Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
23 Arany peltek Barreiro (Portugália) I. Nemzetközi Fotókiáll.-án (1955), az Ernst Múz. II. Orsz. Fényképkiáll.-án, a MADOME Orsz. Művészi Fotókiáll.-án (1956), Bp.-en és Szegeden a II. Nemzetközi Művészfotó Kiáll.-on és a bar- reirói 4. Nemzetközi Művészfotó Kiáll.-on (1958), a varsói m. bemutatón és a Nemzetközi Művészfotó Kiáll.-on (1960-1961). Képei, reprodukciói megtalálhatók a Szépművészeti Múz. anyagát bemutató kötetekben, kiáll.-i kat.-okban, a Bulletin du Musée Hon- grois des Beaux-Arts tud.-os cikkeiben és más művészettörténeti munkákban, továbbá számos Hungaroton-lemezborítón, múz.-i plakáton és számtalan, az 1960-1970-es években kiadott könyvben (sokszor ~ nevének feltüntetése nélkül). - AM. Fotóművészek Szövetségének alapító tagja (1956). A MADOME 60 éves fennállása alkalmából rendezett Orsz. Művészfotó Kiáll, aranyplakettje és díja (1959; Piros szoknyás lány c. képéért). F. m.: fotók, reprodukciók: A Szépművészeti Múzeum. Szerk. Czobor Ágnes (Bp., 1971; 1981; 1989); Gerszi Teréz: Paulus van Vianen rajzművészete (Bp., 1982); Szépművészeti Múzeum. Szerk. Garas Klára (Bp., 1985); Geller Katalin-Keserü Katalin: A gödöllői művésztelep (Bp., 1987); Szilágyi János György: Legbölcsebb az idő (Bp., 1987); Bialostocki, Jan: Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja (Bp., 1988); Wessetzky Vilmos: Isis és Osiris Pannóniában (Bp., 1989); Geller Katalin: Zichy Mihály (Bp., 1990); Barokk művészet Közép-Európában (Bp., 1993). Varga Edith Arany A. [Adalbert] László; Anzelm (írói név) (1909. nov. 19. Betlér - 1967. okt. 14. Rozsnyó): nyelvész, tanár, etnográfus, múzeumigazgató. - A pozsonyi Komensky Egy. filozófia, m. és szláv nyelvészet szakán végzett (1931— 1935), bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1938). A pozsonyi egy. Dialektológiai Int.-ének vezetője (1935-1944), egyúttal a pozsonyi reálgimn. delmi Főisk. előadója (1935-1943). A Szlovákiai M. Közművelődési Egyesület Néprajzi Kutatócsoportjának vezetője (1939-1945), a Szlovák Tud.-os Akad. kutatója (1943-tól), kutatói állásának elvesztése után Orlovsky József kiadóvállalatának alkalmazottja (1946-1949). A szlovákiai magyarság jogainak védelmében kifejtett tevékenysége miatt 1949-ben ötévi szabadságvesztésre ítélték és bebörtönözték; büntetése alatt Ny-cseho.-i uránbányákban dolgozott. Kiszabadulása után a Rozsnyói Múz. ig.-ja (1955-1958). Kinevezése után hozzálátott a háborús évek után több helyen elraktározott múz.-i anyag ösz- szegyűjtéséhez, rendszerezéséhez. Munkája eredményeként 1956. máj. 13-án a múz. újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Maga köré gyűjtötte a rozsnyói múzeumügy érdekében tenni akarók lelkes gárdáját, létrehozva ezzel a múz.-i munkát segítő, külső munkatársak csoportját. A múz.-ból való távozását követően politikai okok miatt mellőzték, ezért haláláig már nem tölthetett be jelentősebb tisztséget. - Tud.-os munkássága a m. nyelvjáráskutatásra, a szlovák dialektológiára és a m.-szlovák kétnyelvűség vizsgálatára, a mai m. nyelvrendszer előzményeinek szerkezeti történetére, az elméleti fonológiára, vmint a m. néprajz és művelődéstörténet kutatására terjedt ki. Szlovákiai m. népköltési gyűjt.-e kéziratban maradt. Cikkei, tanulmányai többek között a Psychologické zák- lady javov bilingvistickych, a Linguistica Slovaca, a Magyar Népnyelv; a Nyelvtudományi Közlemények, a Jazykovedny Sbomik hasábjain jelentek meg. A Szlovákiai Magyar Közlemények szerkesztője (1939-1944). - Emléktábláját Kolonban 1993. jún. 27-én leplezték le. F. m.: A szlovákiai magyarság néprajza (Pozsony, 1941; 2. kiad. Rozsnyó, 1990); Kolon nyelvjárásainak fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba (Pozsony, 1944; 2. kiad. [angol címmel, de m. nyelven] Bloomington-The Hague, 1967); Gramatika jazyka slovenského. Jozef Orlovskyval (Bratislava, 1947). Irod.: Szépe Gyula: A. A. L. (Nyelvtudományi Közlemények, 1970); Turczel Lajos: Kapcsolataim A. A. L.-val (Régió, 1990); Sándor Anna: A. A. L. Emlékkönyve (Nyitra, 1993); Motesiky Árpád: A tanár úr... (Hét, 1993); Forgon S. Szilvia: Nagy tudós lehetett volna (Új Szó, 1993); Ambrus Ferenc: A. A. L. és Rozsnyó (Rozsnyó, 1994); Múzej- né noviny, Banické múzeum v Roznave (2002); Slovensky biograficky sbornik (Martin, 1986); MÉL III.: 19.; MNépLex I.; CSMIL: 19-20.; Tököly tanára és a Kereske-
