Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
379 Hoffmann portjai felé (Új Művészek Egyesülete, UME; Képzőművészek Új Társasága, KÚT). Tanulmányúton járt Párizsban (1926), majd Berlinben (1928), ahol önálló kiáll.-a is nyílt. Ösztöndíjas Rómában (1930-1931), Koreában, Kínában és Vietnamban tett tanulmányutat (1947-1948). Utazásai során az új irányzatok és a hagyományos technikák egyaránt hatottak művészetére. Elsősorban a dadából sarjadt szürrealizmus, a német expresszionizmus és a klasszikus formaképzés foglalkoztatta. A bp.-i Iparművészeti Főisk. tanára (1946-1949), ig.-ja (1958-1963), a Képzőművészeti Főisk. tanára (19491963). 1945 után polgári radikális címkével illették. Az 1970-1980-as években nem engedte a nyilvánosság előtt bemutatni az 1950-es években készült munkáit. Jelentősek illusztrációi, színpadtervei, foglalkozott szobrászattal, murális munkákkal és textilekkel is. - Vácon, a Káptalan u. 16. sz. alatt a városnak felajánlott munkáiból állandó kiáll.-a nyílt (1982), amelyet saját kezűleg többször átrendezett; ugyanitt 1993-tól egy kisebb, de a teljes életműből válogatott anyag látható. Vácra hagyott alkotásai a város tulajdonát képezik, kezelőjük a Tragor Ignác Múz. - Munkácsy Mihály-díj (1952, 1957), Kossuth-díj (1958), érdemes művész (1964), kiváló művész (1968). - Felesége, Neufeld Anna ~ emlékére alapítványt tett, amelynek hozadékából egy kuratórium évente díjazza a Dunakanyar művészeti életéért tevékenykedőket. írod.: Bauer Jenő: H. Gy. (Bp., 1975); Bakonyvári Ágnes: H. Gy Állandó gyűjtemények (Művészet, 1984. 9.); KMML II.: 129-130. Szűcsné Zomborka Márta Hirsch Mór, br. (1831 - 1896. ápr. 21. Ógyalla): nagyvállalkozó. - Bajor származású zsidó bankárcsaládból származott. A család II. Lajos bajor királytól nyert báróságot (1869). - Belgiumban nevelkedett, bankárnak készült. Párizsban vasútépítési vállalkozásba kezdett, majd a kis-ázsiai török vasutak létesítésén dolgozott. A francia-német háború után Párizsban telepedett le, 1887 után visszavonult az üzleti vállalkozásoktól. Magánvagyonából jótékonysági irodákat állított fel. Mo.-on több birtoka volt. Nagyvonalú mecénásként az Iparművészeti Múz.-ot az 1873. évi Bécsi és az 1878. évi Párizsi Világkiáll.-on vásárolt műtárgyakkal gazdagította. A kor jelentős keramikusaitól, kerámiaműhelyeiből (pl. Deck, Minton) származó tárgyak mintegy áttekintést nyújtanak a historizmus művészi törekvéseiről. A múz. számára hézagpótló volt a dán ötvöstárgyakból álló sorozat, amelyet szintén ajándékba adott. írod.: Br. H. M. (Vasárnapi Újság, XLIII., 1896, 266.); Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon (Bp., 2000, 49.). Horváth Hilda Hódsághy Béla, vitéz; ered. (1931-ig) Schmidt (1889. júl. 13. Hódság -1956. ápr. 27. Baja): tanár, múzeumigazgató. - A bp.-i tudományegy. bölcsészkarán végzett (1907- 1911). Zomborban a kereskedelmi isk. tanára (1911-1913). Irodalmi munkássága A Hét c. hetilapnál indult. Az I. vh. alatt több ízben kitüntetett katona, Richelieu-ben hadifogságba került (1918). Visszatért Zomborba (1919), de a hűségeskü megtagadása után családjával el kellett hagynia a Szerb- Horvát-Szlovén Királyságot (1920). Menekültként Baján banktisztviselő (1921-1927), majd a bajai városi polg. fiúisk. tanára, a Kereskedelmi Kaszinó és a Nemzeti Kaszinó könyvtárosa. Meghívására Móricz Zsig- mond, Babits Mihály, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső is előadást tartott Baján. A bajai múz. ig.-ja (1940-1941). A Délvidék visszafoglalása után a zombori polg. fiúisk. ig.-ja (1941-1944). Visszatért Bajára (1945), s haláláig a III. Béla Gimn.-ban tanított. Munkái megjelentek a Kalangyánál. Latin és német klasszikusok (Ovidius, Horatius versei; Goethe: Faust. Baja, 1935) műveit fordította magyarra. írod.: Gulyás XIII.: 771-772. Merk Zsuzsa Hoffmann Edith (1888. dec. 7. Brassó - 1945. ápr. 6. Bp.): művészettörténész, múzeumi osztályvezető, igazgató-őr. - Apja Hoffmann Frigyes, az Eötvös Koll. tanára, nővére Rédey [Hoffmann] Mária irodalomtörténész, író, műfordító. - Egy.-i tanulmányait Bp.-en és Bécsben végezte; főként Pasteiner Gyula és Riedl Frigyes, ill. Max Dvorak előadásait hallgatta. A bp.-i egy.-en bölcsész-
