Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

A

Apor 22 Orvostörténeti Könyvtár fennállásának 10. évfor­dulóján rendezett Apáthy-ankét (Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 25., 1962, 11-61.); Szinnyei I.: 205-206.; Gulyás I.: 681-688.; Szegedi Egyetemi Almanach, 123-124. (bibl.-val); RÚL I.: 560-561. Gaál György Apor Gáborné, altorjai br., Pálffy Fidéle, erdődi (1862 - 1934. okt. 20. Bp.): adomá­nyozó. -Apor Vilmos (1892-1945) vértanú r. k. püspök édesanyja. - Nevét viselte a Há­romszék vm.-i Bálványosfürdő őstelepe (Fidelisz-fürdő) és egyik ősforrása, amelyet férje építtetett ki (itt létesült az első mo.-i szénsavpalackozó üzem), majd férje halálát követően ő maga tette a legtöbbet fejleszté­séért. - A Székely Nemzeti Múz. legnagyobb gyűjt.-letétjét engedte át (1911): 4200 köny­vet, 7000 oklevelet és kéziratot (Apor- könyvtár és -levéltár). Boér Hunor-D. L. Apponyi Sándor, nagyapponyi gr. (1844. jan. 19. Párizs - 1925. ápr. 18. Lengyel): dip­lomata, bibliofil gyűjtő, mecénás. - Apja gr. Apponyi Rudolf, a bécsi udvar londoni és párizsi követe, anyja Beckendorf An­na, I. Miklós orosz cár rendőrminiszteré­nek lánya. Felesége, Esterházy Alexandra Wosinsky Mór műve­ihez készített illuszt­rációkat. - Isk.-i ta­nulmányait Párizs­ban és Londonban, magánúton végezte. Érettségi után Münchenben jogot hallgatott, majd diplomáciai pályára lépett. Párizsi kö- vetségi attasé (1863-1866), követségi titkár (1861-1874), apja halálát követően lengyeli birtokán telepedett meg (1876-tól). Ország- gyűlési képviselő (1885-1918), a főrendiház tagja, csász. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos (1897), főkamarásmester (1904). - Neve bibliofilként vált ismertté. A családi hagyományokat követve, 14 éves kora óta gyűjtötte a könyveket. Érdeklődése elsősorban a 16-18. sz.-ban Mo.-ról írt mun­kákra irányult. Összegyűjtötte a m. szerzők által külföldön, idegen nyelven írt könyve­ket, ill. a külföldön külföldi szerzőktől meg­jelent, m. vonatkozású, Mo.-gal foglalkozó műveket. Lengyeli könyvtárát az 1882. évi könyvkiáll. alkalmával ismertette. Gyűjt.- ének négykötetes, annotált katalógusa az egyik legteljesebb hungaricabibl. Könyvtá­rát halála előtt az MNM Könyvtárának ado­mányozta (1924; az MNM, ill. az OSZK különgyűjt.-ként őrzi). Mecénásként elévül­hetetlen érdemeket szerzett a muzeologia területén is. Támogatta Wosinsky Mór len­gyeli ásatását (1881-1890), majd felkarolta múzeumalapítási törekvéseit. Lengyeli régiséggyűjt.-ének felajánlásával (1895-ben) járult hozzá Tolnavm. Múz.-ának megalapí­tásához. Az 1897-ben létrehozott múz.-i biz.-ban védnöki szerepet vállalt. Ókori vázagyűjt.-e a Szépművészeti Múz.-ba ke­rült. - Temetésén Hóman Bálint, az MNM főig.-ja mondott búcsúbeszédet. Özvegye a lengyeli uradalmat évjáradék fejében az MNM-nek adományozta (1927). F. m.: Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok 1720-ig. 1-2. (Bp., 1900-1902); Hun­garica. Ungarn betreffende in Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften bis 1820. Besorgt von La­jos Dézsi. 1-4. (München, 1903-1927). Irod.: Végh Gyula: Rariora et curiosa gróf A. S. gyűjteményéből (Bp., 1925); Hóman Bálint: Gróf A. S. (Bp., 1925); Dézsi Lajos: Gróf A. S. emlékeze­te (Bp., 1927); Szinnyei I.: 218-219.; Gulyás I.: 719-721.; RÚL I.: 577. Gaál Zsuzsanna Aradiné Szenczi Mária (1931. jan. 11. Bp. - 1999. jún. 5. Bp.): fényképész. - Férje Ara­di Frigyes gazdasági bíró, fia Aradi Péter (1962-) újságíró. - Érettségi (1949) után fotó szakisk.-ban ta­nult. A M. Fotó, majd a Fővárosi Fotó Vál­lalatnál dolgozott (1950-1958). Mun­kásságának kezdetén főként riport- és port­réfotókat készített. A Szépművészeti Múz. fotósaként (1958-1995) elsősorban a festé­szeti, grafikai, szobrászati és régészeti gyűjt.-ek emlékeit fényképezte. Képei szere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom