Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
371 Herman Irod.: Lehel Ferenc: H. L. rajzai (Bp., 1921); Lóránth László: Paletta (Bp., 1943,84-86.); KMML II.: 117-118. (további irodalommal); Gulyás XIII.: 469-470.; MÉL III.: 304-305. H. Szilasi Ágota Herman Ottó (1835. jún. 28. Breznóbánya - 1914. dec. 27. Bp.): természettudós, etnográfus, polihisztor, politikus. - Szülei 1847- ben települtek át a Felvidékről a Miskolc melletti Alsóhámorba. Felesége Boros- nya Kamilla (1856- 1916) írónő. - A középisk.-t Miskolcon, az ev. főgimn.- ban végezte, tanulmányai befejezése után géplakatos képesítést szerzett. Bécsben munkája mellett autodidakta módon rendszeres természettud.-i tanulmányokat folytatott, bejárt a bécsi Természettud.-i Múz.-ba; a bécsi politechnikumot apja halála miatt nem fejezte be. Hatévi dalmáciai katonai szolgálata után Kőszegen fényképészként dolgozott (1863- tól); megismerkedett Chemel Kálmánnal, akinek ajánlásával 31 éves korában a Brassai Sámuel igazgatta kolozsvári Erdélyi Múz.-Egy- let preparátora lett. Itt lépett tud.-os pályára, s ekkor jelentek meg első írásai. Ekkor főként a madarakkal és pókokkal foglalkozott. 1875-ben került Bp.-re, ahol az MNM természettud.-i tárának őrsegéde lett (1875- 1879). Elindította (1877) és szerkesztette a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket. A Természettud.-i Társulat megbízta Mo. pókfaunájának felkutatásával; a munka eredménye a háromkötetes Magyarország pókfaunája c. könyv, amelyben 314 pókfajtát írt le (ebből a tud.-ra nézve 36 új faj volt). Közben politikai mozgalmakban vett részt, állást foglalt a Párizsi Kommün mellett (1871). A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tagjaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal, akit Turinban többször is felkeresett (1887, 1892); Kossuth javaslatára Szeged ország- gyűlési képviselőjévé választották (1879). Felhívta a figyelmet a filoxéra veszélyére (A phylloxera ügye. Bp., 1877; A filokszera. Bp., 1879), ismertette a külföldi védekezési módokat, s mivel felismerte, hogy a homokon nem pusztít a filoxéra, propagálta a homoki szőlőtermesztést. Nagy része volt az Állatvédő Egyesület megalapításában (1883). A tud.-os madártan, az ornitológia megalapítója Mo.-on. A Természettud.-i Társulat megbízásából egy madárélettel kapcsolatos könyvhöz adatgyűjtés céljából Skandináviába utazott (1888). Megszervezte az ornitológusok II. nemzetközi kongresszusát Bp.-en, amelynek nyomán az MNM égisze alatt létrehozta a M. Ornithológiai Központot (1893; Madártani Int. néven ma is működik), amelynek haláláig ig.-ja volt. Az általa megindított Aquila (1894-től) c. folyóirat a hazai madártani kutatások központi orgánuma volt. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter megbízásából megírta hatalmas sikerű könyvét (A madarak káráról és hasznáról, 1901). A millenniumi kiáll, halászati és pász- torkodási részlegének rendezője (1896). Gyűjtötte a m. „ősfoglalkozások" (halászat, pásztorkodás) népi szokásait és tárgyi emlékeit. Az 1885. évi M. Orsz. Kiáll.-on nagy sikert aratott halászati gyűjt.-e. Továbbfejlesztett, s az Ezredévi Kiáll.-on (1896) bemutatott anyaga a M. Mezőgazdasági Múz.-ba, majd a Néprajzi Múz.-ba került. A Természettud.-i Társulat megbízásából megírta A magyar halászat könyve c. kétkötetes monográfiáját. A pásztorélet tárgykörében 1891-től végzett kutatásait kisebb-nagyobb tanulmányokban tette közzé, a hatalmas gyűjtött tárgyi anyagot kiáll.-okon mutatta be, de összefoglaló könyve megírására már nem maradt ideje. A 20. sz. elején a M. Mezőgazdasági Múz. számára az ősfoglalkozások köréből akart gyűjt.-t létrehozni, anyagából 1907-ben nyílt meg a kiáll, (a háborúk alatt a tárgyak nagy része elkallódott). Elkészítette a m. állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát. A miskolci ún. Bársony-házi leletekben (1891) az ősember eszközeit fedezte fel; ezzel a mo.-i ősrégészeti kutatások elindítója, a Bükk hegység ősrégészeti feltárásainak kezdeményezője. Élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, Alsóhámorban, Pele-lak nevű üdülőjében, amely ma emlékháza. Támogatta Miskolc és Borsod vm. múz.-ának megalapítását, amely 1953-tól a nevét viseli. -AM. Néprajzi Társaság alapító tagja, majd
