létesített Arany-szobába kerültek. Az 1928-ban alapított múz. 1950-ben vette fel a költő nevét. Az 1957-ben megnyitott Emlékmúz. - 1974-ben történt megszüntetéséig - ugyancsak ~ nevét viselte. Nagykőrösi működésének dokumentumait és a költő korát mutatja be az Arany János Múz. 1978- ban megnyitott Hej, Nagykőrös híres város... c., állandó kiáll.-a. - Strobl Alajosnak a költőről készített mellszobra a „vén gulyás" alakjával

(1911) a ref. templom kertjében, a régi gimn. épülete előtt; Varga Imre Nagy Tanárikar (1996) c. emlékműve (~ és hat akadémikus tanártársának szobrával) a Nemzeti Emlékhelyen, az Arany János Múz. épülete előtt áll. F. m.: A. J. összes munkái. I-VIII. (Bp., 1884-1885); A. J. hátrahagyott írásai és levelezése. I-IV. (Bp., 1887-1889); A. J. Összes művei (kritikai kiad. Bp., 1951); A. J. összes költeményei. I—III. S. a. r. Keresz- tury Dezső, Keresztury Mária (Bp., 1962). írod.: Voinovich Géza: A. J. életrajza. I—III. (Bp., 1929-1938); Törös László: A. J. Nagykőrösön (Nagykőrös, 1974; 1978); Keresztury Dezső: „S mi vagyok én..." (Bp., 1967); Keresztury Dezső: „Csak hangköre más..." (Bp., 1987); Novák László: A. J. és Nagykőrös (in: Arany János tanulmányok. Szerk. Novák László. Nagykőrös, 1982); Novák László: Az Arany János Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteménye I. Arany-kéziratok (hasonmások; Nagykőrös, 1982; 1984); Szárnyéi;

I.: 224-234.; Gulyás I.: 736-786.; MÉL I.: 50-52..

Novák László Ferenc

Arany László (1844. márc. 24. Nagyszalonta - 1898. aug. 1. Nagyszalonta): jogász, költő, író. - Apja Arany János költő, író. - A pesti tudományegy.-en jogot tanult. A M. Földhitelint. tisztviselője, egyik ig.-ja (1880- tól). Első tanulmányait a Koszorúban közölte. Tizennyolc éves korában jelent meg Eredeti népmesék c. mesegyűjt.-e (1862). Húszéves kora óta foglalkozott műfordítással. Szabadelvű programmal országgyűlési képviselő (1887-1892). írt a Pesti Naplóban, a Budapesti Közlöny és a Budapesti Szemle állandó munkatársa volt. Gyulai Pállal együtt szerkesztette a Kisfaludy Társaság Magyar Népköltési Gyűjteményét Sajtó alá rendezte, és három kötetben kiadta apja hátrahagyott iratait és levelezését. A Nagyszalontán 1886-ban létrejött Arany Emlékbiz.-nak átadta apja bútorait, ruhaneműit, könyveinek egy részét, apró dolgokat; a nagyszalontai Arany-múz. megalapítója. Az első Arany-szoba a ref. egyház által felajánlott egyik tanítói lakásban nyűt meg (1885. jún. 6.) orsz. ünnepség keretében. Arany János veje, Széli Kálmán és Rozvány György javasolta, hogy a helyreállított Csonkatorony termeiben állítsák ki az Arany-relikviákat, dokumentumokat. Az

1893-ban Bp.-en leleplezett Arany János-szo- bor pénzalapjából megmaradt összeget, ötezer koronát, br. Eötvös Loránd, a szoborbiz. elnöke Szalontának juttatta. Megvásárolták a torony telkét és a rajta levő házat; a Csonkatorony restaurálásának teljes költségét ~ vállalta magára. - Az MTA 1. tagja (1872). A Kisfaludy Társaság tagja (1867). - Az Arany János Múz.-ot halála után nyitották meg orsz. ünnepség keretében (1899. aug. 27.). Végakaratát özvegye teljesítette, jelentős összeggel segítve a munkálatok befejezését.

F. m.: Délibábok hőse (Bp., 1873); A magyar politikai költészetről (Bp., 1874); Bérczy Károly emlékezete (Bp., 1876); Összes művei. I-V. Közrebocsátja Gyulai Pál (Bp., 1901); Válogatott művei. S. a. r., bev. Németh Géza (Bp., 1960).